Az egészségügyről, a devizahitelesekről, a Soros-tervről is volt szó hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. Az interpellációk során daganatos betegségek elleni hatóanyagokról és az egészségügyben dolgozók helyzetéről is beszéltek a parlamentben, az azonnali kérdések között a miniszterelnököt is kérdezték a képviselők, például az euró bevezetésének lehetséges időpontjáról.
MSZP: tegyünk igazságot!
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője arról beszélt: a Fidesz-kormányban nem azért dolgoznak, hogy a választóknak jó legyen, hanem ezért, hogy egy szűk uralkodó elitnek jobb legyen az élete. Szerinte a kormányoldal szolgáknak tekinti a kétkezi dolgozó embereket, az orvosokat, tanárokat, közszolgálati dolgozókat, ennek a világnak azonban véget kell vetni. Ezért mondja az MSZP, hogy tegyünk igazságot - hangsúlyozta a frakcióvezető, aki szerint minden negyedik családot nélkülözésre kényszerít "az urizáló fideszes elit". Olyan országot szeretnénk, ahol meg lehet élni a fizetésből, ahol a vezetők nem uralkodnak, hanem szolgálnak, ehhez kormányváltásra van szükség, és arra, hogy a "fideszes újgazdagokat" elzavarjuk - fogalmazott.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta: 2010-hez képest 62 százalékkal nőttek a nettó átlagkeresetek, 88 százalékkal magasabb a minimálbér, a szakmunkás minimálbér pedig a duplájára nőtt. Ehhez képest az MSZP kormányon egy havi bér és nyugdíj elvételével, megemelt energiaárakkal, és magas adókulcsokkal érvényesítette az igazságosság elvét - tette hozzá. Szerinte ennek a korszaknak Gyurcsány Ferenc szimbóluma, és úgy tűnik ő most maga alá gyűri a teljes baloldalt. Az MSZP-nek most se miniszterelnök-jelöltje, se székháza, se elképzelése nincsen, van azonban "Gyurcsány Ference régi pompájában". Czeglédy Csaba ügyéről szólva megjegyezte: ez a szocialista igazságosság legfőbb példája. "Adóemelés itthon, aranyrög maguknak a külföldi széfben" - mondta.
LMP: a kormány magára hagyta a magyar egészségügyet
Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője Orbán Viktor egy 2008-as egészségüggyel kapcsolatos nyilatkozatát idézte, amely szerint a növekedéshez egészség, tudás és felelős kormányzás kell.
Szerinte, amit ellenzékben a Fidesz pontosan tudott, azt kormányra kerülve elfelejtette, hiszen ma 18 órás várakozás van a sürgősségi osztályokon, egyre hosszabbak a kórházi várólisták, 7 éve nem emelték az otthonápolási díjakat és félmillió embernek nincs háziorvosa. Azt is a kifogásolta, hogy az új e-recept rendszer használatához 8 ezer forintért új személyi igazolványt kell csináltatni. A Fidesz fizetőssé tette az egészségügyet - hangsúlyozta a frakcióvezető, aki szerint "Szél-kormány" viszont kész lesz megváltoztatni az egészségügyi ellátást.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elmondta: a kormány az elmúlt 27 évben példátlan béremeléssel becsüli meg az egészségügyi dolgozók munkáját, így például november 1-jétől az orvosok 100 ezer forinttal, az ápolók pedig újabb 12 százalékkal keresnek majd többet. A várólistákról szólva kiemelte: Szél Bernadett arról nem beszélt, hogy mennyivel kevesebbet kell most várni, mint 2012-ben. Közölte: az e-recept rendszert régi személyivel és a taj-kártyával is lehet használni, ezért arra kérte az LMP frakcióvezetőjét, hogy álhíreket ne terjesszen. Hangsúlyozta: éppen a Fidesz-KDNP akadályozta meg a fizetős egészségügy bevezetését.
Jobbik: még mindig lehetne tisztességesen rendezni a devizahitelesek problémáit
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a kormány a devizahitel-károsultak érdekében tett kormányzati lépéseket bírálta. Szerinte az árfolyamgáttal átmenetileg levegőhöz jutottak a hitelesek, de aztán a problémák kamatostul szakadtak a nyakukba. A Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatban azt mondta, nevetséges megoldásként hivatkozni arra, hogy valakitől elveszik a tulajdonjogát. Azt firtatta, milyen etikai, jogi, gazdasági norma indokolhatja, hogy egyes állampolgárok 180 forintos árfolyamon, mások 256 forintos piaci árfolyamon törleszthetnek. Közölte, még mindig lenne lehetősége a kormánynak tisztességesen rendezni a devizahitelesek problémáit.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a magyar és az uniós szabályoknak megfelelő olyan törvényeket fogadtak el, amelyek mára ezt a kérdést a korábbi súlyához képest kezelhetővé tették. Elismerte ugyanakkor, hogy a legelesettebbeknek, akiknek tartozása meghaladta az ingatlan értékét, csak olyan lehetőségeik vannak, mint a Nemzeti Eszközkezelő. Rámutatott arra, hogy a Jobbik-frakció sem szavazott meg minden adósokat segítő törvényt.
KDNP: bűnözők és gyilkosok érkeznek a migránsok közé vegyülve Európába
Hollik István (KDNP) szerint bűnözők és gyilkosok érkeznek a migránsok közé vegyülve és ez veszélyt jelent Magyarország biztonságára, erőszakot, bűnözést és terrort hoz Európába. "De ezek a tények nem zavarják meg a Soros-terv végrehajtóinak tisztánlátását és továbbra is erőltetik a bevándorlók Európába hozatalát" - fogalmazott, jelezve, hogy a magyar kormány egy büszke, gyarapodó nemzetállamokból álló Európát akar, ahol mindenki maga döntheti el, kivel akar élni. A kormánypárti politikus felidézte, hogy a múlt héten nyilvánosságra került dokumentumokból, hogy Soros György és hálózata jelentős befolyással bír Brüsszelben az EU vezetőire. Hozzátette: ugyancsak múlt héten fogtak el a magyar határnál egy pakisztáni tömeggyilkost, az M60-as autópálya egyik pihenőjében pedig migránsok támadtak egy fiatalok által vezetett autót.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, sem Soros Györgynek, sem másnak nem hagyják, hogy a magyar emberek biztonságát kívülről veszélyeztessék. A migráció veszélyt, erőszakot és bűnözést hoz Európára és ez a veszély egyre nagyobb, mert Brüsszelben arra készülnek, hogy még több migránst engedjenek be és minden tagállamba betelepítik őket - mondta.
Fidesz: állandó betelepítési kvótát fogadott el az EP bizottsága
Gulyás Gergely (Fidesz) emlékeztetett arra, az EP Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) több mint kétharmados többséggel fogadott el egy olyan javaslatot, amely állandó, felső korlát nélküli kötelező betelepítési rendszert hoz létre. Hozzátette: szankcióval járna, ha egy tagállam ebben nem kíván részt venni, csökkentenék a tagállam a strukturális alapjait. Megjegyezte, a javaslat a könnyített családegyesítésre is lehetőséget adna az illegális bevándorlóknak.A kormánypárti politikus azt is kifogásolta, hogy lehetőség lenne a szponzorációra, vagyis ha egy civil szervezet, "brüsszeli dogmatikában egy NGO", elvállalja egy menedékkérő megsegítését, akkor abban a tagállamban élvez előnyt az áthelyezése az illetőnek. Gulyás Gergely azt mondta, arra szólítják fel valamennyi EP-képviselőt, hogy ezzel a magyar társadalom érdekeivel ellentétes döntéssel szálljon szembe. Örülnének annak - folytatta - , ha az NGO-k semmilyen szerepet sem játszhatnának ebben a folyamatban, mert az elmúlt években meggyőződhettek arról, hogy ők a bevándorláspolitika népszerűsítői csupán.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint "végig tudták, hogy ott van a csőben" ez a döntés, de jogilag eddig még nem vésték kőbe. "Felpörgött a gépezet, szintet léptünk. Megkezdődött a betelepítési terv végrehajtása" - fogalmazott. Szerinte az, ami történik nem más, mint nyilvános erőszak a jogállamiságon; senki sem hatalmazta fel az uniós vezetőket arra, hogy ilyen stratégiai kérdéseket vegyenek ki a tagállamok kezéből. Hozzátette: az ellenzékre nem lehet számítani, semmit nem hajlandóak támogatni, amit a kormány képvisel, ezért az állampolgárokra számítanak és kérik őket, vegyenek részt a nemzeti konzultációban.
A devizahitelesek megsegítését célzó intézkedésekről szóló javaslatot nyolcórás időrendben tárgyalják a képviselők, erről 138 igen, és 19 nem szavazattal döntöttek.
Házszabálytól eltéréssel kerül napirendre a bírósági végrehajtásról szóló törvényjavaslat, ezt 157 igen, 3 nem és 1 tartózkodással hagyták jóvá. A javaslatról a vitát és a zárószavazást is kedden megtartják. A nemzeti kisebbségek jogait érintő Minority SavePack-et szintén házszabálytól eltéréssel tárgyalják, s már kedden szavaznak róla. Erről 160 igen és 2 nem szavazattal határoztak. Arról is határoztak a képviselők, hogy az Országgyűlés európai ügyek bizottságába Hollik István (KDNP) helyett Dunai Monika (Fidesz) kerül.
MSZP: hátrányos folyamatok a munka világában
Gúr Nándor arról beszélt, hogy az elmúlt nyolc évben a munka világában számos olyan dolog történt, amire a kormány nem lehet büszke. Példaként hozta a 2 milliós bérplafont, amelyet később 5 millióra emeltek, az MNB-nél pedig még ezt is kevésnek tartják. Eközben a közfoglalkoztatásban csökkentek a nettó bérek, a közszférában sem nőtt a köztisztviselői illetményalap, a bértáblákat pedig befagyasztották - sorolta a szocialista politikus, aki szerint az új Munka törvénykönyvében kiszolgáltatottabbá tették a munkavállalókat, és a béreknél is óriásiak a különbségek.
Cseresnyés Péter államtitkár elmondta: 750 ezerrel dolgoztak kevesebben a szocialisták kormányzása idején, mint most, munka helyett sokszor csak segélyt adtak, s a nettó reálkereset mindössze 2 százalékkal emelkedett. A mostani kormány alatt a bővülő foglalkoztatás mellett a munkavállalói jövedelmek is kiemelkedően nőttek - mondta, hozzátéve: a reálbérek 24 százalékkal bővültek, hét év alatt a bérek vásárlóértéke közel 36 százalékkal lett magasabb. A területi bérkülönbségek is jelentősen csökkentek - jegyezte meg.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 107 igen, 37 nem szavazattal jóváhagyta.
Jobbik: olcsó munkabérű keleti munkavállalókkal pótolnák a magyar munkaerőt?
Volner János a Market építőipari cég vezetőjének nyilatkozatát idézte, miszerint rövid időn belül távol-keleti munkásokkal pótolnák a magyar munkaerő-hiányt. Azt kérdezte, terveznek migránsokat betelepíteni Magyarországra, hiszen korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szintén arról beszélt, hogy rövidesen hazánk is oda jut, hogy olcsó munkabérű migránsok betelepítésével kell a munkaerő-hiányt pótolni. Az rendben van, hogy 600 ezer ember az alacsony fizetések miatt külföldre kényszerül, azaz elüldözik a magyar embereket, és őket olcsó munkabérű keleti munkásokkal pótolnák? - firtatta a jobbikos politikus.
Cseresnyés Péter államtitkár Vona Gábor Jobbik elnök kvótarendszerről szóló nyilatkozatát hozta válaszul, miszerint amíg ez pár ezer emberről szól, ezen lehet gondolkodni. Szerinte a jobbikos képviselő nem tesz különbséget az illegális migránsok, a külföldi befektetők és a munkavállalás céljából, harmadik országból ideérkező vendégmunkások között. Utóbbiak csak átmenetileg, munkavégzés céljából vannak itt, és ennek lejárta után elhagyják az országot. Az érintettek csak korlátozott számban kaphatnak munkavállalási engedélyt - közölte. Az államtitkár kijelentette: magyar munkavállalókat szeretnének a magyar munkahelyekre, és ennek jegyében alakították át a szakképzést is.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 109 igen és 34 nem szavazattal jóváhagyta.
LMP a daganatos betegségek gyógyításáról
Schmuck Erzsébet (LMP) arra kért választ, hogy egyes, a daganatos betegségek ellen használt gyógyszerek esetében Magyarországon miért nem sikerült elérni a külföldi alkalmazások során mért eredményeket. A képviselő a lehetséges okok közé sorolta, hogy ma csak 16 onkológiai központban használják az úgynevezett cato-rendszert, amelynek során számítógép ellenőrzi a dózisok kiválasztását. A rendszer a legnagyobb kemoterápiás forgalmat bonyolító Szent László kórházban sincs ott - emelte ki.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt mondta, hogy a költségvetés évről évre egyre többet költ a rákbetegek gyógyítására, az utóbbi években ez az összeg 137 milliárdról közel 180 milliárd forintra nőtt.
44 hatóanyagot és 49 készítményt tudnak garantálni a betegek számára és folyamatosan emelkedik az egyedi méltányossági kérelmek elbírálása is - hangsúlyozta. A kormány azt szeretné, ha egyre több beteg számára állnának rendelkezésre korszerű gyógyszerek - mondta.
A képviselő helyett az Országgyűlés fogadta el a választ 104 igennel, 29 nem ellenében.
MSZP: hová vezet az egészségügyi szakemberhiány?
Tukacs István (MSZP) arról beszélt, hogy az egészségügyből folyamatos a kivándorlás, aminek nemcsak anyagi okai vannak, hanem a kiszámíthatóbb munkafeltételeket, jobb körülményeket keresik a szakemberek.
Az oktatási rendszer nem tudja pótolni a kivándorlókat, és a tanulók többsége is külföldön képzeli el jövőjét - tette hozzá. Az ellenzéki politikus szerint a háziorvosok elöregszenek és nőnek az adminisztratív terheik. Azt kérdezte, miért nem tesznek valamit.
Rétvári Bence államtitkár azt felelte: attól meneküljön az egészségügy, hogy egyszer az MSZP tegyen valamit. Példaként a szocialista kormány alatti elbocsátásokat és ágyszám-csökkentést hozta. Hozzátette: egész Közép-Európára jellemző az orvosok elvándorlása. A kormány eddigi intézkedései közé sorolta a béremeléseket és ösztöndíjprogramokat, példaként hozva, hogy míg egy szakorvos 2010-ben 251 ezer forintot keresett, addig jövőre már 778 ezer forintot fog. Idén 82 milliárd forint jutott az ágazat béreinek emelésére - jelezte az államtitkár, aki arról is beszámolt, hogy kevesebb mint felére csökkent a külföldi munkavállaláshoz engedélyt kérők száma az utolsó szocialista kormány időszakához képest.
Az ellenzéki politikus nem fogadta el a választ, a parlament azonban igen, 108 igen és 34 nem szavazattal.
Jobbik: miért változik a daganatos betegek gyógyszerkiválasztása?
Lukács László György (Jobbik) ugyancsak a daganatos betegek gyógyszerkiválasztásának szűkölését vetette fel, bírálva a "vaklicit" lehetőségét. Ennek indokairól érdeklődött, s felvetette, hogy - a többi között a mellékhatások miatt - az egyéni mérlegelésnek kellene nagyobb teret adni és nem a legolcsóbb ajánlatot kiválasztani. Azt is kérdezte, a változások évente hány új beteget érinthetnek, mekkora megtakarítást vár a kormány és volt-e konzultáció a döntés előtt szakmai és betegeket képviselő szervezetekkel.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt közölte: semmilyen megtakarítást nem szeretnének elérni, sőt folyamatosan bővítik a rendelkezésre álló forrásokat. Az idei költségvetésben 5 milliárd, a jövő éviben 10 milliárd forinttal több szerepel a célra. Hozzátette azt is, hogy egy új sor, a rákgyógyításban legkorszerűbbnek számító terápia is bekerül a büdzsébe 500 millió forinttal. Jelezte azt is, hogy az egészségügyi szervezetek támogatták az új eljárásokat és továbbra is az orvosok dönthetnek a kezelésekről.
A választ az ellenzéki politikus nem fogadta el, a Ház azonban 110 igen és 35 nem szavazattal igen.
MSZP: lép-e a kormány az euró gyors bevezetése érdekében?
A szocialista Burány Sándor az euró bevezetésének lehetséges és optimális időpontjára kérdezett rá a miniszterelnöknél. Közölte: a szemünk láttára alakul ki egy kétsebességes Európa, amelynek magját szerinte az eurózóna tagállamai alkotják. Óriási veszélynek nevezte, ha Magyarország ebből kimarad, és megjegyezte azt is: pártja a mielőbbi bevezetés mellett áll. Utalt a forint sebezhetőségére.
Orbán Viktor fontosnak nevezte a kérdést, ő azonban úgy ítélte meg: nem biztos abban, hogy előállhat a képviselő által leírt lehetséges szituáció, bár nem is zárható ki. "Szerintem ilyen nyomás ma nincs" - közölte, azt értelmiségi elemzői és zsurnalisztikai műfajú találgatásnak minősítette. Az unió előtt ugyanis nincs egyetlen olyan komoly dokumentum sem, amely elindíthatná az országot a gyors csatlakozás útján.
Minden olyan uniós tagállam, ami az eurózónán kívül van, egy pénzügyi válság esetében inkább sebezhető, mint egy a zónához tartozó ország - ismerte el -, ezért kulcskérdésnek nevezte a forint stabilitása szempontjából az államadósság csökkentését. Hangsúlyozta: a tapasztalatok szerint egy csatlakozás akkor lehet sikeres, ha az ország reálgazdasága közel került a megcélzott közösség gazdasági szintjéhez. Magyarországnak ugyanakkor a nyugdíjasok nagy száma miatt arra is figyelni kell, hogy a járadékok, de a bérek se értéktelenedjenek le a belépéssel - emelte ki.
Jobbik: milyen országot építenek Önök?
Volner János (Jobbik) arra kérdezett rá a miniszterelnöknél: milyen országot épít a kormány? Szerinte a kabinet a saját embereit ültette számos pozícióba, aminek következtében, és az oligarchák térnyerése miatt hatszázezer alacsony bérű ember hagyták el az országot. Bírálta az oktatás színvonalát, az egészségügyi ellátást, az uniós források felhasználását, és azt, hogy "a politikai teljesítmény hiányát egy elképesztő hazugsággyárral próbálja ellensúlyozni a kormány".
Orbán Viktor úgy felelt: magyar Magyarországot építünk. Az a cél, hogy mindenki, aki tud és akar, az dolgozhasson, és meg is érje dolgozni. 740 ezer új munkahely jött létre, pénzügyeink rendben vannak, alacsony az államháztartás hiánya, folyamatosan csökken az államadósság és idén 4 százalék felett lesz a gazdasági növekedés - sorolta. A kabinet a nyugdíjak reálértékét is megőrizte, idén nyugdíjprémiumot is fizet számukra. Mindezt úgy foglalta össze: olyan országot építünk, amely kiáll a nemzet egészéért, amelyben mindenki tehet előre minden évben legalább egy lépést, amely a saját lábán áll, és olyat, amely képes megvédeni külső határait.
Volner János viszonválaszában kijelentette: "az ország jövőjét a tantermekben döntik el azok a tanárok, akik az elmúlt évek leggyengébb teljesítményét nyújtják az önök által kidolgozott tanterveknek és az önök által vezetett oktatási rendszernek köszönhetően".
"Ön hetet-havat összehord, fogalmam sincs, mit kérdez" - jegyezte meg a kormányfő Volner János viszonválasza után, hozzátéve: "ha már belegyalogolt páros lábbal a tanárokba, akkor hadd utasítsam ezt vissza". Lehet, hogy az iskolákban nem minden tökéletes, és a teljesítmény ingadozó, de ez szerinte nem jogosítja fel a politikust és pártját, hogy így beszéljen a magyar pedagógusokról.
Orbán: a kormány betartotta, amit a nyugdíjakkal összefüggésben vállalt
Schmuck Erzsébet arról beszélt, hogy ma Magyarországon 2,6 millióan kapnak nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást, ugyanakkor a minimál nyugdíj összege változatlan évek óta, 28.500 forint. Szerinte szégyen, hogy ma Magyarországon vannak, akik 100 euró, azaz 30 ezer forint alatti nyugdíjat kapnak, ami arra sem elegendő, hogy a rezsit kifizessék belőle az idős emberek. Felidézte javaslatukat is, amely arról szólt, hogy a 28.500 forintot 50 ezer forintra emeljék. Azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy hajlandó-e ezt megszavazni?
Orbán Viktor válaszában rámutatott: a 28.500 forint egy számítási alap. A kormány teljesítette ígéretét, hogy minden nyugdíjasnak segítenek, és a garantálják, hogy a nyugdíjak értékét megőrizzék. Ez a legkisebb nyugdíj esetében is így van, ezt betartották, és nincs Magyarországon olyan ember, aki a kormányzásuk kezdete óta ne rendelkezne olyan nyugdíjjal, ami legalább olyan mértékben nőtt, mint az infláció volt - rögzítette a kormányfő, jelezve: vállalásukat a jövőben is teljesíteni fogják. A miniszterelnök ugyanakkor megjegyezte: ha úgy látják, van másik módszer a számítási alap meghatározására, szabályozására, akkor rendelkezésre állnak ennek szakmai megvitatására. Hozzátette: ma Magyarországon 110 ezer forint az átlagnyugdíj havonta. Orbán Viktor kijelentette: a kormány többgenerációs Magyarországban gondolkodik. Úgy tartják helyesnek, ha a szülők, nagyszülők megkapják azt az elismerést, amit munkájukért, a gyermekek felneveléséért megérdemelnek.
Fidesz: vizsgálhatja az MNB az Altus és a Human Operator Zrt. közötti kapcsolatot?
Budai Gyula azt kérdezte, vizsgálhatja-e a jegybank az Altus és a Human Operator Zrt. közötti összefüggést. Felidézte, hogyGyurcsány Ferenc cége 2016. márciusában és augusztusában két alkalommal is nagy értékű kölcsönt biztosított a Czeglédy Csaba irányította Human Operator Zrt-nek. A volt kormányfő állítása szerint a 78-90 millió közötti összegek barátinak tekinthetők, amiből a diákok bérét fizették volna ki - mondta Budai Gyula, hozzátéve: ezek a szerződések olyan tételeket tartalmaznak, mint késedelmi kamat, személyi biztosíték, azonnali inkasszó, amelyek nem egy baráti kölcsönre jellemző, hanem üzletszerű hitelezést feltételez. Szerinte szükséges annak vizsgálata, hogy Gyurcsány Ferenc cégének volt-e megfelelő engedélye a hitelezésre, a pénzügyi kölcsön nyújtására. Ha nem, felmerül a bűncselekmény gyanúja, vagyis jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettét valósította meg.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke úgy reagált: igen, vizsgálhatják, és ezt is meg is fogják tenni. Az MNB a tőle megszokott határozottsággal ki fogja vizsgálni az ügyet, és igen keményen fellép minden szabálytalanság ellen - hangoztatta. Jelezte: a jegybank felügyeleti tevékenysége a pénzügyi intézmények prudenciális és fogyasztóvédelmi felügyeletén túl kiterjed a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók, személyek tevékenységének kiszűrésére is. A vonatkozó témában az MNB október 25-én megkapta a beadványt, és most adatgyűjtéssel tekintik át, szükséges-e piacfelügyeleti vizsgálat indítása - jelezte, hozzátéve: pénzkölcsön üzletszerű nyújtása csak az MNB engedélyével végezhető. Az, hogy egy kölcsönnyújtás üzletszerűnek minősül-e, nem csak a kamat függvénye - hangsúlyozta az alelnök.
MSZP: mi lesz a rákos betegekkel?
Szakács László (MSZP) arról beszélt, hogy lejár egy beszállítókkal kötött, kétéves szerződés, amely 50, a rákgyógyításban használt anyagból 40-et érint és nem tudni, november 1. után hogyan jutnak hozzá gyógyszereikhez a betegek. Szerinte későn írták ki az új közbeszerzést, s annak eredményét is megfellebezték, így 300 ezer magyar beteg kezelése forog kockán. Azt kérdezte, mi lesz az érintettekkel.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára válaszában jelezte: fellebbezés az Állami Egészségügyi Ellátó Központ egyik beszerzésénél történt, a szóba forgó eljárás viszont a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél volt és lezárult. A kormány az elmúlt években 30 százalékkal növelte a rákbetegek gyógyítására szánt forrásokat, szemben a szocialista kormányzás forráskivonásával - tette hozzá. Kiemelte: továbbra is beszereznek mindent, amivel a betegeket kezelték és új, innovatív módszereket is alkalmaznak, a szakmai kollégiumokkal egyetértésben.
Jobbik: nem aggályos Farkas Flóriánt mintaként állítani?
Mirkóczki Ádám (Jobbik) bírálta, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Lungo Drom hétvégi születésnapi rendezvényén dicsérte a szervezetet és méltatta, hogy Farkas Flórián hiteles, botránymentes vezető. Az sem botrány, hogybüntetőeljárások tömkelege zajlik ellene - vetette fel, aggályosnak nevezve a helyzetet. Az ellenzéki politikus szóvá tette, hogyFarkas Flóriánt mintaként állítják be és ő felelhet az integrációért.
Orbán Viktor miniszterelnök azt válaszolta: ahhoz, hogy egymásnak feltett kérdésre válaszolni tudjon, a minimális szabályokat be kellene tartani, ugyanakkor a Jobbik képviselője valótlanságot állított, ahhoz, hogy bármely parlamenti képviselővel szemben nyomozás folyjon, először a mentelmi jogot kell felfüggeszteni, márpedig ilyen nem történt. Azt kérte: Mirkóczki Ádám kérjen bocsánatot Farkas Flóriántól, amiért alaptalanul vádolta meg. "Higgye el Mirkóczki úr, egy cigány embertől is lehet bocsánatot kérni, nem szégyen az" - fogalmazott a kormányfő, aki mind a Lungo Dromnak, mind a Jobbiknak azt tanácsolta, hogy tartsák be a törvényeket és akkor nem lesz baj.
KDNP: hogyan támogatja a kormány az iskolai szünetben a rászoruló gyermekeket?
Vejkey Imre (KDNP) arról érdeklődött, miként támogatja a kormány az iskolai szünetben a rászoruló gyermekeket, s mik az eddigi tapasztalatok a területen. Mint mondta, 1,5 millió gyereknek kezdődött meg az őszi szünet, a kormány pedig 6,67 milliárd forintot különített el a hátrányos helyzetűen iskolai étkeztetésére, továbbá több mint duplájára nőtt a szünidei étkezésre szánt napi költségkeret.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt felelte: 2010 előttről nincsenek tapasztalatok, mivel nem volt étkeztetés az őszi szünetben, a mostani kormány azonban folyamatosan növeli az erre szánt összegeket. A mostani szünetre 2240 önkormányzat adta le igényét a kormánynál több mint 109 ezer gyermek után, s senkit nem fognak elutasítani forráshiány miatt. A ténylegesen felhasznált összegről a kormány később ad tájékoztatást.
LMP: az emberek jó egészségügyi ellátást várnak
Szél Bernadett (LMP) szóvá tette, hogy a kormányfő elismerően szólt a magán egészségügyről egy logisztikai központ átadásán. Szerinte az emberek nem fizethetnek kétszer, a befizetett adók és járulékok után joggal várják, hogy időben és jó ellátást. Aki teheti, igénybe veszi a magán ellátást, de az emberek kétharmadának nincsenek megtakarításai - vetette fel az ellenzéki politikus.
Orbán Viktor miniszterelnök azt válaszolta: már az ellenzéki párt neve egy átverés. Most, hogy Ron Werbert leszerződtették és nyilvánvaló valótlanságokat mond a Ház előtt, így nem lesz más a politika - mondta. Azt kérte, ne keltsen olyan hangulatot, mintha az orvosok és ápoló "halálgyárakban" dolgoznának, az első mindig a tisztelet hangja legyen. Megerősítette, hogy minden polgárnak joga van és lehetősége lesz arra, hogy állami keretek között esélyt kapjon a gyógyulásra. "Semmifajta magánosítást nem támogatok" - jelentette ki a kormányfő. Kitért arra is, hogy jónéhány betegségcsoportnál vannak olyan várólisták, amelyeknek rövidebbnek kellene lenniük, s erőfeszítéseket kell tenni a csökkentésükre. "Az élet nem velünk kezdődött" - jegyezte meg, utalva arra: korrekt lenne összevetni a korábbi listákat a mostani állapotokkal.
