Ritka pillanatnak lehetett tanúja a világ, ugyanis az EU-ellenes David Cameron brit miniszterelnök „A józan ész diadalának” nevezte az Európai Unió Bíróságának végzését, amely - egy német keresetet elbírálva - a héten kimondta, hogy megtagadható a szociális ellátás más uniós tagállamokból érkező olyan állástalan bevándorlóktól, akiknek kifejezett célja a hozzáférés a fogadó ország szociális ellátórendszerének juttatásaihoz.
Ezen a politikai választóvonalakon átívelő, ritka konszenzuson nem változtat az sem, hogy az üzleti szereplők és a pénzügyi elemzők egybehangzó véleménye szerint egyértelműen jót tett a brit gazdaságnak a keleti bevándorlási hullám, és szó sincs tömeges szociális turismusról.
Az egyik tekintélyes londoni elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) becslése szerint csak a lengyel munkavállalók - akik a keleti EU-tagállamokból érkezők kétharmadát tették ki - már a bővítés utáni első két évben Liverpool városáéval egyező pótlólagos vásárlóerővel bővítették a keresletet a brit gazdaságban, mégpedig úgy, hogy ez nem gyakorolt érezhető felhajtóerőt a bérinflációra.
A konzervatívok nem tágítanak
A Konzervatív Párt népes EU-szkeptikus táborát mindez nem győzi meg. Az ő érveik szerint a bevándorlás makrogazdasági előnyeit semlegesíti a mikroszinten, a brit lakosság napi életvitelében jelentkező gondok sokasága. A visszatérő érvek között szerepel, hogy sok városban "elöntik" az iskolákat az angolul nem beszélő külföldi gyerekek, hátráltatva az oktatást, és az egyébként is kapacitásai határain dolgozó állami egészségügyi szolgálatra (NHS) szintén jelentős többletterhet ró a más EU-országokból érkezők ellátása.
A bevándorláspárti tábor ellenérve az, hogy éppen a brit közoktatás és az NHS omlana össze először, ha a brit kormány jelentősen korlátozná a bevándorlást az Európai Unióból. Ez a két közszolgáltatási ágazat függ ugyanis a legnagyobb mértékben az importált munkaerőtől, különösen most, hogy hatévi mélypontra, 6 százalékra - az euróövezeti átlag felére - süllyedt a munkanélküliség Nagy-Britanniában, és egyre szorítóbb egyes szakterületeken a képzett munkaerő hiánya.
Magyar munkaerő az angliai szendvicsgyárban
A közhangulatot ennek ellenére az a felháborodás tükrözi igazán, amelyet a Greencore élelmiszeripari cég kavart azzal, hogy épülő angliai szendvicsgyárába Magyarországról (is) toboroz munkaerőt, miközben az üzemnek otthont adó közép-angliai Northampton kisvárosban nyolcezer a nyilvántartott munkanélküliek száma. A Greencore hiába cáfolta azokat a sajtóbeszámolókat, hogy csak magyar munkaerőt kíván alkalmazni, és hiába bizonygatja, hogy helyben is felvételi felhívások egész sorát tette közzé - a northamptoni szendvicsgyár ügye is a bevándorlásellenes EU-szkeptikus kampány érvrendszerének részévé vált.
Forrás: MTI
