Belföld

Új alkotmánybírák, ellenzéki csörte

Kósa Lajos: A „Molnár–Vona–Gyurcsány-tengely” mindent megakadályozna, az LMP-vel a fontos kérdésekben meg lehet állapodni

Megválasztotta tegnap az Országgyűlés a négy új alkotmánybírát és a testület új elnökét. A Demokratikus Koalíció (DK) és az LMP egymást hazugozta, Schiffer András szerint a DK egyházellenes indulatot szít, mint egykor az „ÁVH-s szellemi elődeik”.

Sulyok Tamás 20161123
Sulyok Tamás, az AB új elnöke esküt tesz (Fotó: MTI - Illyés Tibor)

Lenkovics Barnabás AB-elnöki mandátuma áprilisban járt le, az ő utódjául Sulyok Tamás alkotmánybírát, az AB eddigi elnökhelyettesét választotta meg tegnap az Országgyűlés. Sulyok százharminchét igen és egy nem szavazatot kapott, elnöki mandátuma 2026-ig tart. Hörcherné Marosi Ildikó, a Kúria bírája, Horváth Attila jogtörténész, Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője százharminchat igen és két nem szavazattal lett alkotmánybíró. Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettest százharmincöt igen, két nem voks ellenében választották a testület tagjává, egy voks érvénytelen volt. A megválasztott alkotmánybírák tizenkét éves mandátuma december 1-jétől érvényes.

Az MSZP nem vett részt a szavazásban, mert szerinte az törvénysértő volt. Tóth Bertalan frakcióvezető kilépett a jelölésért felelős eseti bizottságból, amely így nem kilenc, hanem nyolc taggal határozott a jelölésről, a párt szerint így illegitim AB jön létre. Tóth az LMP-t is bírálta, amiért az a választás folyamatában együttműködött a Fidesszel.

„Az egész hajcihő csak azt mutatja, hogy a szocialisták az ország destabilizálásában, a demokrácia intézményrendszerének rombolásában érdekeltek” – jelentette ki Kósa Lajos fideszes frakcióvezető. Hangsúlyozta: törvényes, legitim volt az alkotmánybíró-választás. A jelölőbizottságról szóló határozat szerint attól, hogy egy frakció nem vesz részt az eseti testületben, annak munkája még szabályszerű. Hozzátette, az MSZP nem volt hajlandó egy jelöltet sem megnevezni, a Jobbik pedig csak olyanokat javasolt, akiket a Fidesz nem tudott elfogadni. Mint mondta, az ellenzék két részre bomlott, míg a „Molnár Gyula–Vona Gábor–Gyurcsány Ferenc-tengely” mentén olyanok szerveződnek, akik mindent megakadályoznának, addig az LMP-vel – amely szerinte nem állt be a Fidesz mögé – a fontos kérdésekben meg lehet állapodni.

A KDNP közölte, siker, hogy az LMP részese volt a választásnak, viszont sajnálják, hogy a többi ellenzéki párt nem tudta félretenni önző pártpolitikai szempontjait. A Jobbik szerint a megválasztott jelöltek alkalmasak a posztra, s a párt a jelölőeljárás miatt nem vett részt a szavazáson. A DK megállapította: az LMP kiiratkozott az ellenzéki pártok közül, és kollaboráns. Varju László alelnök jelképesen fideszes párttagkönyveket ajánlott fel a tájékoztatón megjelent LMP-seknek. Alkalmatlannak nevezte a megválasztott tagokat, bírálva Schanda Balázs egyházzal kapcsolatos egyik írását (ebben a kettős mérce alkalmazását kérte számon az egyházat ért pedofilvádak hangoztatóin - a szerk.), továbbá Szabó Marcel és Horváth Attila személyét.

„Önök gyakorlatilag egyházellenes indulatokat szítanak fel, azt csinálják, amit az ÁVH-s szellemi elődeik” – reagált erre a tájékoztatón részt vevő Schiffer András volt LMP-s képviselő. Szerinte a DK hazudik, hitvány és alávaló politikát folytat.


Röviden
A kvóta elleni perben „kicsik vagyunk, de a jogi érveink erősek”

- Precedensértékűnek nevezte a hazánk által a betelepítési kvóta ellen indított pert Trócsányi László igazságügyi miniszter, aki szerint „fel lett adva a lecke az Európai Bíróságnak”. Sok beavatkozó van, de inkább a másik oldalon. Mi kevesen vagyunk, Szlovákia és Lengyelország avatkozott be a perben mellettünk. Az írásos előkészítési szakasz lezárult, most a szóbeli eljárás következik. Kicsik vagyunk, de a jogi érveink erősek – mondta a tárcavezető. A jövő év elején lehet tárgyalás az ügyben, ezen a felek ismertetik álláspontjai­kat. Ítélet a második, harmadik negyedévben születhet.

- November 30-ával létrejöhetnek a tankerületi központok az oktatási tárgyú törvények módosítása révén. A változtatás értelmében megkezdődhet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szétválása 58 tankerületi központra, hogy az ezzel összefüggő fenntartóváltást az érintett köznevelési intézményeknél végre lehessen hajtani.

- A tiszti főorvos járványügyi jogköreinek erősítéséről, a leletkiadás rendjéről és új pszichoaktív anyagok kábítószerré minősítéséről is döntött az Országgyűlés kilenc egészségügyi tárgyú jogszabály módosításával.

- A légi közlekedésről szóló törvény módosítása rendeletalkotási felhatalmazással lehetővé teszi, hogy a rendőrség is megbírságolhassa a szabálytalanul drónozókat. A „pilóta nélküli légi járművek” szabályos működtetésének feltétele, hogy annak vezetője tudja, melyek azok a légterek, illetve területek, ahová nem repülhetnek be – ezekről a drónhasználók egy speciális alkalmazás révén is értesülhetnek.

- A Fidesz-frakció külön szavazást kért a törvényalkotási bizottság azt célzó módosító indítványáról, hogy a XII. kerület ingyenesen megkaphassa a Normafa parkot, ez a javaslat végül egyetlen támogató szavazatot sem kapott. (KCS)