Nem lehet jogállamisági sérelmekről beszélni konkrét jogsértés nélkül – hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Alapjogokért Központ Sargentini-jelentéssel foglalkozó tegnapi konferenciáján.
Mindenki talált kivetnivalót a hazánkat elítélő jelentésben. Kocsis Máté, Gulyás Gergely, Schiffer András és Bárándy Gergely (Fotó: Ficsor Márton)
„Az elmúlt években az európai közösség rossz irányba mozdult el, az Európai Bizottság bevallottan politikai szerepet játszott, ami ellentétes a lisszaboni szerződéssel, és sok kárt okozott” – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Alapjogokért Központ Magyarország és a 7-es cikkely című konferenciáján. Felhívta a figyelmet, olyan EU-ban élünk, ahol következmények nélkül lehet a schengeni egyezményt lábbal tiporni, és a migrációs válság kapcsán az unió vezetői egyértelműen a jogtiprás oldalára álltak. „Senkinek nem lehet erkölcsi alapja arra, hogy Magyarországot bírálja, amely elsőként tett eleget a külső határvédelmi kötelezettségeinek” - mutatott rá.
A miniszter elmondta, a Sargentini-jelentés egy politikai vádirat, amelynek hatásai is politikai jellegűek, hiszen Közép- és Nyugat-Európát még inkább szembeállítja egymással. Az esetleges szankciókkal kapcsolatban kifejtette, miután a döntéskor egyhangúlagosságra van szükség, „olyan nagyon senki nem ijedt meg” a jelentés elfogadásakor. Arra a felvetésre, hogy a 7-es cikkely az értékek megszilárdításáról szól, kijelentette, hogy ez „többszörösen képtelenség”. „Nem lehet jogállamisági sérelmekről beszélni konkrét jogsértés nélkül” – hangsúlyozta.
A közös, uniós értékekkel kapcsolatban azt mondta, hogy vannak különbségek, és a migrációval kapcsolatos kérdések az értékvitákat minden korábbinál élesebben hozták felszínre. Szerinte a Sargentini-jelentés legnagyobb bűne Európával szemben az, hogy a Nyugaton általánostól eltérő gondolkodást kívánja szankcionálni.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett, maga Judith Sargentini mondta, hogy politikai nyomásgyakorlásként szeretné használni a jelentését. Úgy vélte, a 7-es cikkely szerinti eljárás nagy hibája, hogy szűk a szempontrendszere, vagyis a jogállamisági viták mellett nem vesz figyelembe más, például gazdasági, kereskedelmi szempontokat.
„Kizárólag egy politikai nyomásgyakorlásról van szó, és mivel politikai támadás érte Magyarországot, politikai választ adtunk rá” – fogalmazott. Felidézte, hogy a dokumentum harminchét hamis állítást, tizenkilenc folyamatban lévő vitás ügyet, valamint tizenhárom lezárt vitát tartalmaz. Utóbbi – mint mondta – különösen veszélyes precedenst teremt.
Schiffer András, ügyvéd, az LMP korábbi társelnöke rámutatott, azon, hogy az Európai Parlament politikai döntést hoz, nem kell csodálkozni. Szerinte a kérdés, hogy milyen céllal használják ezt a politikai eszközt, vagyis, hogy a cél valóban a jogállamiság helyreállítása, vagy például a V4-eket akarják ilyen módon háttérbe szorítani. Elismerte, hogy a jelentés „nem sikerült jól”, nem a valós problémákra fókuszál, hanem „teljesen kusza problémahalmazt tartalmaz”. A dokumentum hibájaként rótta fel azt is, hogy nem látni, melyek azok a problémafelvetések, amelyekkel kapcsolatban megoldásra törekednének a kormánnyal.
Bárándy Gergely, ügyvéd, korábbi MSZP-s országgyűlési képviselő kiemelte, ma a kormány egyik törekvése, hogy amikor kritikát kap nemzetközi szervezetektől, mesterségesen külön akarja választani a jogi és politikai kritikát. Pedig szerinte ezt nem lehet egy jogállamban. Szintén elismerte, kétségtelenül tartalmaz a Sargentini-jelentés hibát, ugyanakkor felvetette, „akarunk-e gátat szabni annak a folyamatnak, ami 2010-ben elindult”.
