Az olimpiai pályázat visszavonásáról, az egészségügy finanszírozásáról, a kommunizmus áldozatairól, a paksi bővítésről szóló esetleges népszavazásról, valamint a külföldről támogatott szervezetekről is beszéltek a képviselők napirend előtt az Országgyűlés hétfői ülésén.
Fotó: Varga Imre - Magyar HírlapNapirend előtt
Fidesz: Az ügynökszervezetek ismét Magyarországot "mószerolják" Brüsszelben
Hörcsik Richárd (Fidesz) arról beszélt, hogy az európai parlament egyik bizottsága ma az alapvető jogok magyarországi helyzetéről tart vitát, most azonban nem a baloldal áll a "vádló szerepében", hanem az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság. Ezekről kijelentette: nem igazi civilek, hanem külföldi pénzből fizetett aktivisták, akiket ügynököknek nevezett.
Rámutatott: ezen szervezetek Ahmed H. elítélt terrorista ügyén keresztül mutatnák be az emberi jogok magyarországi helyzetét, aki terrorcselekmények miatt tíz évre ítélték. Az ítélet ellen Soros György bevándorlást támogató hálózatának egyik tagszervezete tiltakozott. "Soros György határokon átnyúló birodalma elért Magyarországra is, és számos, magukat civilnek mondó szervezet kap pénzt azért, százezer szám szállítsák Európába a migránsokat" - fogalmazott.
Dömötör Csaba úgy felelt: a következő hónapokban is kemény vitákra kell számítani. A bevándorlás egyike lesz ezeknek, ami még egy ok arra, hogy a kormány kikérje az emberek véleményét a nemzeti konzultációban. Sorolta ezek kérdéseit, amely érinti az energiapolitikát, a migrációt vagy a külföldről támogatott politikai aktivistacsoportok átláthatóságát, mondván: nem tudható, mekkora összegeket kapnak külföldről.
MSZP: a miniszterelnök és kormánya is gyáva
Tóth Bertalan (MSZP) gyávának nevezte a miniszterelnököt és kormányát, amely szerinte megfutamodott attól, hogy népszavazást tartson az olimpiai pályázatról. Úgy fogalmazott: nem az a szégyen, ha az emberek mondanak véleményt egy fontos kérdésről, hanem az, hogy az ország már a visegrádi országoktól is lemarad.
Arra szólította fel a kormányt, hogy a valós problémákkal foglalkozzon ahelyett, hogy háttérhatalmakkal hadakozik. Ilyen valós problémának nevezte például a paksi bővítés hitelét, amelyről azt mondta: az 21 évre adósítja el az országot.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára furcsának nevezte az államadóssággal kapcsolatos kioktatást éppen az MSZP-től, mert, mint mondta, "ha önökön múlik, még most az az IMF-hiteleket nyögi az ország".
A baloldal eltörölné az otthonteremtési támogatásokat. Újra drasztikusan emelné az adókat, "a vagyonadó és az ingatlanadó gondolatával is flörtölnek", még az adót is megadóztatnák - fogalmazott, hozzátéve: a munka alapú gazdaság helyett újra segély alapú gazdaságot vezetnének be.
Jobbik: Az olimpiára szánt forrásokat költsék az egészségügyre!
Lukács László György (Jobbik) arról beszélt: az egészségügyre költené az olimpiai pályázat visszavonásából felszabaduló forrásokat, amelyre az állam szerinte rekordkeveset költ.
Szólt a pártja által készített felmérés eredményéről, amely szerint romlott az ellátás színvonala.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: a vállalkozás, amelynek a jobbikos képviselő korábban tagja volt, külföldre vitt magyar egészségügyi dolgozókat, vagyis az SZDSZ-hez hasonlóan abból akart jól élni, ami a magyar egészségügynek rosszat tett.
Rámutatott arra is: az olimpiai fejlesztések kollégiumok helyeket vagy egészségügyi beruházásokat is eredményeztek volna.
LMP: A paksi bővítésről is meg kell kérdezni az embereket
Schmuck Erzsébet (LMP) maga is emlékezett a kommunizmus áldozataira, mondván: a bűnösöket még nem ismerjük, pártja ezért ismét benyújtja az ügynökakták feltárását szorgalmazó javaslatát.
Az olimpiai pályázat visszavonásáról szólva kijelentette: az emberek többsége nem akar olimpiát, az ellenzők inkább a kórházakra költené a forrást. Az "országra kényszerített" paksi beruházás szerinte "legalább annyira zavarja az embereket, mint az olimpia" - ismertette pártja tapasztalatát. Hangsúlyozta: erről is az embereknek kell dönteniük.
Dömötör Csaba úgy felelt: van annak egy bája, hogy a kommunista bűnökről egy olyan ember szólal fel, aki maga is komoly tisztséget viselt a kommunista rendszerben.
Az olimpiára térve úgy fogalmazott: az csak akkor lehet sikeres, ha egyetértés áll mögötte, de azt a baloldali pártok felrúgták. Az egészségügyre térve közölte: fejlesztések zajlanak a területen és a bérek is emelkednek.
A paksi bővítésre válaszul kijelentette: népszavazást arról lehet tartani, amit a jogszabályok engednek és kellő társadalmi támogatottsága van.
Felszólalása után Schmuck Erzsébet szót kérve visszautasította az államtitkár rágalmait, mondván: az MSZMP-ben semmilyen tisztséget nem viselt, a KISZ-ben ifjúsági környezetvédelmi tanács titkára volt alkalmazásban, tisztséget itt sem viselt.
Kérdések
A kilakoltatási moratórium közelgő lejártáról, a szociális ágazatban dolgozók bérrendezéséről, a bérlakásprogramról, valamint a tanuszoda- és tornaterem-építési programról is szó volt hétfőn a parlamentben, a kérdések között.
MSZP: hogyan akar segíteni a kormány az otthonukat elveszítő családoknak?
Szabó Sándor (MSZP) azt kérdezte, hogy a kilakoltatási moratórium március 1-jei lejártával milyen segítséget akar biztosítani a kormány az otthonukat elveszítő családoknak. Tavaly több mint kétezren vesztették el az otthonukat - jegyezte meg, úgy értékelve, hogy a családi csődvédelem megbukott.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt felelte: a szocialisták hajszolták devizahitelekbe az embereket, a kormány azonban árfolyamgáttal, kilakoltatási moratóriummal, családi csődvédelemmel és Nemzeti Eszközkezelővel - amelynek ingatlanállománya meghaladja a 28 ezret - igyekezett segíteni az érintetteknek.
Jobbik: évek óta várat magára a szociális dolgozók bérének rendezése
Vágó Sebestyén (Jobbik) arról beszélt, hogy a szociális ágazatban dolgozók bérrendezése évek óta várat magára, a szféra egyre távolabb kerül az életpályamodell bevezetésétől.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára fontos célkitűzésnek nevezte, hogy az ágazati bérpótlék, bérkiegészítés után egy újabb emelés legyen a szociális szférában, ami 2019-ig összesen akár 62 százalékos mértékű is lehet. Ezek kifizetéséhez költségvetési többletforrást ígért.
LMP: olimpia nélkül is lesz bérlakásprogram?
Schmuck Erzsébet (LMP) arra várt választ, hogy a budapesti olimpiai pályázat visszavonása után is megmarad-e a bérlakásprogram, amely az olimpiai falu hasznosításaként valósult volna meg.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában megjegyezte: az olimpiát ellenző LMP már most - a hivatalos visszavonás előtt - a pályázat megvalósításának egy részét követeli. Közölte: a kormány elsősorban a saját otthon építésére vonatkozó programokat támogatja - ilyen a családi otthonteremtési kedvezmény -, de azokon is segített a kabinet például a Nemzeti Eszközkezelővel, akik a devizahitelek miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Fidesz: hogy állnak a tanuszoda- és tornaterem-építések?
Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) a tanuszoda- és tornaterem-építési program állásáról érdeklődött.
Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára tudatta: a kormány kiemelt feladatának tekinti a gyermekek fejlesztését, ezért is indította meg a szóban forgó infrastruktúrafejlesztési programot. A beruházások folytatódnak, a következő tanév megkezdéséig a diákok várhatóan 14 településen vehetnek birtokba új tornatermet, további 11 helyen pedig új tanuszodát - tájékoztatott.
MSZP: miért lehetetlenítik el a szakszervezeteket, sztrájkokat?
Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, hogy míg 2006-ban 16 munkabeszüntetés, addig 2011-2015 között évente legfeljebb 1-3 sztrájk volt. Szerinte ennek nem az az oka, hogy jobb lett a munkavállalók helyzete, hanem az, hogy a kormány megpróbálta csökkenteni a szakszervezetek erejét, a sztrájktörvényben pedig széles körű bírói mérlegelést tett lehetővé. Miért lehetetlenítik el az érdekképviseletek munkáját? - kérdezte.
Fónagy János államtitkár úgy reagált: 2010-től lényegében munkabéke van. A kormány az elmúlt hat évben jelentős munkahelyteremtő és -megtartó politikát folytatott, amelynek eredményeképpen "az alapvető munkahelyi elégedetlenség gyakorlatilag megszűnt" - mondta, a közszolgáltatások minimális szintjének megállapítását pedig közösségi érdeknek nevezte.
Jobbik: trükközésre kényszeríti a cégek egy részét a béremelés
Pintér Tamás (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséve trükközésre kényszerítik a cégek egy részét, mert nem tudják kigazdálkodni a fizetések emeléséhez szükséges forrásokat. Ehhez a kormánynak kellene segítséget kellene nyújtania - szorgalmazta.
Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár azt felelte, hogy a Jobbik a múlt héten még azt követelte, a kormány bátrabban nyúljon a béremelésekhez. Kiemelte, hogy nem a kormány határozta meg a minimálbér és garantált bérminimum szintjét, hanem egy háromoldalú - a munkáltatók részéről is aláírt - megállapodás hozta tető alá.
LMP: a Fidesz-közelieknek adott földek rombolják az élelmiszer-biztonságot
Sallai R. Benedek (LMP) szerint a "rablóprivatizáció", "a Fidesz-közeli oligarcháknak juttatott termőföldek" rombolják az élelmiszer-biztonságot. Hangsúlyozta azt is, hogy tavaly tovább folytatódott a munkaerőigényes gazdálkodás visszaszorulása.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára válaszában felhívta a figyelmet, hogy az FM hétről hétre hirdet akciókat a kertek megművelésére, mert az ott megtermelt élelmiszereknél nincs biztonságosabb.
A Fidesz az egri vár fejlesztéséről érdeklődött
Nyitrai Zsolt (Fidesz) azt kérdezte, mit tesz a kormány az egri vár fejlesztésének további folytatásáért.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában nemzetstratégiai célnak nevezte a vidéki várak helyreállítását, majd közölte: 2015-ig 2,3 milliárd forintot költöttek az egri vár - amely nemzeti emlékhely - fejlesztésére. Tájékoztatása szerint a vár teljes rekonstrukciójára 6,5 milliárd forintot szánnak, ebből 1,5 milliárd forintot már megnyert a város, 5 milliárdot pedig költségvetési támogatásból biztosítanak neki. Utóbbiból tavaly 250 millió forintot kapott meg az önkormányzat tervezői előkészítésre, idén pedig további 4 milliárd forint folyósítására van lehetőség.
MSZP: mit tesz a kormány a posta létszámhiánya ellen?
Horváth Imre (MSZP) arról beszélt, hogy több kerületben problémákat jelöltek meg a posta működésével kapcsolatban, elsősorban késve kapott levelekről, később kézbesített átutalásokról kapott híreket. Szerinte ez a létszámhiányra vezethető vissza, amely főleg a kézbesítőknél jellemző. Az ellenzéki politikus értékelése szerint a 14 százalékos fizetésemelés sem elég. Arról érdeklődött, mit kívánnak tenni a helyzet javítása érdekében.
Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára valós problémának nevezte a teljes logisztikai iparág munkaerőhiányát. Kiemelte, hogy a postát a kormány stratégiai vállalatnak tekinti, s a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről is a helyzet javulását várják. Az államtitkár azt is megerősítette, hogy megállapodtak az érintett szakszervezetekkel arról, hogy 3 év alatt átlagosan 32 százalékos bérfejlesztés lesz a társaságnál.
Jobbik: mikor épül meg az M49-es út?
Apáti István (Jobbik) arról érdeklődött, hogy mikor épül meg a szatmári térséget tehermentesítő M49-es út. Mint mondta, a főút forgalma elviselhetetlen, egy 2006-os kocsordi felmérés több mint 10 ezer járműről számolt be, öt évvel később pedig 20-40 százalékos növekedésről. A gyorsforgalmi út mielőbbi megépülése jelentene megoldást - tette hozzá az ellenzéki politikus.
Fónagy János államtitkár válaszában kifejtette, hogy a rövid- és középtávú beruházásokat rögzítő kormányhatározatban nem szerepel az M49-es, ugyanakkor negyedévente áttekintik és aktualizálják a projektlistát. Hozzátette, hogy a 49-es főút állapotának javításán dolgoznak, a forrásokról a következő hónapokban döntenek.
LMP: mikor lesz fenntartható vízgazdálkodási program?
Sallai R. Benedek (LMP) egy integrált, fenntartható vízgazdálkodási programot sürgetett, arra hivatkozva, hogy az Alföldön jelen pillanatban belvíz van, azonban két hónappal később aszály is kialakulhat. Meg kell oldani a víz hosszú távú raktározását és a holtág-rehabilitációt, de jelenleg nem látszik rá koncepció - értékelt az ellenzéki képviselő.
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára válaszában közölte, hogy a kormány stratégiája rögzíti a víz megtartásának javításához szükséges fejlesztési irányokat. Kifejtette, hogy idén 16,3 milliárd forint értékben fejlesztik az átemelő telepeket, a belvízcsatornákat, több térségben új csatornákat építenek ki és megszűnt létesítményeket pótolnak.
Fidesz: 5 milliárdos forintos beruházás Biatorbágyon
Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy a GSI Hungary Kft. 5 milliárd forint értékben hoz létre mezőgazdasági gépgyárat Biatorbágyon, ami hozzájárul az ágazat fejlődéséhez. Értékelése szerint ez a Magyarország iránti bizalmat is mutatja, s a következő 10 évben növelheti az exportot. A beruházás hatásairól érdeklődött.
Nagy István, a földművelési tárca parlamenti államtitkára válaszában úgy fogalmazott, hogy a beruházás segít áthozni az ágazatot a 21. századba. A bővítést komoly sikerként értékelte és kiemelte a szektor elkötelezettségét az innováció felé. Az államtitkár azt is üdvözölte, hogy a mérnöki tervezést is Biatorbágyon végzik. A mezőgazdasági gépgyártásnak 110 milliárd forint feletti árbevétele származik exportból - ismertette.
MSZP: miért nem kérik számon Farkas Flóriánt?
Teleki László (MSZP) Farkas Flórián miniszterelnöki biztos számonkérését sürgette az Országos Roma Önkormányzatnak adott forrásokkal összefüggésben. Mint mondta, ebből az "út szélén hagyott" rétegeknek kellene segíteni. Az ellenzéki politikus szerint a jelenlegi formában nehéz hozzáférni az ösztöndíjakhoz és források hiányoznak az egészségügyből, ezekre kellene több pénzt fordítani.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára jelezte, hogy több vizsgálat van folyamatban, a kormány pedig eláll az ORÖ-vel kötött támogatási szerződéstől. Hozzátette: nem céljuk ellehetetleníteni az intézményt, ezért részben átvállalják az adósságait, a többit pedig vagyontárgyak vagy ingatlanok értékesítéséből kell biztosítaniuk. Megjegyezte, hogy a roma fiatalokat semmilyen kár nem érte, minden támogatás zökkenőmentesen jut el hozzájuk.
Jobbik: forráshiányosak a kórházak
Rig Lajos (Jobbik) értékelése szerint a hazai egészségügy külső segítségre szorul, mert az állam nem ad elég forrást. Arról számolt be, hogy választókerületében adományokat kaptak az intézmények. Átgondolatlannak ítélte a struktúraváltást, jelezve: azzal leterheltté váltak az intézmények és a mentők is.
Rétvári Bence államtitkár válaszában kiemelte, hogy a 10 millió forint értékű adomány jó helyre került, azonban a kormány az elmúlt években 2,5 milliárd forint támogatást juttatott ugyanezen ajkai és tapolcai intézményekbe. Hozzátette: előbbi 439 millió, utóbbi 53 millió forint plusz forrást kapott év végén, amellyel igyekeztek javítani a szolgáltatásokon.
LMP: mikor emelkedik a nevelést-oktatás segítők bére?
Ikotity István (LMP) egy konkrét példát ismertetve azt kérdezte, mikor emelkedik a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkatársak (dajkák, iskolatitkárok, pedagógiai asszisztensek) bére. Ők 2008 óta nem kaptak béremelést, idén januártól 7 plusz 3 százalékkal emelkedne a bérük - mondta. Egy bérpapírt felmutatva közölte, van, akinek a garantált illetménye nem emelkedett.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztérium parlamenti államtitkára azzal magyarázta a történteket, hogy ugyan a szerződésmódosítások folyamatosak, de még mindig vannak olyanok, akik nem írták alá a módosított szerződésüket. Akik januárban nem kapták meg az emelést, azok majd a februári bérükkel fogják megkapni - mondta.
MSZP: mivel tudják igazolni, hogy a vonatok 92 százaléka pontos?
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) személyes tapasztalatira hivatkozva kifogásolta azt, hogy Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint tavaly a vonatok 92 százaléka volt pontos. Az ellenzéki képviselő azt firtatta, milyen statisztikákkal tudják ezt alátámasztani.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a nemzetközi szabványok szerint az a vonat minősül pontosnak, amely útja során nem indult el a meghirdetettnél korábban és a végállomásra legfeljebb öt perc késéssel érkezik. Az adatokat a MÁV forgalomirányító szolgálata jegyzi, innen származnak a 2016-os adatok - mondta.
Jobbik: a gazdaság számai a multik teljesítményét tükrözik
Gyöngyösi Márton (Jobbik) szerint a makroszámokból valóban kedvező kép rajzolódik ki a magyar gazdaságról. Kár, hogy az alapból félrevezető, a magyar gazdaság teljesítményének mérésére teljesen alkalmatlan mérőszámokkal szemben a magyar valóság merőben más - hangoztatta. Hozzátette: a számok a multinacionális nagyvállalatok magyarországi telephelyeinek kibocsátását tükrözik. Szorgalmazta, a kormány térjen át a valós adatok mérésére.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a magyar gazdaság teljesítménye kiváló, az uniós átlagot meghaladó a növekedés, a foglalkoztatás nő, a munkanélküliség csökken. Hozzátette: rossz úton halad a Jobbik, el kell, hogy fogadja a magyar gazdaság, a magyar emberek teljesítményét.
LMP: mi a helyzet a keleti nyitással Mongóliában?
Ikotity István arról beszélt, hogy a kormány keleti nyitás politikájának egyik kiemelt állomása Mongólia. A nyersanyagárak esése és a félrekezelt gazdaságpolitika miatt a mongol deviza 2013 óta értékének 80 százalékát elveszítette a dollárhoz képest; az államháztartási hiány Mongóliában a GDP 20 százalékát teszi ki - részletezte, utalva arra, hogy a mongol kormány februárban megállapodást írt alá a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Egy mongol csődhullám esetén mi a garancia arra, hogy az Eximbank viszontlátja az Ulánbátorba kihelyezett 25 millió dollárját? - kérdezte.
Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, a keleti nyitás révén Mongóliában is nagyon sok sikert értek el az elmúlt hónapokban. Beindult a kötöttsegélyhitel-program - mondta, hozzátéve: a mongol devizáért és a nyersanyagárakért nem a keleti nyitás a felelős.
Elmondta, jelenleg 5,5 milliárd dolláros csomag áll rendelkezésre, hogy Mongóliát kihúzzák a pénzügyi problémákból; az IMF szerint 2019-re akár évi 8 százalékkal is nőhet a GDP.
Jobbik: mikor lesz közúti határátkelő Tiszaszentmárton és Szalóka között?
Gyüre Csaba (Jobbik) azt tudakolta, mikor lesz közúti határátkelő Tiszaszentmárton és kárpátaljai Szalóka között. Hozzátette: most csak egy vasúti híd van a határ két oldalán lévő település között, de szakemberek szerint az alkalmas lenne a közúti közlekedésre.
Szabó László válaszában elmondta, tavaly novemberben miniszterelnöki szándéknyilatkozat született Ukrajnával, annak első ütemében szerepelnek a tervezett infrastrukturális fejlesztések, például a beregsurányi határátkelő bővítésének befejezése. Hozzátette: a szűkös forrásokat a nagyhódosi határátkelő kiépítésére fordítják, további fejlesztések Ukrajna nehéz gazdasági helyzete miatt nem indíthatóak ebben a fázisban.
Azonnali kérdések
MSZP: 100 pécsi család sorsát rendezni kellene
Tóth Bertalan (MSZP) elmondta, hogy a Buda-Cash brókerház magával rántotta a DRB bankcsoportot is, és 100 pécsi, baranyai család még mindig a pénze után fut. Közölte, ezek a családok már visszafizették a DRB-nek a lakáskölcsönüket, de "bennragadt" a tisztességtelenül felszámított kamat és költség. Szerinte ezt a kérdést szabályozással meg lehetne oldani, ahogy külön törvényt hoztak az átvert devizahitelesek megsegítésére is. Megjegyezte, 100 millió forintos tételről van szó.
Tállai András válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy nem egyszerűen a brókerügy károsultjairól vagy devizahitelkárosultakról van szó. Kifejtette: egy felszámolási eljárásban keletkezett követelés kifizetéséről van szó. Az ellenzéki képviselő javaslata megkerülné a felszámolási eljárásról szóló törvényt, az érintettek egy kedvezőbb eljárás alapján kapnának kártérítést - magyarázta.
Jobbik: politikai termék a Fidesznek az antikommunizmus?
Gyöngyösi Márton (Jobbik) azt firtatta, hogy a Fidesz-KDNP-nél az antikommunizmus is egy politikai termék-e. Kifogásolta, hogy január 20-án Esztergomban a Fidesz az egykori Szent Anna temetőben a Béke angyala emlékművet avatta fel, amely a többi között a Vörös Hadseregnek állít emléket.
Közölte, a Jobbik megalakulása óta fontosnak tartja az orosz kapcsolatokat, de a történelemhamisítást, a Vörös Hadsereg dicsőítését nem tudja elfogadni. Már megint milyen megfelelési kényszer és szolgalelkűség ez? - kérdezte, kifogásolva azt, hogy az ügynökakták nem nyilvánosak.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában rögzítette: a Fidesz az elmúlt harminc évben következetesen antikommunista elveket vallott, ez számon kérhető a párton. Az Oroszországgal való kapcsolatokról azt mondta, mindig különbséget tudnak tenni a pragmatikus országérdek és a világnézeti elkötelezettségük között. Rámutatott, hogy gázt ma legolcsóbban Oroszországtól tud Magyarország vásárolni, "ettől mi még nem leszünk kommunista barátok, mint ahogy az Orosz Föderáció sem azonosítja mindenben magát az 1990 előtti időszakkal".
Kitért arra, hogy az esztergomi emlékmű alapvetően első világháborús emlékmű.
LMP: az élelmiszer-biztonsági hatóság nem tudja ellátni feladatát
Sallai R. Benedek (LMP) azt elevenítette fel, hogy kiderült: Nyugat-Európában jobb az élelmiszerek minősége, mint a kontinens keleti részén. A magyar élelmiszer-biztonsági hatósági lánc nem tudja ellátni feladatát, azt, hogy megvédje a magyar társadalmat a gyengébb minőségű élelmiszerektől - jelentette ki, azt kérdezve, hogy ez kinek a felelőssége.
Zsigó Róbert, a földművelésügyi tárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára közölte: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) minden törvényi felhatalmazásával minden nap azon dolgozik, hogy a magyar családok asztalára jó minőségű, lehetőleg magyar élelmiszerek kerüljenek. A hivatal kiemelt ügyek igazgatósága minden tisztességtelen vállalkozással szemben fellép - hangoztatta. A képviselő által felidézett ügyről kifejtette: a Nébih 2014 végén 24 Ausztriában és Magyarországon is kapható élelmiszert vásárolt, majd megvizsgált. Ezek között voltak olyanok, amelyek más összetételűek és rosszabb minőségűek az Ausztriában vásároltnál. A magyar kormány kiáll a vásárlók érdekei mellett, és a témában rendezendő V4-csúcstalálkozón az Európai Bizottság figyelmét is felhívják, mert a jogi szabályozás elsősorban a testület dolga, addig pedig a magyar kormány erkölcsi kérdésnek tekinti az ügyet - mondta az államtitkár.
Fidesz: tanult az Európai Bizottság a Brexitből?
Gyopáros Alpár (Fidesz) a Brexit-népszavazásról szólva arról beszélt, hogy "Nagy-Britannia köszöni szépen, jól van", tudja, mit akar, Brüsszel viszont már a szavazás előtt sem volt rózsás helyzetben, "a szakítás megviselte", kudarcot vallott, és most a sértődöttet játssza. Tanult az Európai Bizottság bármit is a Brexitből? - kérdezte, majd bírálta Jean-Claude Junckert, a brüsszeli bizottság elnökét, "akinek a jókedve talán még Szanyi Tiborén is túltesz".
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter reagálásában az Európai Unió fennállása legsúlyosabb kudarcának nevezte a Brexitet. Magyarország egy fair Brexitben érdekelt - ismételte meg a kormányzati álláspontot, jelezve, hogy a kilépés után Nagy-Britannia az EU-n kívüli legnagyobb kereskedelmi partnere lesz Magyarországnak.
Az MSZP az ügyészséget bírálta egy kecskeméti önkormányzati ügyben
Heringes Anita (MSZP) azonnali kérdésében kifejtette: hat éve tettek feljelentést egy kecskeméti önkormányzati cégben zajló fiktív számlázás ügyében. A fideszes Zombor Gábor polgármestersége idején a cégből összesen 452 millió forintot utaltak ki fiktív számlákon keresztül, a nyomozás azonban "látványosan vontatottan" haladt, és csak idén februárban volt az első bírósági tárgyalás - mondta, hozzátéve: a vádiratban nem az az érdekes, ami benne van, hanem az, ami kimaradt belőle. Szerinte ugyanis nem sikerült felgöngyölíteni, hogy fiktív számlákkal hogyan tűnhettek el az önkormányzati támogatások, holott ők bemutatták, miként éltek vissza egy 54 millió forintos támogatási szerződéssel. Úgy fogalmazott: a szálak a kecskeméti városvezetésig érnek, a támogatási szerződést Zombor Gábor egykori polgármester jegyzi.
Polt Péter legfőbb ügyész válaszában közölte: az ügyben több feljelentés is történt - az egyiket éppen az említett polgármester tette -, az ügyészség 2015-ben vádolt meg hat embert, az ügyet pedig a szegedi bíróságon tárgyalják. A már a bírósági szakban érkező újabb feljelentést az ügyészség tavaly februárban megküldte a bíróságnak. Hozzátette, több különböző pártállású ember van mind a terheltek, mind a tanúk között.
Jobbik: mit tett a kormány a Nagy-Britanniában dolgozó magyarokért?
Szávay István (Jobbik) szerint Románia jobban odafigyel Nagy-Britanniában dolgozó állampolgáraira, mint Magyarország. A magyar kormány milyen lépéseket tett eddig, hogy a Brexit után se sérüljenek az Egyesült Királyságban dolgozó több százezer magyar jogai? - kérdezte.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: a két ország problémájának nagysága nem hasonlítható össze, tekintettel arra, hogy Romániából a magyarországinál sokszor többen mennek külföldre dolgozni. A Brexittel kapcsolatban a magyar kormány a lehetőségekhez képest mindent megtett - jelentette ki, hozzátéve: Magyarország alapvető érdeke állampolgárainak hazatérése.
KDNP: milyen béremelés várható a szociális területen?
Hoffmann Rózsa (KDNP) a szociális területen dolgozók bérfejlesztéséről és bértáblájáról beszélt felszólalása során. A politikus, aki kiemelt felelősségnek nevezte, hogy a szociális szféra dolgozói megfelelő megbecsültségben részesüljenek, hangsúlyozta, hogy a kormány az utóbbi három évben megkezdte az ágazat szereplőinek bérfelzárkóztatását. Végül azt kérdezte, hogy milyen mértékű lesz és pontosan kiket érint a területen a béremelés.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztérium parlamenti államtitkára válaszként azt mondta, hogy a korábban nyújtott bérpótlék valamint bérkiegészítés komoly többletet eredményezetett az ágazatban. Az államtitkár, aki a következő évekre további növekedést ígért, hangsúlyozta, hogy idén átlagosan 33 ezer forintos béremelkedésre számíthatnak a szociális szféra dolgozói. Ez munkakörtől függően magasabb vagy alacsonyabb is lehet, de a 16 ezer 500 forintot mindenképpen el kell, hogy érje. A kormány a területen 2013-2019 között egy 62 százalékos, átlagos béremelést szeretne elérni - jelentette ki.
LMP: lezárult-e az OLAF-vizsgálat a közvilágításcserék ügyében?
Hadházy Ákos (LMP) azt mondta, Hódmezővásárhelyen a teljes közvilágítás-cserét anélkül bízták rá egy cégre, hogy attól referenciát kértek volna. A politikus szavai szerint a város ezt követően "az elsők között sötétedett el" a LED-es izzóknak köszönhetően. A többi városban viszont már csak úgy lehetett elindulni a közbeszerzéseken, hogy a pályázónak korábban egy településen már fel kellett szerelnie 3-4000 lámpát - tette hozzá. A képviselő a közbeszerzések "megbuherálásának" nevezte, hogy olyan referenciákat kérnek, amelyekkel csak egyetlen cég rendelkezik. Hozzátette: "különösen súlyos" az ügyben, hogy a miniszterelnök "akkor még leendő vejének a cégéről van szó".
A társelnök azt kérdezte, hogy az OLAF indított-e az ügyben vizsgálatot, azt lezárta-e és értesítette-e a kormányt annak eredményéről.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, nagy tisztelettel várja a képviselőt Hódmezővásárhelyen, valamikor az esti órákban, ahol meg tudja mutatni neki, hogy miközben a településen 25 százalékkal csökkent a közvilágítás költsége, negyven százalékkal nőtt a megvilágítás ereje. Szavai szerint előzetesen azért nem tudtak referenciát kérni, mert Magyarországon ez volt az első ilyen típusú beruházás.
Kitért arra, hogy a kérdésben több vizsgálat is folyamatban van, köztük OLAF-vizsgálat is, de ezekről, éppen azért, mert folyamatban vannak, még nem tud tájékoztatást adni.
Azok az önkormányzatok, akik szerettek volna az áramszolgáltatóktól függetlenedni, egy olcsóbb és nagyobb fényhatékonyságú projektet akartak megvalósítani - mondta a közbeszerzésről. Hozzátette: ha a képviselő Hódmezővásárhelyen jár, akkor "kizárt dolog, hogy sötétséget tapasztalhasson, hacsak nem ön hozza oda".
Fidesz: a Jobbik szerint bűnösek a kutyatartók
Pócs János (Fidesz) arról beszélt, hogy a Jobbik egyik képviselője korábban olyan javaslatot nyújtott, amelynek alapján minden kutyát kötelezően ivartalanítani kellene, és ez alól csak egy illeték megfizetésével lehetne mentesülni. A képviselő úgy fogalmazott: a javaslatban a régi jobbikos logika sejlik fel, ami alapján minden kutyatartó bűnös, a problémát pedig úgy oldanák meg, hogy "ők újra kasztrálnának".
A válaszadó Zsigó Róbert, a földművelésügyi tárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára sajnálatosnak nevezte, hogy vannak olyan pártok, amelyek az államvédelem ügyét saját céljaikra használják. Hangsúlyozta, az idei költségvetésben 40 millió forinttal nő az államvédelemre fordítható összeg, ebből 30 milliót biztosítanak az ebrendészeti telepek és az állatmenhelyek korszerűsítésére.
Pócs János azt mondta, hogy a Jobbik javaslatában külön költségvetési támogatást adna az állatmenhelyeknek. A múlt héten viszont kiderült, hogy a párt egyik képviselője egy olyan kutyamenhelyet üzemeltet, aminek a működésével kapcsolatban "súlyos hiányosságok és szabálytalanságok híre látott napvilágot" - tette hozzá.
Napirend után
Hoppál Péter (Fidesz) a kommunizmus áldozatainak emléknapjának pécsi vonatkozásait elevenítette fel.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) továbbra is megoldatlan problémának nevezte a devizahiteleket és arra kérte a kormányt, hogy indítson állami hátterű bérlakás-építési programot, a jegybanknak pedig legyen kötelező befizetni a nyereségét a költségvetésbe.
Apáti István (Jobbik) azt kérte, hogy a kormány vesse latba befolyását, hogy egy Oroszországban halálos balesetet okozó nyírmeggyesi sofőr mielőbb hazatérhessen. Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy egyik fél sem fordult az igazságügyi tárcához. A lehetőségeket ismertetve kifejtette, hogy a legfőbb ügyész felajánlhatja az eljárás lefolytatását, ugyanakkor az orosz fél elutasíthatja azt, s az illető kérhet konzuli segítséget is.
Magyar Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy több Kecel és térségében élő szőlészcsalád jövője bizonytalan azért, mert büntetőeljárás alá vonták annak a pincegazdaságnak a vezetőit, amely átvette terményeiket. Fónagy János válaszában közölte, hogy a földművelési tárca és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szorosabb összefogásra törekszik, utóbbinál pedig folyamatban van a szőlőfelvásárlási szabályok kidolgozása.
Ezt követően az elnöklő Sneider Tamás lezárta az ülésnapot, a parlament jövő hétfőn folytatja munkáját.
