A vallás átvette az irányító szerepet az izraeli-palesztin konfliktus harcterén az al-Aksza mecsetnél történt véregzés után, és a merénylet vallási jellege miatt kompromisszumos megoldással semelyik vezető sem tud szolgálni, hiszen a vallás szent és oszthatatlan. Már nem csak a terület megosztásáról, a határok és az ellenőrzőpontok kijelöléséről, a nemzetiségről szól a harc: az izraeli-palesztin konfliktusból globális összetűzés lett, melynek középpontjában a muszlim és a zsidó vallás áll.
Kicsúszott az irányítás az izraeli és palesztin vezetők kezéből: bár hivatalosan mindkét fél elítélte a keddi vérengzést a jeruzsálemi zsinagógában, futótűzként terjed az interneten a támadásban használt bárdról készült karikatúra, s a palesztinok nyíltan ünnepelnek a Gázai övezetben. Izrael lerombolta a támadók otthonát, blokkolta az utakat a palesztin városrészekhez, megnövelte a kődobáló fiatalok letartóztatását, és kérdéses, hogy bosszútámadásra mennyit kell várni.
Az elemzők mindkét oldalon attól tartanak, hogy a megerősített biztonsági intézkedések a visszájára sülnek el, hiszen nyár eleje óta pattanásig feszült a hangulat. A muszlimok attól tartanak, hogy ősi imahelyük izraeli fennhatóság alá kerül, és az erőszak körforgásával csak eszkalációra lehet számítani.
"Ugyanazzal a regionális problémával állunk szemben, mint ami Szíriában és Irakban észrevehető" - mondta egy kelet-jeruzsálemi nemzetbiztonsági tanulányokat oktató professzor, és a muzulmán felekezeti harcokhoz hasonlította a helyzetet: "A vallás egzisztenciális mivoltából adódóan egy vagy-vagy szituációról van szó, ahol a vérontás mindig a tárgyalások előtt helyezkedik el. Külön dimenziót alkot, külön logikával, és a vezetők nem tudják befolyásolni ezeket a folyamatokat" - mondta.
