Hévízen kezelték az elefánt fájós lábát

 Megnyitásakor így nézett ki a tizennyolc hektáros park főbejárata (Forrás: Fortepan- Klosz Gyorgy felvétele - Budapest Főváros Levéltára)

A legelső állatkertek úgy jöttek létre, hogy az uralkodók nyilvánossá tették magán állatgyűjteményüket. Ezek közül a legrégebbi a Schönbrunni Állatkert, amely 1752-ben létesült, de hasonló módon jött létre 1828-ban a londoni intézmény is. Az 1820-as években nálunk is felvetődött egy fővárosi vadaspark alapításának gondolata, a történelmi események miatt azonban ez csak négy évtizeddel később nemzeti összefogás eredményeként jöhetett létre. A Városligetben Petz Ármin, Pest főkertésze ingyen készítette el a parkrészek, Reitter Ferenc a tavak és csatornák, ifjabb Koch Henrik és Szkalnitzky Antal az épületek terveit. Az intézmény első igazgatójának a világutazó, néprajzkutató Xántus Jánost választották meg.

A pesti létesítmény kezdetben részvénytársaságként, majd állat- és növényhonosító társaságként működött, és csak 1907-ben vette át irányítását a főváros. Területe a nyitáskor tizennyolc hektár volt, ahol mintegy kétszáz állatfaj hatszáz egyedét mutatták be. Már a kezdetekben gazdag papagáj-, és ragadozómadár-gyűjtemény várta az oda érkezőket, ám a nyitáskor nem volt még a park lakója az akkoriban meglehetősen egzotikusnak számító oroszlán, tigris vagy éppen a víziló. Az első zsiráfot 1868-ban Ferenc József ajándékozta az intézménynek. A kert területe az egykori Vidám Park, a Gundel vendéglő és a Cirkusz miatt fokozatosan csökkent, miközben az üzemeltetők igyekeztek az állatok számára természetes környezetet biztosítani. Két műszikla-hegyet építettek, majd Akváriummal és Pálmaházzal bővítették ki.

A második világháború végén, Budapest ostromakor a kert elpusztult, a kétezerből mindössze tizennégy állat maradt életben. Az újjáépítést 1956 után kezdték el, ám összehangolt fejlesztésekre csak a rendszerváltás utáni években nyílt lehetőség. Az állatok lakhelyeit tágasabbá, esztétikusabbá varázsolták, rekonstruálták a kert valamennyi műemlék épületét, közöttük az Elefántházat. Hat éve nyílt meg a Lepkekert, a Madagaszkár-ház, és 2012-ben készült el a Nagysziklában a Varázshegy-Életmúzeum.

Ma csaknem nyolcszázhetven állatfaj több mint nyolcezer egyede lakja az kertet, amelyben több ezer típusú növény is megtalálható. Ma ezek közül a legidősebb a Japánkert szélén álló platán, amely vélhetően a kerttel egyidős – ismertette a szóvivő. Hozzátette, a megszűnt Vidám Parktól három éve örökölt területén két nagy bemutatási egységet hoznak majd létre. Várhatóan jövőre adják át a Meseparkot, amely egy játszóházzal kiegészített állatsimogatóval várja majd a látogatókat. A tervek szerint pedig az évtized végére készül el az ősvadon világát bemutató Pannonpark, egy nagy fedett csarnokkal, amely tágas szabadkifutókat biztosít az ott lakó állatoknak. A jubileumi emlékünnepség alkalmából számos programmal várják ma és holnap az érdeklődőket, emellett bemutatják az Állatkert – 150 év, 150 történet című könyvet is. A kötet minden évből egy-egy korabeli történetet mesél el. Így megtudhatjuk, hogy például 1914-ben az egyik elefántot azért vitte gondozója Hévízre, hogy ott annak fájós lábát a gyógyvízben kúrálják.