Egy tegnapi bejelentés szerint hétmilliárd forintból újulhat meg Savoyai Jenő ráckevei pompás barokk kastélya, ami volt már termelőszövetkezeti magtár, de otthont adott kevésbé tehetős embereknek is.
Savoyai Jenő hadvezér, a török elleni felszabadító háborúk és még számos csatatér hőse adományként kapta meg I. Lipót császártól a Csepel-szigetet, ahol egykoron Árpád vezér ménese legelészett. A fejedelmi ménes őrzője Anonymus szerint a kun Sepel volt, innen ered a sziget elnevezése, ami jobb időkben magyar királyi birtok volt a kincstár kezelésében. Igaz, 1541 és 1686 között itt is a török ült, de akkor is a szultán magánbirtokának számított a sziget.
A török kiűzésében pedig az a Savoyai Jenő szerzett elévülhetetlen érdemeket, aki Carignano grófjaként XIV. Lajos udvarában nőtt fel, mint a Napkirály egyik, aztán eldobott kegyencnőjének fia. S mivel az 1663-as születésű ifjú apró termetű volt, hát a sok minden másban bölcsen döntő uralkodó papot faragott volna belőle. Holott Jenő herceg gyerekkora óta katonának készült. Így aztán nem is maradt más választása, mint I. Lipót császárnak felajánlani a kardját és a tehetségét. Bécs 1683-as ostroma idején császári dragonyosezredet vezetett, és súlyosan megsebesülve ott vitézkedett Buda visszavételénél is. Küzdött aztán Lipót ügyéért Itáliában és a Rajna mellett is a franciák ellen, majd megnyerte a zentai nagy csatát a Tisza két partján, 1697-ben.
Ezután, 1698-ban az uralkodó neki adományozta Promotorral, a mai Budafokkal együtt az addig a nádor, Esterházy Pál által igazgatott Csepel-szigetet. Annak déli részén, az egykor szerbek lakta Ráckevén Jenő herceg nyomban kastélyt is terveztetett a korszak nagy barokk építészével, Johann Lukas von Hildebrandttal.
A birtokközpontot a források szerint csak egyszer látogatta meg, hiszen Hildebrandt az itteni munkálatok után a kastély egyes építészeti elemeit is felhasználva hozzálátott a herceg bécsi szállásához, a két Belvedere kastélyhoz. Aminek még az uralkodó, I. Lipót is a csodájára járt, no és irigyelt is. De voltak kastélyai Csehországban és a horvátországi Bellyén is, a továbbiakban a legtöbb időt mégis a harctereken, a török ellen küzdve vagy a spanyol örökösödési háborúban töltötte.
Ő állította meg a Duna mentén előrenyomuló franciákat 1704-ben Höchstadt mellett, és foglalta vissza Belgrádot a töröktől. Így valóban nem időzhetett sokat a Dunára néző, szobrokkal ékített homlokzatú ráckevei kastélyában, amely az ország első barokk világi épülete volt. S amit halála után, mivel sohasem nősült meg, a korona örökölt, s a magyar kamara kezelésében is maradt a továbbiakban.
MH/Papajcsik Péter
