Gyakorlatilag eldőlt a devizahitelek sorsa a hétfőn megjelent törvényjavaslattal. Ebből kiderül, hogyan segítik meg az adósokat. A legtöbben azonban elvesznek a részletek útvesztőjében. A tervezetek még módosulhatnak ugyan, ám összeállításunkból kiderül, hogyan forintosítják a devizahiteleket, s az is, mennyi lesz a törlesztőrészlet.
A lakossági devizaalapú és deviza hitelállomány forintosítása össztársadalmi érdek: egyrészt megszünteti a lakosság jelzáloghitel-szerződésekben a hiteladósokat egyoldalúan terhelő devizaárfolyam–kockázatot, másfelől elősegíti az ország pénzügyi közvetítőrendszerének stabilitását – áll a forintosításról rendelkező T/2055-ös számú törvényjavaslat általános indoklásában. Ma Magyarországon a 2004 és 2010 között felvett lakossági devizahitelek tartozásösszege – az év közepi, legpontosabb adatok szerint – 4147 milliárd forintra rúg. Ebből 495 ezer jelzálog-fedezetű és 377 ezer egyéb hitelszerződés – áll a Portfolio összeállításában. A hitelek több százezer család otthonhoz jutását vagy életszínvonalának javítását segítették – főleg a válság előtt, több mint húsz százalékuk azonban ma nem képes törleszteni a hitelét.
Végrehajtás több lépcsőben
A devizahiteleles törvények végrehajtása négy lépcsőben történik majd. Az első lépcső a márciusban és áprilisban végrehajtandó elszámolás lesz, aminek köszönhetően az adósok tartozása a jegybank Pénzügyi Stabilitási Jelentése szerint átlagosan 16 százalékkal csökkenhet, de adósonként rendkívül nagy eltérések lehetnek – írta a Pénzcentrum. Közölték, mivel tőke-előtörlesztésként számolják el a tisztességtelen elvonásokat, ezért a még élő szerződéseknél a törlesztőrészlet fog csökkenni, míg a lezárt kölcsönök esetén pénzvisszatérítés jár.
A következő lépcsőben a forintosításra kerül sor, ennek legfontosabb pontja az, hogy a devizahiteleket fix árfolyamon, svájcifrank-hitel esetén 256,5 forintos, míg az euróalapú kölcsön esetén 309 forintos árfolyamon váltják át. Fontos tudni, hogy a forintosítás és a kamatplafon bevezetése csak a jelzálogalapú kölcsönökre, köztük a lakáshitelekre vonatkozik. Lényeges, hogy az elszámolás előnyeiből csak a 2004. május 1. után kötött és 2009. július 26. után lezárt, vagy élő szerződések részesülhetnek, és a forintosításban is csak az ezeket a kritériumokat teljesítő jelzáloghitelek vehetnek részt.
Hogyan változik a törlesztés?
A törvény úgy határozza meg a kamatszintet, hogy az semmiképpen ne emelkedhessen az átváltásnak köszönhetően. A harmadik lépcső tehát a kamatfelárplafon bevezetése, ami igazodik az eredeti hitel felvételkori, tisztességes kamatszintjéhez. Ez egyébként további törlesztőrészlet-csökkenéssel jár, így a jegybanki jelentés szerint húsz és huszonöt százalék között csökkenhet a havi részlet az elszámolás és a kamatszint meghatározása miatt. A mentőcsomag utolsó lépcsője a bankok tisztességes hitelezését írja elő, ami a forintosított szerződésekre is kiterjeszti az átlátható, tisztességes árazás kritériumát. A hosszú lejáratú hitelek legalább három évig fix kamatozásúak lehetnek, vagy egy könnyen megfogható kamatszinthez – úgynevezett referencia kamatláb – kötik őket. Ez a jegybank által bevezetett jövedelemarányos törlesztőrészlettel (a törlesztőrészlet nem lehet magasabb az igazolt nettó jövedelmünk ötven, illetve hatvan százalékánál, a jövedelem összegétől függően) együtt biztosíthatja, hogy a jövőben sokkal kevesebb adós jusson bajba a hiteltartozása miatt.
Az újonnan felvett hitel kamatára plafont határoz meg a tervezet. Ezt kétféle módszerrel teszi, egyrészt a kamatfelárnak meg kell egyeznie a devizahitel kezdeti kamatfelárával, igaz, nem lehet alacsonyabb, mint két százalék. Kamatfelár-plafont is bevezet a tervezet, mivel lakáshiteleknél 5,5 százaléknál, míg a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél hét százaléknál nem lehet magasabb a kamatfelár. Jó tudni, ha a kamatfelár miatt a kamatszint magasabb, mint a devizahitel kezdeti kamata, akkor ez utóbbival fog megegyezni a forinthitel kamatszintje.
Javul a vásárlóerő
Idetartozik, hogy az ING Bank vezető elemzője tegnap azt mondta: a devizahitel-probléma megoldásának eredményeként jelentősen nőni fog a magyar háztartások vásárlóereje. Balatoni András az MTI-hez eljuttatott előrejelzésében rámutat: a kormánynak nem érdeke, hogy a tényleges átváltás időpontjában a forint árfolyama erősebb legyen a törvényben rögzített szinteknél, ezért a döntéshozók valószínűleg azt szeretnék, ha a forint gyengülne 2015 első felében. Az ING előrejelzése szerint az euró 312 forint lesz 2015 első negyedévében, 315 forint a második negyedévben, míg az éves átlagos árfolyam pedig 310 forint lehet.
Emiatt emelkedtek a devizahitelek törlesztőrészletei és a tőketartozás
• Az árfolyamváltozások – forintgyengülés, frankerősödés – átlagosan hatvan százalékkal növelték meg mára a tőketartozást és így a törlesztőrészletet is.
• A többnyire egyoldalú banki kamatemelések miatt további csaknem húsz százalékkal nőtt az átlagos törlesztőrészlet.
• A bankok a folyósítás és a törlesztések során is árfolyamrést – vételi és eladási árfolyam – alkalmaztak, ami a törlesztőrészletet átlagosan 2,5 százalékkal emelte meg, amíg ezt jogszabály nem tiltotta.
