A Kossuth rádióban adott interjújában Vitézy Dávid részletesen beszélt az európai uniós források felszabadításának hátteréről, a teljesített feltételekről és a hazai fejlesztési tervekről. Nyilatkozatában hangsúlyozta: a pénzek befagyasztásának oka nem az ukrajnai háború vagy a migráció volt, hanem az átláthatóság hiánya, amelyet az elmúlt három hónapban több mint száz jogszabály módosításával rendezett a jelenlegi kormányzat.
Egy éve még Orbán Viktor volt miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy „hová lett a pénz, a magyarok pénze, a lengyelek pénze attól tartok elvitték őket Ukrajnába”, azonban Vitézy Dávid szerint más a helyzet.
„Az uniós forrásokat azért fagyasztották be, mert Magyarország nem teljesítette a korrupcióellenes és átláthatósági feltételeket. Három hónap alatt több mint száz jogszabályt módosítottunk, teljesítettük a szükséges vállalásokat – így hozzáférhetővé vált 10 milliárd euró Magyarország fejlesztésére” – írta a miniszter
A nyilatkozat szerint az uniós pénzek befagyasztásának valós oka az volt, hogy Brüsszel garanciákat várt a források szabályos felhasználására és a korrupció visszaszorítására. A megegyezéshez az úgynevezett brüsszeli szupermérföldköveket kellett teljesíteni.
Ennek érdekében az elmúlt három hónapban több mint száz jogszabályt módosítottak a magyar jogrendben. Vitézy kiemelte a legfontosabb intézkedéseket:
Szigorodott a vagyonnyilatkozatok ellenőrizhetősége (biztosítva, hogy a hatóságok felderítsék az eltitkolt vagyontárgyakat, például ingatlanokat vagy jachtokat).
Új, szigorúbb átláthatósági szabályokat vezettek be a magántőkealapokra és a közbeszerzésekre vonatkozóan.
Lépések történtek az Európai Ügyészséghez való csatlakozás és a korrupcióellenes intézményrendszer megerősítése terén.
Vitézy hangsúlyozta, hogy az elvárások között egyetlen alkalommal sem szerepelt a migrációval, Ukrajnával vagy a háborúval kapcsolatos politikai feltétel.
Mire fordítják a felszabadult tízmilliárd eurót?
A hazahozott források szinte minden ágazatot érintenek, és alapvetően az ország fejlesztését szolgálják. A felsorolt célok között szerepel közlekedésfejlesztés: új trolibuszok és HÉV-kocsik beszerzése, energetika: az energiarendszer korszerűsítése, a hálózati kapacitások növelése, valamint a napelemek által megtermelt energia tárolásának és felhasználásának megoldása. Lakhatás: új lakhatási programok indítása a magyar nagyvárosokban, egészségügy: kórházi beruházások befejezése és a rendelőintézetek megújítása, valamint az oktatás és digitalizáció: szakképző centrumok felújítása, valamint a szélessávú internet kiépítése a legkisebb hazai településeken is.
A folyamat hivatalosan májusban, Brüsszelben indult el Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Magyar Péter miniszterelnök politikai megállapodásával. Vitézy elmagyarázta, hogy a most biztosított tízmilliárd euró a koronavírus-járvány gazdasági kárainak enyhítésére létrehozott európai helyreállítási alapból (RRF) származik, amelyből mind a 27 tagállam részesül.
Az alaphoz kapcsolódó programok lezárásának végső határideje augusztus 31-én éjfélkor járt le. Vitézy Dávid rámutatott a helyzet nehézségére: míg a többi európai országnak hat év állt rendelkezésére a tervek kidolgozására és a források szabályos elköltésére, a magyar kormánynak mindössze három hónapja maradt erre. A politikus ezt azzal indokolta, hogy megítélése szerint „az előző kormány semmit” nem tett az ügy előmozdítása érdekében.
