A paksi bővítéssel kapcsolatban műszaki, szakmai, biztonsági kérdésekben nem lehet és nem is akarnak titkolózni - szögezte le az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter szerdán Budapesten.
Süli János beszámolt arról, hogy a korábbi brüsszeli vizsgálat miatt jelenleg 16+6 hónapos csúszásban vannak. Szeretnék a legtöbb időt visszanyerni, de a legfontosabb a biztonság, hogy egy jól működő, nukleáris biztonság szempontjából megfelelő blokkot építsenek.
Brüsszel mind a hat vizsgált pontban úgy találta, nincs akadálya a beruházásnak. Megvannak a jogerős környezetvédelmi, telephelyi engedélyek - ismertette, kiemelve: a telephely alkalmas, semmilyen külső környezeti hatás nem veszélyezteti az erőmű biztonságát.
Elégedetlen az ellenzék
Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja az általa kezdeményezett paksi bővítéssel kapcsolatos napirendet kommentálta, mondván, nem kapott tisztességes választ - különösen a lobbitevékenységet firtató - kérdéseire. Kezdeményezte, hogy ha kell, rendeljenek el zárt ülést, de a kormányzat részéről nem éltek ezzel lehetőséggel. Így Szél Bernadett szerint nem kaptak érdemi információt.
Az LMP-s politikus felidézte azt is, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a paksi szerződések titkosításának feloldását. Az ülésen azt a tájékoztatást kapták, hogy a magyar kormány Oroszország engedélyére vár. Szél Bernadett szerint ez is mutatja "mennyire kiszolgáltatott Magyarország az orosz birodalomnak". Szél Bernadett szerint pedig ez "jó kibúvó" is lehet a magyar kormánynak.
Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s elnöke a paksi kormányzati beszámoló kapcsán azt mondta: nem segítette a tisztánlátást. Továbbra is úgy vélik, nem átlátható a beruházás, az ütemterv, a pénzköltések, ezért ebben a formában nem támogatják Paks II.-t.
Azt szorgalmazta, hogy hozzák nyilvánosságra az összes olyan szerződést, amely közvetlenül nem sért nemzetbiztonsági érdeket. Továbbá kezdeményezi, hogy hozzanak létre a paksi beruházás nyomon követésére egy paritásos parlamenti bizottságot.
Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke szerint a paksi bővítés ügyében is általános politikai vitát generáltak az ülésen. Ugyanakkor kiemelte: az ülésen a paksi beruházásért felelős miniszter és az államtitkára is megerősítette, hogy Paks II. jelenti a magyar energia jövőjét. Sem a magyar lakosok, sem a gazdaság ellátását tekintve nincs alternatívája, ráadásul "árban verhetetlen" - fogalmazott a kormánypárti politikus.
Kiemelte továbbá: Paks II. a rezsicsökkentés fenntarthatóságának és folytatásának is záloga. "Stabilitásban, kiszámíthatóságban, fenntarthatóságban is fontos a Paks II. beruházás" - szögezte Németh Szilárd, hozzáfűzve: üzemeltetési és egyéb biztonsági szempontok tekintetében is a legbiztonságosabb megoldás.
A következő lépés a létesítésiengedély-kérelem - folytatta a miniszter, hozzátéve: a beruházás részeként a kiszolgálóépületek - csaknem 70 épület, parkoló, út - engedélyezését szeretnék felgyorsítani, hogy már 2018-ban meg tudják kezdeni ezeket az építkezéseket.
Süli János azt is elmondta: eddig kifizetések nem történtek, az első fizetési akciók most vannak folyamatban.
A miniszter hozzátette: az orosz-magyar megvalósítási dokumentáció titkosságának feloldása már folyamatban van. Magyar részről már meghatározták azokat a részeket, amelyek nyilvánosságra hozhatók, ez a teljes anyag mintegy 90 százaléka, jelenleg az orosz fél hozzájárulását várják.
Utóbbi kapcsán Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár felhívta a figyelmet: szabályok írják elő, hogy egymás üzleti titkait meg kell óvni. Magyar részről - a minősített adatokat kivéve - nincs kifogásuk a nyilvánosságra hozatal ellen, de az orosz fővállalkozónak ebben a kérdésben vétójoga van.
A nemzetbiztonsági bizottság az LMP-s Szél Bernadett kezdeményezésére, a testület szocialista elnökének, Molnár Zsoltnak a támogatásával kért beszámolót a paksi bővítés állásáról. Süli János miniszter és két államtitkára nyílt ülés keretében tájékoztatták a bizottságot.
Szél Bernadett felvette, hogy a projekt 22 hónapos csúszása a magyar kormány felelőssége-e, s így mennyibe fog kerülni a magyar adófizetőknek. Emellett többször kérdezett arról, mennyibe kerül a beruházás.
Erre válaszul Aszódi Attila kiemelte: a költségvetési törvényben minden évben szerepel, hogy mekkora keret van betervezve a Paks II. projektre, ez nyilvános adat.
A csúszással kapcsolatban az államtitkár kifejtette: a magyar fél kezdeményezésére indított el mélyreható vizsgálatot az Európai Bizottság. Az uniós szerződések kimondják, erre az időre tartózkodni kell a vizsgált tevékenységtől. Ez a 16 hónapos "stand still" állapot nem a magyar vagy orosz fél hibájából adódott, nincs felelősségük - rögzítette. Hozzátette: ez nem változtatja meg a szerződéskonstrukció alapját, a fix ár nem változik.
Megjegyezte továbbá, hogy a 88 oldalas döntés az Európai Bizottság oldalán is elérhető, s úgy tudják, az EU hivatalos lapjában is meg fog jelenni.
Aszódi Attila kiemelte: az Európai Bizottság kimondta, a paksi bővítés végrehajtása indokolt, összhangban van az európai uniós szabályokkal, nem torzítja indokolatlanul a piacot, mindemellett profitábilis lesz, éves szinten több mint évi 7 százalékos hozamot fog hozni.
Szél Bernadett az állítólagos Paks III. projektről is kérdezett. Erre válaszul Süli János miniszter elmondta, Pakson nem is férne el több blokk
Molnár Zsolt többek között felvetette, hogy a paksi ügyek ellenőrzésére fel kellene állítani egy állandó bizottságot. Süli János erre a felvetésre azt felelte, ha a parlament egy ilyen testület felállításáról dönt, támogatják.
Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke Szél Bernadett felszólalásaira reagálva úgy vélekedett, amióta Szél Bernadett miniszterelnök-jelölt lett, még inkább űzi a "kommunikációs blöfföt", s a "parlament egyik legfontosabb bizottságát összetéveszti egy fodrászszalon pletykaközpontjával". Ugyanis - mondta - a több mint egyórás ülésen a nemzetbiztonsági bizottság hatáskörébe tartozó kérdésről nem is volt szó.
Hozzátette ugyanakkor: a lényeget elmondta a miniszter, azaz hogy az uniós és az összes politikai, szakmai testület, amely műszaki, szakmai, jogi és biztonsági szempontból foglalkozott a kérdéssel, végül zöld jelzést adott a beruházásnak.
