Kicsomagolták az első életnagyságú agyagkatonát csütörtökön február 6-tól az Iparművészeti Múzeumban látható, Az ősi Kína kincsei című időszaki tárlathoz. A rendezvényen Fajcsák Gyöngyi sinológus, a kiállítás szakértője elmondta: 1987 óta nem volt látható hazánkban eredeti agyagkatona, csak replika.
Több mint százötven műkincset mutat be az Iparművészeti Múzeumban február 6-án nyíló és április 19-ig megtekinthető időszaki tárlat: Az ősi Kína kincsei című kiállításra megérkezett egyik eredeti agyagkatonát csütörtökön csomagolták ki. Az első kínai császár, Csin Si Huang-ti (Kr.e. 221-210) sírjából származó agyagkatonákkal kapcsolatban Fajcsák Györgyi, a kiállítás magyarországi szakértője az MTI-nek elmondta: a Magyar Nemzeti Múzeum 1987-es kiállítása óta hazánkban nem lehetett eredeti agyagkatonákat látni, csak replikákat. Csin Si Huang-ti óriási kiterjedésű sírját 1974-ben fedezték fel véletlenül, kútásás közben. A síremlék 8-9 ezer agyagkatonát rejthet, ezekből eddig mintegy 3 ezret tártak fel - emlékeztetett a sinológus. Hozzátette: a lelőhely közepén a feljegyzések szerint a császár nyugszik az akkori világot mintázó sírkertben, a kínai tudósok azonban mindaddig nem kezdenek további feltárásokba, amíg ehhez nem áll rendelkezésre megfelelő technológia.
A szakember azt is elmondta, hogy a kiállítás a neolitikumtól a 18. századig tekinti át a kínai birodalmi központok tárgykultúráját. A kölcsönző intézmények közül a Senhszi Történeti Múzeum rendkívül gazdag régészeti anyaggal büszkélkedhet, mert környékén számos dinasztia fővárosát tárták fel. Jelentős tárgyanyag érkezett a nancsingi városi múzeumból, a dél-kínai várost hat kínai dinasztia tekintette fővárosának. A kiállítás harmadik kölcsönző intézménye a csengtői palotamúzeum, amely a 18. századi udvari kultúra pompás darabjait bocsátotta rendelkezésre; a város a mandzsu Csing-dinasztia (1644-1911) idején Észak-Kína egyik legfontosabb birodalmi központjának számított.
