Belföld

„A genderideológia trójai falova”

Civil szervezet is tiltakozik az Isztambuli Egyezmény ratifikálása ellen

Az Isztambuli Egyezmény ratifikálása ellen tiltakozó állásfoglalást tett közzé, és aláírásgyűjtésbe kezdett az Emberi Méltóság Központ. A szervezet szerint ugyanis a törvénybe iktatás a genderideológia beszivárgását eredményezné, és káros hatásai lehetnek a társadalomra.

Állásfoglalásban tiltakozik, és petíciót tett közzé az Isztambuli Egyezmény hazai elfogadása, vagyis törvénybe iktatása ellen az Emberi Méltóság Központ. Az egyezményt az Európa Tanács 2011-ben fogadta el, hivatalosan a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről, illetve a megelőzésről szól, és a negyvenhét tagállam közül már huszonkettő ratifikálta, huszonegy azonban, így Magyarország is, még csak aláírta. A mostani tiltakozás apropója az Igazságügyi Minisztérium minap közzétett felhívása, amelyben közigazgatási egyeztetés keretein belül kérték ki civilek véleményét. A ratifikációról szóló döntésnek egyelőre nincs konkrét időpontja – derül Trócsányi László igazságügyi miniszternek egy ellenzéki képviselő parlamenti kérdésére adott írásos válaszából. A tárcavezető ugyanakkor emlékeztetett: míg Magyarország kevesebb mint három éve dolgozik ennek előkészítésén, a dokumentumot csak aláíró államok nagy része hat éve nem tudta azt ratifikálni.

A CitizenGO elnevezésű oldalon a civilek petíciót tettek közzé, amelyben kérik a minisztert és a pártok frakcióvezetőit, ne iktassák törvénybe az egyezményt, ugyanis az a „genderideológia trójai falovát jelentheti Magyarország számára”. Az állásfoglalásban hangsúlyozták: rendkívül fontosnak tartják nemzeti és nemzetközi szinten is fellépjenek az erőszakkal szemben, de erre a célra nem tartják alkalmasnak az egyezményt. Részletes indoklásukban rendkívül aggályosnak nevezik, hogy az egyezmény célul tűzte ki egy ellentmondásos, konszenzussal nem rendelkező fogalom, a „gender kodifikálását”. Úgy fogalmaznak, a magyar jogszabályok nőről és férfiról beszélnek, nem különböztetik meg a biológiai és a társadalmi nemet (genderideológia), ezért egy olyan fogalomról van szó, amelynek a „jelentése nem egyértelmű”. A fogalom egyetlen olyan meghatározása, amelyet Magyarország – úgymond – elfogad, a Nemzetközi Büntető Bíróság Római Statútumában található, eszerint a gender a bioló­giai nem szinonimájaként értelmezve két nemre utal, a férfi és a női nemre a társadalom keretein belül.

A civil szervezet szerint azonban problémát jelent, hogy ennek a meghatározásnak ellentmond az Isztambuli Egyezmény genderfogalma. Ez társadalmi konstrukciónak tartja a nemet, amely változó lehet, és amely lényegében független a biológiai valóságtól – vagyis attól, hogy valaki férfi vagy nő. Különválasztja a biológiai és a társadalmi nem fogalmát, azt sugallja, ez két teljesen különböző, egymástól független dolog. A központ részéről úgy látják, a definíció elfogadása a férfiak és nők közti természetes különbségek tagadását eredményezheti, szerintük a nemzeti és nemzetközi döntéseknek a férfi és nő egymást kiegészítő szerepére kellene épülniük.