Elsődleges cél, hogy a pszichiátriai betegek és a fogyatékossággal élők rehabilitációs ellátásában áttolják a hangsúlyt az intézményekből a lakókörnyezetben való gondozásra. Ennek első elemeként az utóbbi területen a kormány összesen tizenhárom százalékkal emelte a finanszírozást.
Több intézkedéssel segíti a kormány a fogyatékossággal élő embereket támogató szolgálatok munkáját, amelynek részeként összesen négyszázmillió forinttal emelték a terület finanszírozását – közölte tegnap Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. Így első körben tavaly ősszel negyvenötmillió, idén januárban pedig háromszáznegyvenmillió forinttal nőtt a támogatás mértéke, amely összességében tizenhárom százalékos emelést jelent.
Ahogy lapunk elsőként megírta, január elején a humán tárca szakmai ajánlásokat tett közzé a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékossággal élők rehabilitációs ellátásáról. A dokumentumok a személyi és tárgyi feltételeket részletezték, a változtatások legfontosabb célja azonban az, hogy áttolják a hangsúlyt az intézményi ellátásról a lakókörnyezetben zajló gondozásra. A fogyatékossággal élők esetében az ajánlás kitér azokra is, akiknek ápolása-gondozása jelenleg is huszonnégy órás intézményi felügyeletet igényel: számukra a támogató szolgáltatásoknak segítséget kell nyújtaniuk a családdal való kapcsolattartásban és az alkalmankénti hazalátogatás megoldásában.
Czibere Károly mindezt megerősítette, amikor arról beszélt, a támogató munka elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyatékossággal élők esélyt kapjanak az önálló életre, és „ne szigetelődjenek el a társadalomtól”. Annak érdekében – folytatta –, hogy az ehhez kapcsolódó feladatokat az illetékesek megfelelően elláthassák, a finanszírozás emelése mellett a kormány átalakítja az eddigi pályázati rendszert is, amelynek eddigi formája bizonytalan volt, ezért azt megszüntették, s a jövőben a költségvetési törvényben meghatározottak szerint kapnak támogatást az arra jogosult szolgálatok.
Az államtitkár kitért a pszichiátriai betegek és szenvedélybeteg körére is, akiknél cél, hogy a problémáikra „ne a zárt osztály legyen a megoldás”, hanem otthonközeli szolgáltatás, amelynek fejlesztésére szintén lépések várhatók a közeljövőben.
Ahogy lapunk elsőként megírta, január elején a humán tárca szakmai ajánlásokat tett közzé a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékossággal élők rehabilitációs ellátásáról. A dokumentumok a személyi és tárgyi feltételeket részletezték, a változtatások legfontosabb célja azonban az, hogy áttolják a hangsúlyt az intézményi ellátásról a lakókörnyezetben zajló gondozásra. A fogyatékossággal élők esetében az ajánlás kitér azokra is, akiknek ápolása-gondozása jelenleg is huszonnégy órás intézményi felügyeletet igényel: számukra a támogató szolgáltatásoknak segítséget kell nyújtaniuk a családdal való kapcsolattartásban és az alkalmankénti hazalátogatás megoldásában.
Czibere Károly mindezt megerősítette, amikor arról beszélt, a támogató munka elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyatékossággal élők esélyt kapjanak az önálló életre, és „ne szigetelődjenek el a társadalomtól”. Annak érdekében – folytatta –, hogy az ehhez kapcsolódó feladatokat az illetékesek megfelelően elláthassák, a finanszírozás emelése mellett a kormány átalakítja az eddigi pályázati rendszert is, amelynek eddigi formája bizonytalan volt, ezért azt megszüntették, s a jövőben a költségvetési törvényben meghatározottak szerint kapnak támogatást az arra jogosult szolgálatok.
Az államtitkár kitért a pszichiátriai betegek és szenvedélybeteg körére is, akiknél cél, hogy a problémáikra „ne a zárt osztály legyen a megoldás”, hanem otthonközeli szolgáltatás, amelynek fejlesztésére szintén lépések várhatók a közeljövőben.
