Csökkent a válások száma ötven év után

Magyarországon minden második házasság válással végződik, a válás rombolja a családot és az önbecsülést, a jó házasság azonban biztonságot adó szellemi és fizikai lét – hangzott el tegnap egy budapesti konferencián.

Tudnunk kell, hogy milyen okok vezetnek a család széteséséhez, a váláshoz, hogy mely helyzetekből nincs más kiút, és tudni kell, hogy miként lehet megvédeni a gyermekeket és újrakezdeni az életet – mondta Fűrész Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára tegnap Budapesten.

A Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet A családok szétesése című konferenciáján Fűrész Tünde hangsúlyozta, hogy ezekről a dolgokról kevés szó esik, pedig a válás beleférkőzött a társadalomba: a házasságok fele válással végződik, és minden kilencedik felnőtt már legalább egyszer elvált. Hangsúlyozta azt is, hogy a válás és a házasság mindenkinek magánügye, de nem szabad elfeledkezni a válás társadalmi és gazdasági hatásairól, arról, hogy rombolja a családot és az önérzetet. A jó házasság ugyanakkor biztonságot adó szellemi és fizikai lét – Kopp Mária szociológust idézve –, egy „egészségvédő faktor”. A családvédelmi törvény is úgy fogalmaz, harmonikusan működő családok nélkül nincs jól működő társadalom sem.

Fűrész Tünde felidézte, hogy a házasságkötések száma az ezredforduló után kezdett visszaesni, 2010 után azonban megint emelkedésnek indult, és 2014-ig csaknem tíz százalékkal, tavaly pedig több mint tizennyolc százalékkal nőtt a számuk, ami negyvenötezer-kilencszáz esküvőt jelentett. Ez az elmúlt másfél évtizedben a legmagasabb szám. Hozzáfűzte, az ezredfordulón évente huszonnégy-huszonötezer válás történt, 2010-től azonban csökkenni kezdett a számuk és 2014-ben – ötven év után először – húszezer alá esett, tavaly viszont megint enyhe emelkedést tapasztaltak.

A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy 2014-ben negyvennégymilliárd forintot emésztettek fel a családi diszfunkciós problémák. Hangsúlyozta: a polgári kormány 2010-ben deklarálta, hogy a házasság és a gyermekvállalás nem jelenthet anyagi kockázatot, és több eszközzel igyekszik segíteni a családokat abban, hogy együtt tudjanak maradni és harmonikusan élhessenek.

A konferencián egyebek mellett szó volt arról is, hogy a társadalmi juttatások jelentős súlyt jelentenek a gyermekes családok költségvetésében, hogy 2012 és 2014 között csökkent a szegény családok aránya. Elhangzott, hogy a fiatalok többsége nagyon fontosnak tartja a családi értékeket, vallásosnak mondja magát, de mindez nem jelenik meg a világra jött gyermekek számában, pragmatikusan terveznek. A kutatásokból nem derült ki egyértelműen, hogy a vallás védőfaktornak számít-e a válások szempontjából, de az igen, hogy a konfliktusok kezelésében segíthet a vallási közösséghez való kötődés, és hogy ezeknek az embereknek könnyebb feldolgozniuk a válást, mert több helyre fordulhatnak tanácsért, segítségért.
Az elmúlt két évben a Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem kutatói a klasszikus családmodellt érő kihívásokat kutatták.