Közel kétszeresére nőtt Magyarország tőkemérlege augusztusról szeptemberre, ezért nagymértékben javult hazánk fizetési képessége a külpiacokkal szemben. A jó eredményhez a külkereskedelmi volumen növekedése és a turizmus egyenletes teljesítménye is hozzájárult.
Jelentős mértékben, 866 millió euróra növekedett a hazai folyó fizetési mérleg havi többlete szeptemberben az augusztusi 264 és a júliusi 374 millió euróról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnapi jelentése alapján. Ezáltal az ország fizetési képessége a külfölddel szemben 1109 milliárd euróra nőtt szeptemberre az augusztusi 658 millióról a tőkemérleg egyenlege szerint.
Az árumérleg exporttöbblete is nagymértékben, 502 millió euróval nőtt a múlt hónapban, így meghaladta az egymilliárd eurót: 1073 milliárdot tett ki. Az eredményt a külkereskedelemről megjelent statisztikai adatok előrevetítették. Bár a külföldi áruk beáramlása is jelentősen, 19,5 százalékkal 6326 milliárd euróra nőtt, ezt bőven ellensúlyozta a kivitelből származó bevételek összege, ami szeptemberben 28,5 százalékkal haladta meg az augusztusit, s elérte a 6915 milliárd eurót.
Az európai uniós támogatások beáramlása a múlt hónapban nem járult hozzá hazánk finanszírozási képességének javulásához, mert annak szeptemberi értéke jóval, 151 millió euróval elmaradt az augusztusitól és a júliusitól is. A nyár utolsó két hónapjában egyaránt 395 millió euró érkezett az unióból, szeptemberen csupán 243 millió.
A turizmus is igen jól teljesített annak ellenére, hogy az első őszi hónap már nem tekinthető főszezonnak: szinte ugyanúgy, 278 millió eurós szinten alakult a többletbevétel augusztusban és szeptemberben is, mivel a hazánkba látogató külföldiek és a külföldre utazó magyarok is ugyanannyit költöttek a két hónapban. Az egyéb szolgáltatások exportbevételei is emelkedtek szeptemberben, míg az importkiadások gyakorlatilag szinten maradtak, így a többlet 33 millióval, 205 millió euróra nőtt. Csak kismértékben változott a befektetések után kiáramló jövedelmek havi összege, amely az elmúlt hónapban 496 millió euró volt, tízmillióval alacsonyabb az augusztusinál. A külföldön befektetett működő tőke nyereségének hazautalása csupán nyolcmillió euróval csökkent: 316 millió euró áramlott hazánkba.
A fizetési mérleg fogalma
Ez a mutató egy ország lakosai és a külföldi lakosok közti gazdasági ügyletek nyilvántartására szolgál, a folyó fizetési mérleg pedig ennek egy adott időszakra vonatkozó részmérlege, részeredménye. A mérleg egyik oldalára a beáramló, a másikra a kiáramló külföldi valutás ügyletek kerülnek. Ha az országba több valuta áramlott be, mint amennyi kiáramlott onnan, akkor az egyenleg többletet (szufficitet) mutat. Ez a többlet a központi bank devizatartalékainak növekedését idézi elő, míg a mérleg hiánya (deficit) a tartalékok csökkenését. (Wikipédia)
2 perces interjú: Háda Bálint a Questor Értékpapír Zrt. vezető elemzője
– Minek köszönhető az exporttöbbletünk növekedése?
– Elsősorban a belső kereslet csökkenésének. Önmagában kívánatos volna, hogy magára találjon a hazai belső fogyasztás – a gazdaságpolitikai intézkedések is ezt ösztönzik azzal, hogy mind több pénzt hagynak a családok zsebében –, kérdés, hogy a mérleget mennyiben rontja le a várhatóan megnövekedő import.
– Szinten tartható a GDP növekedése?
– A GDP-adatokat azért tartom érdekesnek, mert minden elemző lassulásra számított. Ezzel párhuzamosan a negyedéves hazai bővülés viszont csak fél százalék. Ez sem rossz adat, viszont mióta Magyarország kilábalt a recesszióból, ez a legkisebb növekedési ráta. A negyedik negyedévben hasonló eredményre lehet számítani.
– Miért teljesítenek jobban a nem euróövezeti országok?
– Azért, mert saját fizetőeszközzel, így saját monetáris politikával rendelkeznek, míg az euróövezeti államoknak ugyanazt a pénzügyi politikát kell követniük, ami egyes gazdaságoknak jó, másoknak viszont rossz. A déli országoknak segítene a gyengébb euró, amit az Európai Központi Bank már észlelt.
– Éves összehasonlításban hogyan értékelhetők ezek a számok?
– A GDP alakulása megnyugtató. A fizetési mérleg más téma, mert az exportpiacainkra vonatkozó előrejelzések nem túl kedvezők, csökkenhet a fogyasztásuk.
