Jelentős eredményeket ért el a Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudóscsoportja az influenza elleni nemzetközi kutatásban, a felfedezés új utat nyithat az influenzavírus elleni gyógyszerek fejlesztésében. Lapunknak Horváth Péter, a kutatócsoport vezetője beszélt a programról.
Fontos áttörést ért el az influenza elleni védekezésben a svájci kutatókkal együttműködve a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatócsoportja, a sikerről először a világ vezető tudományos folyóiratában, a Science-ben számoltak be.
Kutatási területünk a bioinformatika, amely területen kísérletenként akár több tízmillió, az agyról, illetve a gyógyszerrel kezelt sejtekről mikroszkóppal alkotott kép automatikus kiértékelését végezzük. Ekkora mennyiségű adat elemzése lehetetlen feladat egy orvos vagy kutatóbiológus számára, a mi módszereink alapján új gyógyszerek és gének sejtekre, szervekre gyakorolt hatását tudjuk teljesen automatikusan és objektíven kiértékelni, majd az eredményeket a személyre szabott, precíziós gyógyászatban alkalmazni – foglalta össze lapunknak a vizsgálatok lényegét Horváth Péter kutatásvezető. Jelenleg a csoport e módszerek továbbfejlesztésén, valamint a leukémia, a mell- és prosztatadaganatok személyre szabott gyógyászatában, valamint agykutatáson dolgozik Szegeden, a Nemzeti Agykutatási Programban. A betegség szempontjából fontos sejteket speciális mikroszkópok segítségével automatikusan kinyerjük, majd azokat különböző genetikai vizsgálatoknak vetjük alá – részletezte Horváth Péter.
Az influenzát azért találták érdekes kutatási területnek, mert gazdasági szempontból drága betegségnek számít, hiszen évente sok ezer embert fertőz meg, akik így kiesnek a munkából. A tudóscsoport felfedezte azt a gént, amely az influenzás fertőzésekért felelős. Megtalálták azt a kórokozókat felvevő sejtalkotót, amely segítségével a vírus képes továbbörökíteni önmagát a szervezetben, ezzel még több sejtet megfertőzve. Ha ezt a gént ki tudják kapcsolni, megszűnhet a betegség terjedése. A svájci kutatókkal együttműködve ez a felfedezés új utat nyithat az influenza elleni gyógyszerek fejlesztésében. Az alapkutatás lezárása után már a gyártóké lehet a főszerep, vagyis az influenza elleni vakcina kifejlesztése.
Kutatási területünk a bioinformatika, amely területen kísérletenként akár több tízmillió, az agyról, illetve a gyógyszerrel kezelt sejtekről mikroszkóppal alkotott kép automatikus kiértékelését végezzük. Ekkora mennyiségű adat elemzése lehetetlen feladat egy orvos vagy kutatóbiológus számára, a mi módszereink alapján új gyógyszerek és gének sejtekre, szervekre gyakorolt hatását tudjuk teljesen automatikusan és objektíven kiértékelni, majd az eredményeket a személyre szabott, precíziós gyógyászatban alkalmazni – foglalta össze lapunknak a vizsgálatok lényegét Horváth Péter kutatásvezető. Jelenleg a csoport e módszerek továbbfejlesztésén, valamint a leukémia, a mell- és prosztatadaganatok személyre szabott gyógyászatában, valamint agykutatáson dolgozik Szegeden, a Nemzeti Agykutatási Programban. A betegség szempontjából fontos sejteket speciális mikroszkópok segítségével automatikusan kinyerjük, majd azokat különböző genetikai vizsgálatoknak vetjük alá – részletezte Horváth Péter.
Az influenzát azért találták érdekes kutatási területnek, mert gazdasági szempontból drága betegségnek számít, hiszen évente sok ezer embert fertőz meg, akik így kiesnek a munkából. A tudóscsoport felfedezte azt a gént, amely az influenzás fertőzésekért felelős. Megtalálták azt a kórokozókat felvevő sejtalkotót, amely segítségével a vírus képes továbbörökíteni önmagát a szervezetben, ezzel még több sejtet megfertőzve. Ha ezt a gént ki tudják kapcsolni, megszűnhet a betegség terjedése. A svájci kutatókkal együttműködve ez a felfedezés új utat nyithat az influenza elleni gyógyszerek fejlesztésében. Az alapkutatás lezárása után már a gyártóké lehet a főszerep, vagyis az influenza elleni vakcina kifejlesztése.
