Agglomerációval összenőtt kerületek

Nem okoz feszültségeket, sőt bevált, „jó szisztéma” a kétszintű budapesti városvezetés Wintermantel Zsolt polgármester szerint

Belföld
  • 2016.04.18. - 00:49

Igazságtalan, hogy a kerületek és nem a lakcím szerinti önkormányzat fizeti a nem az adott kerületben élő, de oda iskolába járó gyermekek étkezése utáni rezsit – mondta lapunknak Wintermantel Zsolt, Újpest Fidesz–KDNP-s polgármestere. A politikus szerint törvénymódosításra van szükség, hogy az összeget minden hónap végén kiszámlázhassák az érintett önkormányzatoknak.

Wintermantel Zsolt 20160418
Wintermantel Zsolt: Nagyon fontosnak tartom a közvetlen kapcsolatot az emberekkel (Fotó: Varga Imre)

– Már eltelt másfél év a 2014-es önkormányzati választások óta. Hogy látja, hatékonyan működik az új fővárosi közgyűlési rendszer?

– Jó ideje, 2002 óta dolgozom a Fővárosi Közgyűlésben, voltam ellenzéki és kormánypárti képviselő, dolgoztam a régi és a jelenlegi rendszerben is. Az új szisztéma sokkal jobb a korábbinál, mivel a polgármesterek – akik a választói felhatalmazással bírnak a kerületekben – városrészüket hivatalból képviselik. Nem a pártok, hanem a választók által küldött képviselőkről van tehát szó. Bebizonyosodott, nem volt alapja annak a félelemnek, hogy ez feszültséget okoz, és a különböző érdekek szétfeszítik a kereteket. A források persze nem bővültek, szerintem a többség azon az állásponton van, hogy szakmai kérdésekben ne politikai, hanem szakmai döntést hozzunk.

– A kerületi polgármesterek tudnak „nagy budapesti” érdekek szerint politizálni?

– Nincs mese, így kell dolgoznunk. Úgy látom, hogy a kollégák is tudnak így gondolkodni. Tudjuk, hogya metró vagy a vízcsőhálózat nem áll meg a kerületek határán. De a saját érdekeinkért is ki tudunk állni egy-egy ügyben.

– Ön szerint nem lenne jobb az egyszintű városvezetés a mostani kerület-fővárosi felosztásnál?

– Elméletben el lehet képzelni, hogy nincs főpolgármester, csak huszonhárom kerület működteti a fővárost és az agglomerációt, vagy nincsenek kerületek, csak elöljáróságok, és egy Fővárosi Közgyűlés dolgozik. A mostani gyakorlat, a kétszintű városvezetés azonban minden hibájával és nehézségével együtt jó szisztéma. Nagyon sok olyan döntést kell hozni a kerületekben, amely a helyi kis közösségekre, területekre, épületekre, parkokra van hatással. Ezeket az ügyeket csak a helyben élők által megválasztott helyi képviselők, illetve a polgármesterek ismerhetik, akik közel vannak az emberekhez és a problémáikhoz. Ez az önkormányzatiság lényege. A Fővárosi Közgyűlés döntsön a vonalas szolgáltatásokról, a közművekről, a tömegközlekedésről. Részletkérdés, hogy ezt a jövőben is közgyűlésnek vagy valamilyen szövetségnek, közös városigazgatásnak hívjuk, amelynek a közös tulajdonosai lennének a kerületek.

– Nincs most napirenden a Fideszben a kettős szint megszüntetése?

– Mindig előjön ez az ügy, viszont amíg az önkormányzati törvény kétharmados döntést igényel, amelyhez nincs meg a többségünk a parlamentben, nem is érdemes ezzel komolyan foglalkozni. Az ellenzéket biztosan nem lehet megnyerni egy ekkora változtatásnak, elvből elutasít mindent.

– Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere szerint Budapest határait ki kellene tolni, mivel most az agglomeráció települései sok esetben a főváros és a kerületek infrastruktúráját használják, de anyagilag nem járulnak ahhoz hozzá. Osztja ezt az álláspontot?

– Valós gondról van szó. Dunakeszi szinte összenőtt Újpesttel, az egyik részét „Káposztásmegyer háromnak” is nevezik, hiszen csak egy szűk aluljáró választja el Újpesttől. Elméletileg lehetne közigazgatásilag is szabályozni ezt a kérdést, hiszen nagyon sok helyen annyira összenőtt az agglomeráció Budapesttel, hogy – például a XVIII. kerületben – az utca egyik fele még a főváros, a másik pedig már a szomszéd település része. Szerintem viszont inkább a finanszírozási gondról van szó.

– Milyen területen érzik ezt a feszültséget?

– Inkább igazságtalanságnak mondanám ezt. Például a közétkeztetésben az önkormányzat feladata, hogy elkészüljön az étel. Az úgynevezett nyersanyagnormát ugyan a szülők befizetik, de az ebéd elkészítésének rezsijét, a szállítást, tálalást az önkormányzat állja. Újpestre ezerkétszáz gyerek jár be más településről, akinek az ebédje az újpestiek pénzéből készül, ahhoz a szomszéd települések semmivel nem járulnak hozzá. Ez igazságtalan. Meggyőződésem, hogy az iskoláknak, bölcsődéknek és óvodáknak jót tesz, hogy bizonyos százalékban nem kerületi gyerekek járnak oda, azonban anyagilag a város rosszul jár.

– Mi a megoldás?

– A lakcím szerinti önkormányzatnak kellene fizetnie ezt az összeget, amelyet a kerület minden hónap végén kiszámlázna neki. Ez fair megoldás lenne. Remélem, az országgyűlési képviselőknek is feltűnik ez a probléma.

– Két éve sokakat meglepett, hogy a tradicionálisan baloldali Újpesten ismét ön lett a polgármester, sőt a Fidesz nagy többséget szerzett az önkormányzati testületben is. Mi a sikere kulcsa?

– Azt gondolom, az emberek értékelik a vitathatatlan eredményeket, amelyeket Újpest elért az elmúlt években. De ami talán az eredményeknél is fontosabb, az a városvezetés elkötelezettsége. Újpesten erős és összetartó lokálpatrióta közösség él, igen komoly elvárásokkal. Akiről az újpestiek érzik, hogy ugyanúgy kötődik a városhoz és ehhez a közösséghez, az újpestiséghez, mint ők, azt támogatják. Nekem Újpest a szenvedélyem. Pici gyerekkorom óta Újpesten élek, minden rezdülését ismerem. Nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy az előző ciklusban négy évig újpesti országgyűlési képviselőként is dolgozhattam, de mindig is a városvezetést éreztem magaménak. Egy pillanatig sem volt kérdéses, hogy ezt választom. 2014-től szétvált a képviselői és a polgármesteri munka, minden energiámmal a polgármesterségre tudok koncentrálni.

– Azt mondják önről, hogy nem „irodai polgármester”.

– Mindenhol igyekszem ott lenni, folyamatosan a helyszínen kísérem figyelemmel az építkezéseket, kedvenc helyeim között van a piac, és rengeteg újpesti sporteseményen is kint vagyok. Nagyon fontosnak tartom a közvetlen kapcsolatot az emberekkel. Az önkormányzat, Újpesti Párbeszéd címmel, folyamatosan konzultál a választókkal arról, mit szólnak a terveinkhez, de az is érdekel minket, hogy ők milyen fejlesztést szeretnének látni a kerületben. Így építettünk saját uszodát, amit nagyon szeretnek az újpestiek. Szintén saját beruházás a 2013-ban megnyitott és általunk működtetett Tarzan Családi Park is. Tavaly hetvenezer látogatónk volt, ami nagyon nagy eredmény. Számos közintézményt felújítottunk. Új vásárcsarnok épül a piacon, hozzá az energiaellátását biztosító, teljesen önerőből épülő szennyvízhő-hasznosító. Ez a legmodernebb zöldenergia, nyáron ezzel fogunk hűteni, télen pedig fűteni. A hatékony munkához fontos, hogy biztos képviselő-testületi többséggel intézhetjük Újpest ügyeit. Ugyanehhez kérünk majd bizalmat 2019-ben is, de addig még rengeteg feladatunk van.

Reklám