Továbbra is kiszabható tényleges életfogytiglani szabadságvesztés Magyarországon – állapította meg jogegységi határozatában a Kúria.
A legfőbb bírói fórum kimondta, hogy ez a jogintézmény az alkotmányos jogrend része. Közleményükben azt írták: „A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kialakult ítélkezési gyakorlatától való eltérésre a hatályos jogszabályok, az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga, alkotmánybírósági döntés és a Kúria június 11-én kihirdetett felülvizsgálati határozata nem adnak okot.” Hozzátették: az ilyen büntetéssel sújtott elítélt kizárását a feltételes szabadságra bocsátásból nem tiltja nemzetközi szerződés. A Fidesz üdvözölte a Kúria döntését.
Az ügy előzménye, hogy a Kúria büntetőkollégiumának vezetője jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta egy tényleges életfogytiglannal kapcsolatos döntés miatt. Júniusban a testület mellőzte a legsúlyosabb büntetésre vonatkozó rendelkezést Magyar László ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntése miatt, és elrendelte, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb negyven év múlva vizsgálható. Magyart évekkel ezelőtt jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték idős emberek elleni életellenes bűncselekmények miatt. Jogi képviselői a strasbourgi bírósághoz fordultak, amely kimondta, hogy a kínzást, embertelen, megalázó bánásmódot tiltó emberi jogi egyezmény rendelkezésébe ütközik, ha egy elítéltnek nem biztosítják a felülvizsgálat lehetőségét. A magyar szabályozás emiatt úgy módosult, hogy a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében negyven év után kegyelmi eljárás indul, amely alapján valakit feltételes szabadlábra bocsáthatnak. A strasbourgi bíróság a közelmúltban egy másik magyar ügyben kimondta, ez a megoldás nem egyezménysértő.
Az ügy előzménye, hogy a Kúria büntetőkollégiumának vezetője jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta egy tényleges életfogytiglannal kapcsolatos döntés miatt. Júniusban a testület mellőzte a legsúlyosabb büntetésre vonatkozó rendelkezést Magyar László ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntése miatt, és elrendelte, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb negyven év múlva vizsgálható. Magyart évekkel ezelőtt jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték idős emberek elleni életellenes bűncselekmények miatt. Jogi képviselői a strasbourgi bírósághoz fordultak, amely kimondta, hogy a kínzást, embertelen, megalázó bánásmódot tiltó emberi jogi egyezmény rendelkezésébe ütközik, ha egy elítéltnek nem biztosítják a felülvizsgálat lehetőségét. A magyar szabályozás emiatt úgy módosult, hogy a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében negyven év után kegyelmi eljárás indul, amely alapján valakit feltételes szabadlábra bocsáthatnak. A strasbourgi bíróság a közelmúltban egy másik magyar ügyben kimondta, ez a megoldás nem egyezménysértő.
