Színház az egész

Ezúttal inkább a „tartalom és a forma dialektikus egységére” koncentráljunk. Néztem a tévében a hallgatók tüntijéről szóló beszámolókat, miután Thália balliberális oldal által feltüzelt, leendő papjai elfoglalták a tanodát. Valaki felolvasott egy petíciót is. Ez hiba volt. A szöveg maga alig érte el egy általános iskolai számháború előtti hadüzenet szintjét. És az előadás? A ifjú titán egyetlen mondatot nem tudott hiba nélkül felolvasni(!), minden hangsúly rossz helyen, bántóan magyartalan kántálás, hebegés-habogás, baki baki hátán. Retorikailag olyan alacsony volt a nívó, hogy még a mögötte álló forradalmárok sem tudták, mikor kell tapsolni. Ha ez a „szabadelvű” felhozatal krémje, akkor idővel ők pótolnák Darvas Ivánt, Bessenyei Ferencet, Ruttkai Évát, Törőcsik Marit, ők játsszák Hamletet vagy Opheliát? Vagy az egész csak Schilling Árpád és társai mocsokszínházának utánpótlásáról szól?