Országszerte tartottak megemlékezéseket tegnap, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján.
„Azután, ami 1944 telén a pesti Duna-parton vagy Auschwitzban történt, magyar nyelven nincs többé ártalmatlan zsidózás, ártalmatlan cigányozás, nincs többé ártalmatlan kirekesztés” – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján. Úgy fogalmazott, a „nemzet sorsközösség, összetartó erő jóban, rosszban, dicsőségben és gyászban, büszkeségben és szégyenben is”.
Szemernyi engedményt sem tehetünk azok utódainak, akik hetven éve a Duna-partra hurcolták honfitársainkat, és azoknak, „akik ma beleköpnek a meggyilkoltak után maradt, örökre elárvult cipőkbe” – utalt a Jobbikra a fideszes politikus. Az ordas eszmék ellen nincs tabletta, az ilyen kórokozók ellen meg kell erősítenünk „közös immunrendszerünket”, hogy az még idejében felismerje és legyőzze a fertőzéseket – mondta. A közelmúlt számos tünete arra figyelmeztet bennünket – folytatta a miniszter –, hogy ma megint „nem lehetünk elégedettek a közös immunrendszerünkkel”. Ebben mindannyiunknak megvan a felelősségünk: van, akinek az, hogy megpróbálja kisebbíteni a bajt, és bagatellizálni a tünetet, akad, aki mindennap farkast kiált, s van, aki rövidlátásból vagy számításból hagyta, hogy a kirekesztők másnak mutassák magukat, mint amik valójában. „Az a szebb jövő, amivel házalnak, valójában nem más, mint az ocsmány múlt – jelentette ki Lázár János. – De nem tehetünk egyenlőségjelet a kirekesztő párt politikusai és a párt aktuális támogatói közé” – jegyezte meg, hozzáfűzve, azok, akik ma ezt a pártot támogatják, „túlnyomórészt mégiscsak békés magyarok”, akikben talán forr az indulat és az elégedetlenség, de nincs ártó szándékuk.
A miniszter arra szólított fel, hogy leplezzék le „a közélet álarcot viselő szereplőit”, hogy mindenki tudja, kikkel áll szemben, még mielőtt rájuk bízná az ország és a saját jövőjét. Szólt arról is, hogy Richter Gedeon, a magyar gyógyszeripar megalapítója igazi hazafi volt, példakép békében és háborúban. Elmenekülhetett volna, de nem tette, és megölték.
Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke szerint a holokauszt emléknapja „az európai történelem magyar szégyennapja”, és el kell gondolkodni azon, milyen történések vezettek a szörnyűségekhez. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke kiemelte, a hetven évvel ezelőtt történteket az ország még nem dolgozta fel, és „a kibeszéletlenség megmérgezi a lelket”.
Ismeretes, az Országgyűlés 2000. évi, az első Fidesz-kormány idején meghozott döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.
Szemernyi engedményt sem tehetünk azok utódainak, akik hetven éve a Duna-partra hurcolták honfitársainkat, és azoknak, „akik ma beleköpnek a meggyilkoltak után maradt, örökre elárvult cipőkbe” – utalt a Jobbikra a fideszes politikus. Az ordas eszmék ellen nincs tabletta, az ilyen kórokozók ellen meg kell erősítenünk „közös immunrendszerünket”, hogy az még idejében felismerje és legyőzze a fertőzéseket – mondta. A közelmúlt számos tünete arra figyelmeztet bennünket – folytatta a miniszter –, hogy ma megint „nem lehetünk elégedettek a közös immunrendszerünkkel”. Ebben mindannyiunknak megvan a felelősségünk: van, akinek az, hogy megpróbálja kisebbíteni a bajt, és bagatellizálni a tünetet, akad, aki mindennap farkast kiált, s van, aki rövidlátásból vagy számításból hagyta, hogy a kirekesztők másnak mutassák magukat, mint amik valójában. „Az a szebb jövő, amivel házalnak, valójában nem más, mint az ocsmány múlt – jelentette ki Lázár János. – De nem tehetünk egyenlőségjelet a kirekesztő párt politikusai és a párt aktuális támogatói közé” – jegyezte meg, hozzáfűzve, azok, akik ma ezt a pártot támogatják, „túlnyomórészt mégiscsak békés magyarok”, akikben talán forr az indulat és az elégedetlenség, de nincs ártó szándékuk.
A miniszter arra szólított fel, hogy leplezzék le „a közélet álarcot viselő szereplőit”, hogy mindenki tudja, kikkel áll szemben, még mielőtt rájuk bízná az ország és a saját jövőjét. Szólt arról is, hogy Richter Gedeon, a magyar gyógyszeripar megalapítója igazi hazafi volt, példakép békében és háborúban. Elmenekülhetett volna, de nem tette, és megölték.
Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke szerint a holokauszt emléknapja „az európai történelem magyar szégyennapja”, és el kell gondolkodni azon, milyen történések vezettek a szörnyűségekhez. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke kiemelte, a hetven évvel ezelőtt történteket az ország még nem dolgozta fel, és „a kibeszéletlenség megmérgezi a lelket”.
Ismeretes, az Országgyűlés 2000. évi, az első Fidesz-kormány idején meghozott döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.
