Meglepő fejlődést mutatott tavaly a hazai ingatlanpiac, az adásvételek száma 15 százalékkal haladta meg a korábbi évek átlagát. Budapesten egy év leforgása alatt az átlagár 7,6 százalékkal emelkedett a téglalakások esetében.
Összesen 105 ezer lakás cserélt gazdát 2014-ben, ami tizenöt százalékkal több, mint a 2009–2013-as évek átlaga. Az év vége különösen erősre sikerült: decemberben 72 százalék volt az adásvételek számának növekedése 2013 decemberéhez hasonlítva – közölte a Duna House. Az árak a budapesti téglalakások esetében csaknem nyolc százalékkal emelkedtek az elmúlt évben, és már csak egy százalékkal maradnak el a válság előtti szinttől. A pénzromlást is figyelembe véve a 2008. év eleji átlagárszint nyolcvan százalékán forognak a lakások. A piac fontos jellemzője, hogy a tranzakciókon belül egyre nagyobb hányadot képviselnek a drágább ingatlanok, amelyek négyzetméterenként négyszázezer forintért vagy még drágábban kelnek el.
A vásárlások 28 százalékát Budapesten bonyolították befektetési céllal, a vevők 27 százaléka pedig élete első ingatlanját vásárolta. Egyrészt tehát az egyéb befektetések közül kiemelkedően kedvező hozamlehetőség, másrészt pedig a korábban visszatartott ingatlanvásárlások megjelenése mozgatja a piacot.
Az árakról elmondható, hogy Budapest húsz százalékkal alulértékelt ingatlanárakkal rendelkezik. A történelmi mélyponton lévő kamatszint az egyéb befektetési lehetőségek hozamát jelentősen rontotta, míg hitelfelvevői oldalon a finanszírozási lehetőségeket javította. Az idei év vízválasztó lehet, hiszen lezárul a devizahitelesek helyzetének rendezése, ezáltal az ingatlanpiac is kedvezőbb környezetbe kerül.
Összességében az ingatlanárak emelkedése folytatódhat. Ugyanakkor a közvetlen ingatlanbefektetések természete, kockázatai jelentősen eltérnek a pénzügyi befektetéstől, így az ezen a területen tapasztalattal nem rendelkezőknek kellő körültekintéssel érdemes eljárniuk.
A vásárlók többsége az unióból érkezik
Évente mintegy kétezer lakást vásárolnak külföldiek Magyarországon, a vevők csaknem fele európai uniós illetőségű. A távol-keletiek részesedése csak 15 százalék, azonban átlagosan kétszer annyit (mintegy 26,7 millió forintot) költenek erre, mint az előbbiek – állapította meg elemzésében a Duna House ingatlan franchise hálózat, a közel-keleti vevők pedig 16,8 millió forintot. A Duna House adatai szerint 2008-hoz képest húsz százalékkal olcsóbbak – nominálisan, forintban – a lakások Magyarországon.
