Százmilliárdokat spóroló paksi gátépítés, a magánvagyonokat terhelő új adónem, visszatérő B2B számlázás a katásoknak, és brutális egészségügyi forrásbővítés – ezek voltak a Tisza-kormány legújabb döntéseinek fókuszpontjai. A sajtótájékoztatót Vitézy Dávid közlekedési miniszter drámai beszámolója zárta, aki az eddigi legnagyobb vasútépítési botrány részleteit és a befagyasztott uniós források sorsát ismertette.
Százmilliárdokat spórolt a paksi fenékküszöb
A sajtótájékoztatót megnyitó Magyar Péter miniszterelnök elsőként a paksi atomerőművet érintő kritikus helyzetről számolt be. Tájékoztatása szerint a Duna vízhozama jelenleg az augusztusi szintet is alulmúlja, esetenként másodpercenként 600 köbméter alá esik. Kiemelte: ha nem épült volna meg a mederben a fenékküszöb, az atomerőmű turbinái napok, sőt hetek óta állnának a vízhiány miatt.
Egy egyhónapos leállás önmagában 50 milliárd forintos közvetlen kiesést jelentett volna a költségvetésnek, a nemzetgazdasági hatást nem is számítva. „Ezzel szemben a gát bekerülési költsége nagyjából hatmilliárd forint volt. A kormány számításai szerint a fenékküszöb megépítése eddig legalább 100, de esetenként akár 200 milliárd forintos veszteségtől óvta meg az országot” – emelte ki a miniszterelnök.
A folyamatos védekezés elismeréseként a kabinet egyhavi extra juttatással jutalmazza a munkálatokban résztvevőket. Magyar Péter hangsúlyozta, „az elismerés azokat illeti, akik a legkeményebb hőségben, éjjel-nappal dolgoztak a gát felépítésén.” A mintegy 889 millió forintos keretből finanszírozott prémium több mint ezer embert érint, köztük az OVF, a rendőrség, a Magyar Közút és a paksi atomerőmű munkatársait.
Vagyonadót és az Exit Tax
A kormányfő rátért a gazdasági intézkedésekre, jelezve, hogy az emberek és vállalatok 90 százaléka pozitívan fogadta az új adóváltozásokat. „Ugye nem légből kapott dolgok ezek, nem olyan változások, mint a Fidesz-kormány alatt mondjuk az áfa megemelése, vagy például a kata megkurtítása” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a kemény lobbitevékenység ellenére a Pénzügyminisztérium minden kiskaput bezárt a vagyonadó tervezetében.
A tőkekoncentráció megfékezésére szánt adó kizárólag a magánvagyonokat terheli, a cégeket nem. Az alsó értékhatár személyre szabottan egymilliárd forint, a családon belüli vagyon pedig megosztható. A teher csak az egymilliárd forint feletti részre vonatkozik, amelynek kulcsa 1 százalék (100 milliárd felett 1,5 százalék). Az értékelési fordulónap 2026. december 31., a fizetési határidő pedig 2027 augusztusa lesz. A kormány 200 milliárd forintos bevétellel számol, és a miniszterelnök cáfolta, hogy minden magyarnak vagyonbevallást kellene tennie: a becslések szerint legfeljebb 15–25 ezer adóalany lesz érintett.
A csomag legfajsúlyosabb eleme az „exit tax”, amely a tőkekimenekítést akadályozza meg. A jogszabály felhatalmazást ad a NAV-nak, hogy már az idei évre vonatkozóan is szigorúan vizsgálja az oligarchák vagyonkimentési kísérleteit.
Újra lehet cégeknek számlázni a KATA-val
„Nagyon nagy igény volt a magyar mikrovállalkozások, kisvállalkozások és a magyar emberek részéről, hogy az Orbán-kormány alatt egy-két éjszaka alatt tönkretett kata adózási rendszert újra széles körben elérhetővé tegyük” – jelentette ki Magyar Péter.
A legfontosabb változás, hogy ismét legálissá válik a cégek felé történő (B2B) számlázás évi 8 millió forintig. Az éves bevételi értékhatárt 18 millióról 22 millió forintra emelik, és a mellékállásúak is visszatérhetnek. Bár a főfoglalkozásúak adója 100 ezer forintra nő, a miniszterelnök leszögezte: ez nem adóemelés, hanem a siralmas ellátási alap megemelése, aminek köszönhetően a katások végre érdemi táppénzre és nyugdíjra lesznek jogosultak.
Ezzel párhuzamosan bezárják az EKMO-kiskaput, amely a profi sportolóknak – jellemzően tízmilliókat kereső labdarúgóknak – irreálisan magas, 500 millió forintos bevételig biztosított kedvezményes adózást.
Éjszakai műtétek és tartaléklisták
A kormány évente legalább 500 milliárd forinttal növeli az egészségügy költségvetését. A Hegedűs Zsolt vezette tárca elsődleges célja a drámai kórházi várólisták letörése: jelenleg csak csípő- és térdprotézis-műtétre közel 30 ezer ember vár, többen 4-5 éve.
A kabinet azonnali, több tízmilliárdos többletforrást biztosít a kapacitások bővítésére. Magyar Péter reagált a kormánypárti kritikákra is: a délutáni és éjszakai műtétek Nyugat-Európában teljesen bevett gyakorlatnak számítanak. A legdrágább ugyanis az üresen álló műtő és a munkából kieső, ellátatlan beteg.
A rendszer átláthatóvá válik, az egy éve várakozókat személyesen keresik fel. Újításként bevezetik az önkéntes tartaléklistát: aki vállalja a rövid (24-48 órás) határidős riasztást, azonnal beugorhat egy váratlanul meghiúsult műtét helyére, maximalizálva a kórházi hatékonyságot.
Vitézy Dávid: Kiszállt az Unió a Déli Körvasút finanszírozásából
A tájékoztatót Vitézy Dávid vette át, aki tisztázta: a hazai büdzsé terhei nem nőnek, mert a gigaberuházásokat a felszabaduló uniós forrásokból finanszírozzák. A miniszter megerősítette: az EU nagykövetei egyhangúlag támogatták a jogállamisági eljárás megszüntetését, így a korábban befagyasztott 4,2 milliárd euró maradéktalanul hozzáférhető.
A miniszteri beszámoló legdrámaibb pontja azonban a Déli Körvasutat érintette. A jelenleg 42 százalékos készültségen álló, 337 milliárdos projektet Brüsszel két alapból (IKOP Plusz, CEF) finanszírozta volna. Vitézy bejelentette, hogy a vizsgálatok alapján alapos gyanú merült fel, hogy a kivitelező – Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd – jogsértő összejátszásban vett részt a tervező Kontúr Csoporttal, ami miatt az Európai Bizottság minden támogatást megvont az építkezéstől.
A titkos árazás
A bizonyítékok szerint a V-Híd megismerte a beruházás állami érdekeket szolgáló, szigorúan titkos árazási dokumentumait. Az összeférhetetlenséget súlyosbítja, hogy az eredményhirdetés után Mészáros Lőrinc felvásárolta a tervezőcéget.
A botrány igazi pénzügyi aknája azonban az előlegek környékén ketyeg. A magyar állam a 337 milliárdos szerződésből 101,4 milliárd forint előleget fizetett ki a V-Hídnak. Ebből a cég 44 milliárdot dolgozott le, azaz jelenleg 57,1 milliárd forint adófizetői pénz van a kivitelezőnél. Ezt a gigantikus összeget eredetileg Mészáros Lőrinc saját bankja, az MBH Bank garantálta. 2024 októberében azonban Lázár János minisztériuma rábólintott, hogy a garanciát az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vegye át.
„Ez azt jelenti, hogy ha vissza akarjuk követelni az előleget a szerződés megszüntetésére és szabálytalanságra hivatkozva, és azt nem hajlandó visszafizetni a V-Híd, akkor azt saját magunktól kell behajtani” – magyarázta Vitézy Dávid, bűncselekmény gyanúját emlegetve.
„Ezzel valójában a magyar állam összejátszott Mészáros Lőrinccel annak érdekében, hogy megkárosítható legyen a magyar állam” – összegzett a miniszter, hozzátéve, hogy a Bosnyák téri gigairodaháznál is ugyanez a forgatókönyv zajlott le: a korábbi kormányzat az állam saját intézményeire terhelte a magáncégek pénzügyi kockázatait.
Börtönnel és járműelkobzással sújtanák az extrém gyorshajtókat
Letöltendő szabadságvesztés fenyegetheti az illegális gyorsulási versenyek résztvevőit, a kirívó sebességtúllépőktől pedig akár az autójukat is elkobozhatják a kormány legújabb közlekedésbiztonsági tervei szerint. A tárcavezető arról is beszámolt, hogy év végéig literenként 25 forintos adó-visszatérítéssel segítik a fuvarozókat, a veresegyházi vasútvonal pedig soron kívüli bővítést kap.
A lezárult társadalmi egyeztetés adatai alapján a magyarok túlnyomó többsége drasztikus lépéseket követel az utakon. A legszigorúbb szankciót, az illegális gyorsulási versenyek résztvevőinek bebörtönzését a válaszadók 96 százaléka, míg a visszaeső gyorshajtók keményebb büntetését 87 százalékuk pártolja. A kitöltők nagyjából 90 százaléka az e-rollerek használatát is sokkal szigorúbb keretek közé szorítaná.
Mentőöv a fuvarozóknak
Mentőövet dob a kormány a megugró gázolajárak miatt nehéz helyzetbe jutott hazai fuvarozóknak. December végéig literenként 25 forintos jövedékiadó-visszatérítést igényelhetnek utólag, ezzel párhuzamosan viszont az állam fokozottan ellenőrzi majd az útdíjak befizetését.
Vitézy Dávid közölte azt is, hogy soron kívül kiírják a 71-es számú, veresegyházi vasútvonal fejlesztésére vonatkozó közbeszerzést. A szakaszos kétvágányúsítás megépítésével a jövőben sűrűbb és kiszámíthatóbb lesz az elővárosi vonatközlekedés.
