Több mint ezer, a paksi fenékküszöb építésében részt vevő szakember és munkás kap egyhavi bónuszt – jelentette be Magyar Péter a kormány legutóbbi ülését követő tájékoztatón. A mintegy hatmilliárd forintból megvalósult beruházás a miniszterelnök számításai szerint eddig akár kétszázmilliárd forintos kártól is megmenthette a nemzetgazdaságot.
Fenékküszöb
A kormányfő tájékoztatása szerint a Duna vízhozama jelenleg az augusztusi szintet is alulmúlja, esetenként másodpercenként 600 köbméter alá esik. Kiemelte, ha nem épült volna meg a mederben a fenékküszöb, a paksi atomerőmű turbinái napok, sőt hetek óta állnának a vízhiány miatt. A sajtótájékoztatón bemutatott friss felvételeken is jól látszott, hogy a létesítmény jelenleg még a legszárazabb augusztusi időszakhoz képest is jobban kiemelkedik a vízből.
Egy egyhónapos leállás önmagában ötvenmilliárd forintos közvetlen kiesést jelentett volna a költségvetésnek, a teljes nemzetgazdasági hatást nem is számítva. „Ezzel szemben a gát bekerülési költsége nagyjából hatmilliárd forint volt. A kormány számításai szerint a fenékküszöb megépítése eddig legalább 100, de esetenként akár 200 milliárd forintos veszteségtől óvta meg az országot” - emelte ki a miniszterelnök
A sikeres beruházás és a folyamatos védekezés elismeréseként a kabinet arról döntött, hogy egyhavi extra juttatással jutalmazza a munkálatokban résztvevőket. Magyar Péter hangsúlyozta, „az elismerés azokat illeti, akik a legkeményebb hőségben, éjjel-nappal dolgoztak a gát felépítésén. A mintegy 889 millió forintos költségvetési keretből finanszírozott prémium több mint ezer embert érint, köztük a Belügyminisztérium, a rendőrség, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Magyar Közút és a paksi atomerőmű munkatársait, valamint a Műegyetem bevont szakembereit.”
Magyar Péter hangsúlyozta, a visszajelzések alapján az emberek és a vállalatok több mint 90 százaléka pozitívan fogadta az adóváltozásokat és KATA intézkedéseket.
„Ugye nem légből kapott dolgok ezek, nem olyan változások, mint a Fidesz-kormány alatt mondjuk az áfa megemelése, vagy bizonyos adókönnyítések kivezetése, vagy például a kata megkurtítása” – fogalmazott a miniszterelnök, utalva arra, hogy ezeket a lépéseket a Tisza Párt Működő és emberséges Magyarország című programjában már rögzítették. Rámutatott: az elmúlt hetekben nagyon erős lobbitevékenység zajlott a vagyonadó ellen, kiskapukat és könnyítéseket követelve, de a Pénzügyminisztérium a szakmai szervezetekkel egyeztetve egy olyan szigorú jogszabálycsomagot alkotott, amely minden ilyen kibúvót bezár.
A vagyonadó indokoltságáról szólva a kormányfő kifejtette: jelenleg leginkább a fogyasztás és a munkabér adózik, miközben a tőkejövedelmek adózása rendkívül kedvező, ami a vagyon túlzott koncentrációjához vezetett.
Így számolják a vagyonadót
A kormányfő nyomatékosította: az adó kizárólag a magánvagyonokat terheli, a cégeket nem. Az alsó értékhatár személyre szabottan egymilliárd forint. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy család vagyona megoszlik (például egy házaspár mindkét tagjának nevén van egymilliárd forint, vagy a gyerekek nevén is van vagyon), a limit fejenként értendő, és a vagyon megosztható.
Az adót csak az egymilliárd forint feletti részre vetítik ki, aminek a kulcsa 1 százalék. A miniszterelnök egy konkrét példával is szemléltette a számítást: ha valakinek 1,5 milliárd forintos vagyona van ingatlanból és egyéb vagyonelemekből, akkor nem a teljes összeg, hanem csak az 1 milliárd feletti 500 millió forint után fizet 1 százalékot, azaz összesen 5 millió forintot. A 100 milliárd forint feletti vagyonrésszel rendelkezőknél a kulcs 1,5 százalékra emelkedik.
Kétszázmilliárdos bevételt várnak
Az értékelési fordulónapot 2026. december 31-ben határozták meg, a bevallást és a befizetést pedig 2027. augusztus 31-ig kell teljesíteni. Az augusztusi határidőre a céges értékbecslések és bevallások miatt van szükség. A Pénzügyminisztérium nagyjából 200 milliárd forintos bevétellel számol a 2027-es költségvetésben.
Magyar Péter cáfolta a „propagandában terjesztett állítást”, miszerint minden magyarnak vagyonbevallást kellene tennie. Kizárólag az egymilliárd feletti vagyonnal rendelkezők érintettek. A becslések szerint ez 15–25 ezer adóalanyt jelenthet, bár a miniszterelnök szerint ez a szám túlzó, a valós érintetti kör várhatóan ennél alacsonyabb lesz.
Rugalmas értékelés és Exit Tax
Az alkotmányossági és igazságügyi szempontokat is figyelembe vették a tervezetnél: visszamenőleges hatály nem lesz, az értékbecslés pedig rugalmasan, többféle módszer ötvözésével történhet. Ehhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) támogatást, kalkulátorokat és egy ingatlanértékelési modellt is biztosít. Ha egy adóalanynak likviditási gondja akad, 12, kivételes esetben pedig 24 hónapos fizetési halasztást is kérhet.
A ma társadalmi egyeztetésre bocsátott csomag egyik legfajsúlyosabb eleme az úgynevezett „exit tax”. Magyar Péter elmondása szerint ez a tőkekimenekítést akadályozza meg, nehogy az „oligarchák vagy vagyonos emberek” külföldre vigyék a vagyonukat az adófizetés elkerülése érdekében. A jogszabály felhatalmazást ad a NAV-nak, hogy már a jelenlegi, idei évre vonatkozóan is szigorúan vizsgálja a vagyonkimentési kísérleteket.
Kata változatások
A Kata adózási forma ismét széles körben elérhetővé válik, megemelt értékhatárral és érdemi társadalombiztosítási fedezetet nyújtó ellátási alappal, miközben az élsportolók kiugróan magas EKMO-kedvezményeit eltörlik. Magyar Péter szerint az intézkedéscsomag célja a gazdaság fehéredése és a haveri alapon osztogatott adóügyi kivételek megszüntetése.
„Nagyon nagy igény volt a magyar mikrovállalkozások, kisvállalkozások és a magyar emberek részéről, hogy az Orbán-kormány alatt egy-két éjszaka alatt tönkretett kata adózási rendszert újra széles körben elérhetővé tegyük” – jelentette ki Magyar Péter a sajtótájékoztató folytatásában. A miniszterelnök hangsúlyozta, az új rendszer bevezetése nemzetgazdasági érdek, amely jelentősen fehéríti a gazdaságot és érdemi segítséget nyújt a szektornak.
A legfontosabb változás, hogy a katások számára ismét legálissá válik a cégek felé történő (B2B) számlázás, amelyre évi 8 millió forintig lesz lehetőség ezen a kedvezményes adózási módon belül, a felettes összegre már más szabályok vonatkoznak majd. Szintén lényeges pont, hogy az éves bevételi értékhatárt 18 millióról 22 millió forintra emelik, és újra választhatják a formát a mellékállású egyéni vállalkozók is.
Magasabb adó, de jár érte táppénz és nyugdíj
A főfoglalkozású kisadózók havi adója 100 ezer forintra, míg a nem főfoglalkozásúaké 50 ezer forintra módosul. Magyar Péter a kormányt ért kritikákra reagálva leszögezte: ez nem adóemelés, hanem az ellátási alap megemelése, amelyet maguk az érintettek is kifejezetten kértek. Rámutatott, hogy 2013 óta a minimálbér a 3,3-szorosára nőtt Magyarországon, a régi 50 ezer forintos tételes adó viszont változatlan maradt, az inflációt sem követte. Emiatt a katások eddig jóformán sem táppénzre, sem nyugdíjra, sem anyasági támogatásra nem szereztek érdemi jogosultságot.
Az új rendszerben a megemelt összegért cserébe az ellátási alap végül eléri a minimálbért. A Pénzügyminisztérium kalkulációi szerint a lépés a költségvetés szempontjából nagyjából nullszaldós lesz, a kormánynak ugyanis nem a többletbevétel, hanem a bürokrácia csökkentése volt a célja. A tárca úgy számol, hogy 2027-ben legalább 100-150 ezer vállalkozás térhet át – akár a feketegazdaságból is – erre a formára. Az érintettek döntését a már elérhető online kalkulátorok is segítik.
Vége az adóparadicsomnak
A miniszterelnök a csomag másik kiemelt elemeként bejelentette az EKMO (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) rendszerének szigorítását is. A kormány bezárja azt a kiskaput, amely a professzionális sportolóknak – jellemzően labdarúgóknak – irreálisan magas, 500 millió forintos bevételig biztosított kedvezményes adózást. Míg az edzők és nemzetközi sportszervezetek alkalmazottai 250 millióig, addig az átlagemberek csupán 60 millió forintig vehették azt igénybe.
„Olyan profi sportolókról van szó, akik legalább tízmillió, de inkább több tízmillió forintot keresnek havonta. Nekik nyújtott könnyítést az előző kormány, és ezt a kiskaput zárja most be a Tisza-kormány” – fogalmazott Magyar Péter. A szigorítás nagyságrendileg kétszáz kivételezettet érint. A kormányfő összegzésképp elmondta: a vagyonadó, a KATA és az EKMO átalakítása is azt bizonyítja, hogy a kormány fel akarja számolni a „haveri alapon adott kivételeket”.
A kormány teljesíti az egyik legfontosabb vállalását: a költségvetésből az egészségügy területére allokált források évente legalább 500 milliárd forinttal nőnek – kezdte bejelentését Magyar Péter. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány utolsó éveiben az állami egészségügy GDP-arányos ráfordítása szinte a legalacsonyabb volt Európában, ami a magyar társadalom rendkívül rossz egészségi állapotához és a szomszédos országokhoz képest is siralmas halandósági statisztikákhoz vezetett.
Délután és éjszaka is műtenének a várólisták letöréséért
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter vezetésével elindul a kórházi várólisták csökkentésére irányuló, a teljes rendszert – a listára kerüléstől a rehabilitációig – átalakító program. A helyzet súlyosságát érzékeltetve a kormányfő kiemelte: jelenleg csak csípő- és térdprotézis-műtétre közel harmincezer ember vár, akik közül 22 ezren már több mint fél éve, de vannak, akik 4-5 éve szenvednek ellátás nélkül.
A kormány több tízmilliárd forintos azonnali többletforrást biztosít a leghosszabb várólistákat generáló beavatkozásokra, első körben a csípő- és térdprotézis-, illetve a szürkehályog-műtétekre. A kísérleti jelleggel induló projekt sikerességét a jövő év elején-közepén értékelik, és az eredmények tükrében terjesztik ki a többi területre.
Ez Nyugat-Európában és a fejlettebb országokban egy teljesen bevett dolog.” Hozzátette, az állam és a beteg számára is az a legdrágább, ha egy műtő üresen áll kapacitáshiány miatt, miközben a munkából kieső betegek a családokat és a költségvetést is terhelik. Az egészségügyi dolgozók pluszmunkáját természetesen megfizetik, ugyanakkor a teljesítmény mellett szigorúan mérik az eredményességet, a betegelégedettséget és a rehabilitáció hosszát is.
Önkéntes tartaléklista
Teljesen megváltozik a betegekkel való kommunikáció: a több mint egy éve várakozókat az egészségügyi munkatársak egyenként keresik fel, hogy felmérjék az állapotukat, frissítsék az elavult adatbázisokat, és segítsenek a műtét előtti vizsgálatok megszervezésében. Létrejön egy átlátható, online is követhető információs rendszer, és ha máshol gyorsabban elérhető az ellátás, felajánlják az intézményváltás lehetőségét.
Új elemként bevezetik az önkéntes tartaléklistát. Ha egy tervezett műtét valamilyen okból 24-48 órán belül meghiúsul, a felszabaduló kapacitást azok kaphatják meg, akik vállalják a rövid határidős riasztást, így elkerülhető, hogy órákig üresen álljanak a műtők.
Vitézy Dávid: Kiszállt az Unió a Déli Körvasút finanszírozásából
A tájékoztatót Vitézy Dávid vette át, aki először a magyar államháztartás mozgásterét tisztázta. A közlekedési és beruházási miniszter hangsúlyozta: a hazai büdzsé terhei nem csökkennek a gigantikus egészségügyi befecskendezés miatt, a nagy állami beruházásokat (vasútfejlesztés, vízügy, energetika) ugyanis a jövőben közvetlenül a felszabaduló európai uniós forrásokból finanszírozzák, amelyeket az előző kormány az összeférhetetlenségi és korrupcióellenes szabályok negligálása miatt képtelen volt hazahozni.
A Helyreállítási Alap (RRF) tekintetében Magyarország utolérte a többi tagállamot, a kifizetési kérelmeket benyújtották, technikai probléma eddig nem merült fel. A miniszter történelmi lépésként értékelte, hogy a jogállamisági (kondicionalitási) eljárás megszüntetését az EU nagykövetei egyhangúlag támogatták, így a korábban befagyasztott 4,2 milliárd eurós forrás is maradéktalanul hozzáférhetővé vált.
Jogsértő összejátszás gyanúja a V-Hídnál
A miniszteri beszámoló legdrámaibb pontja a Budapest Belgrád-vasútvonal mellett az ország legnagyobb jelenleg is futó vasúti beruházását, a Déli Körvasutat érintette. A Kelenföldtől a Közvágóhídig tartó, a dunai teherforgalom 95 százalékát lebonyolító és honvédelmi szempontból is létfontosságú vonal kapacitásbővítése jelenleg 42 százalékos készültségen áll.
A projektet az EU két forrásból: az IKOP Plusz keretéből (210 milliárd forint) és a közvetlenül Brüsszelből menedzselt CEF (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) alapból (157,5 milliárd forint) fedezte volna. Vitézy Dávid azonban bejelentette: a minisztériumi átvilágítás és az EU párhuzamos vizsgálata alapján alapos gyanú merült fel, hogy a kivitelező – Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd – a közbeszerzés során jogsértő összejátszásban vett részt.
„Az erre vonatkozó megállapítások alapján az Európai Bizottság két héttel ezelőtt arról tájékoztatta Magyarországot, hogy minden uniós támogatást megvon ettől a beruházástól” – közölte a miniszter, hozzátéve: a kormánynak ezen a héten döntenie kellett a projekt sorsáról és folytatásának módjáról, mert a beruházás leállítása stratégiai kockázatokat hordozna.
Cikkünk folyamatosan frissül!
