A Legendák éve programban tíz évvel a premier után ismét színpadra állította Michael Kunze szövegíró és Lévay Szilveszter zeneszerző világhírű Mozart! című musicaljét a Budapesti Operettszínház. Tisztelem az angolszász musicalt, de a drámai darabok lehetőséget adnak számunkra zeneileg is komolyabb művet írni – véli Lévay, akit a magyarországi változat átalakításáról, a díszlet – hiányának – hangsúlyos szerepéről, valamint a mozarti életutat ismertté tevő dokumentumok hitelességéről kérdeztünk.
– Kerényi Miklós Gábor kezdeményezésének köszönhetően a Mozart! Magyarországi változata némiképp eltér a Michael Kunze által írt eredeti történettől. Miben érhető ez tetten?
– Sok történeti és dramaturgiai részletet illetően Kerényi úgy érezte, hogy szükséges mélyebben bevilágítani a sarkokba. A bécsi verzióban egy-két dolgot nem bontottunk ki, hiszen Mozart egykor ebben az országban alkotott, így sokkal intenzívebben él a köztudatban személye. A francia forradalmat például két részre osztotta Kerényi, hogy Párizs Mozartra való befolyását jobban érzékeltethesse. A zeneszerző Mannheimből ment a francia fővárosba, amely teljesen lenyűgözte és részben el is vakította. Ugyanakkor fontos tudnunk, hogy őt a forradalom emberi része fogta meg, hiszen ő is az egyenlőséget kereste. Mozart mégsem vette észre, hogy miközben belemerült a párizsi folyamatokba, elpusztította a gondolkodását. Apjához való viszonya szintén fontos elem, hiszen az apa–fiú kapcsolat általában mindannyiunk számára meghatározó erővel bír. Kerényi ezen a területen is kifejezőbb szeretett volna lenni, hogy többet adhasson ezekből az érzelmekből a nézőknek.
– Az előadásban szembeötlő, hogy szinte jelképesnek tűnik a díszlet, amely csupán kiegészíti az előtérbe helyezett színészi játékot.
– Több olyan jelenet van, amikor szükségesnek tartjuk, hogy egyes figurák dramaturgiai okokból egyedül legyenek a középpontban. Kevés kulisszával, visszafogott megvilágítással és komoly személyes munkával kihozták azt a drámát, amelyet a külsőségek csupán elrejtettek volna. Ilyenkor az intimitás veszi át a főszerepet, kiemelve a fő mondanivalót. A díszletmegoldás emellett törekszik a művet korunkban elhelyezni: ebből a szempontból különösen fontos a lézerfények alkalmazása, amely egyfajta modern-antik kontraszttal teszi időtlenné a történetet.
– A musical műfajához különböző országok különbözőképpen viszonyulnak, egyúttal létrehozva saját stílusjegyeiket. Ön milyen vonalat képvisel?
– Tisztelem az angolszász musicalt, de Michael Kunzével azért alkotunk olyan drámai darabokat, mint a Mozart!, a Rebecca vagy az Elisabeth, mert ez lehetőséget ad számunkra zeneileg is komolyabb művet írni. A Mozart! igazán dramatikus, érzelmi darab és miközben egy isteni zsenialitással megáldott embert mutatunk, ráébresztjük a nézőket, hogy ő korántsem volt hibátlan – és mégis érdemes a szeretetünkre.
– Mennyire hű a fellelhető hiteles dokumentumokhoz a darab?
– Minden olyan írásművet tanulmányoztunk, amely bármilyen kapcsolatban van Mozart történelmi szerepével, és bizonyítható a tartalma. Kevés levél maradt fenn, de ami dokumentáció megmaradt, lehetőséget ad arra, hogy a darab egyetlen fikciója is realisztikus legyen: az a momentum, hogy a zeneszerző gyermekkori énje mindig megjelenik életében, mintegy az út kísérőjeként. A kisfiú éli a zenét, a nézők számára ő a zseni, míg a felnőtt Mozart az élettel való küzdelmet adja vissza.
– Jelenleg min dolgozik?
– November 1-jén Szöulban mutatjuk be a Marie Antoinette című darabunkat, amelynek utolsó hangszerelési munkáit végzem. Ezenfelül tárgyalunk ázsiai helyszínekkel és Béccsel is, hogy megközelítőleg két év múlva színpadra állítsunk egy, Beethoven meghatározott életszakaszát feldolgozó művet.
Elton John és Michael Douglas munkatársa
Lévay Szilveszter Németországban él, számos hollywoodi produkcióban működött közre zeneszerzőként, de több nagy sikerű musical slágere is neki köszönhető. Az általa írt Fly, Robin, Fly című, a német Silver Convention által énekelt dal Grammy-díjat nyert legjobb instrumentális R&B dal kategóriában, később Elton John számára is szerzett zenét. 1980-tól számos ismert hollywoodi személy – például Michael Douglas, Charlie Sheen, George Lucas – mellett dolgozott. Tagja a National Academy of Recording Arts and Sciencesnek és az Academy of Television Arts & Sciencesnek. Több hangszeren is játszik, így zongorán, szaxofonon, klarinéton, fuvolán és orgonán.
