A miniszterelnök szerint több mint 5800 napja volt az Orbán-kormányoknak, hogy rendbe tegyék az országot, míg a Tisza-párt regnálása mindössze 107 napja regnál. Ennyi idő alatt nem lehetett csodát tenni, de mégis úgy látja, máris nagy eredményeket tudnak felmutatni.
Magyar Péter napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy 107 nap alatt Magyarország „visszatért és újra működni kezdett”, annak ellenére, hogy a kormányzást „nem teli kasszával” vették át. Ezek után a problémákat sorolta: az egészségügyi, az oktatás, a vízügy helyzetét, az államháztartási hiányt és az államadósságot is megemlítve.
Azt állította, hogy a Tisza-párt az első napon visszatért a „normális állapotokhoz”. Ugyanakkor az eredmények közé sorolta többek között a szuverenitásvédelmi hivatal megszüntetését, a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítását, a titkosított állami szerződések feltárásának megkezdését, a vagyonvédelmi hivatal felállítását és a közmédia átszervezésének megkezdését, valamint az uniós források hazahozatalát.
Külön kiemelte, hogy a második negyedévet 1000 milliárdos államháztartási többlettel zárta a költségvetés, ami szerinte csak annak köszönhető, hogy csökkentették a politikai költségeket és megszüntették a korrupciót.
Hozzátette: nem állítja, hogy már minden rendben van. Aztán az ellenzékről kezdett beszélni, mindenekelőtt a Fideszről és a KDNP-ről. A két párt szerinte romokat hagyott maga után, és cserben hagyta a saját választóit is.
Magyar Péter leszögezte: az első száz nap a romeltakarításról szólt, ősszel kezdődhet az építkezés, aminek jegyében például felemelik a nyugdíjminimumot és benyújtják a 2027-es költségvetés tervezetét.
Arról is beszélt, hogy a külpolitikában is fordulat állt be: Magyarország visszatért az uniós tárgyalóasztalhoz; megkezdődött a csatlakozás az európai ügyészséghez, és a rendeződött a lengyel-magyar viszony.
A miniszterek a fentieken túl ígéretet tett egy új vidékpolitika meghirdetésére, amelynek célja a falvak megerősítése lesz.
Ezek után hosszasan beszélt arról, hogy szerinte mit kellene csinálnia az ellenzéknek. Végül pedig közölte, hogy minden magyar számíthat a kormányra.
Toroczkai László (Mi Hazánk) szerint Magyar Péter nem a valóságról beszélt. Többek között felhívta a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök folyamatosan az ellenzéki képviselőket gyalázza, majd együttműködést és konstruktivitást vár el tőlük. Mindeközben – folytatta –, bár a Mi Hazánk számos törvénytervezetet nyújtott be, a tiszás többség ezeket az indítványokat még csak tárgysorozatba sem vette. Rámutatott arra is, hogy példátlan módon a tűzifaprogram pályázatait még ki sem írták. Ennek okát a frakcióvezető abban látja, hogy 5 hónnappal a választások után még mindig nem működnek a minisztériumok.
A vagyonvisszaszerzési hivatalról (NVVH) szólva Toroczkai kritizálta a kiválasztási folyamatot, bábnak és alkalmatlannak nevezte a leendő elnököt, majd külön szóba hozta az augusztus 20-i visszaélésgyanús szervezést.
Rétvári Bence (KDNP) azzal kezdte, hogy Magyar Péter az Orbán-kormányok 5800 napjából 5090 napig fideszes volt, majd hozzátette, hogy az elmúlt 107 napban a kereszténydemokraták támogatták a jó intézkedéseket: például az iskolakezdési támogatást és vényköteles gyógyszerek ÁFA-mentességét. Ugyanakkor leszögezte: ami nem jó, azt nem fogják támogatni. Külön kitért Unger Anna jelölésének visszásságaira, és több vitatott kijelentését is szó szerint idézte. Egyebek mellett azt, amelyben a jelenlegi ellenzék támogatóit agymosottaknak nevezte. Végül Baka Andrást is szóba hozta, különösen a tatai sortűzben született ítélet kapcsán.
Bóka János (Fidesz) Magyar Pétert a Titanic kapitányához hasonlította a felszólalásában, a vagyonvédelmi hivatalt pedig az ÁVH-hoz, mivel a szervezet eljárásában nincsenek érdemi garanciák. Egyúttal bejelentette, hogy hivatalt létrehozó törvényt pénteken megtámadták az Alkotmánybíróságon. Ezek után emlékeztetett rá, hogy a szociális tűzifára fordítható összeg tavaly már augusztus 1-jén az önkormányzatoknál volt, és szóba hozta a tószegi bicikligyár bezárását is, ami ellen szerinte a Tisza nem tett semmit.
Kalázdi-Kerekes Kinga (Tisza) ugyanakkor úgy látta, hogy Magyar Péter tökéletesen összefoglalta az új kormány eredményeit, és mára mindenki érezheti, hogy az országban valami megváltozott – pozitív irányban. Szerinte például már az iskolákban is lehet ezt tapasztalni. Úgy gondolja, hogy a nyugdíjasok is fellélegezhettek, mert olcsóbb a gyógyszer, és a vállalkozók, dolgozó magyarok ugyancsak örülhetnek, mert az adójuk „végre nem az oligarchák zsebében landol”.
Magyar Péter viszontválaszában ismét az Orbán-kormányokat bírálta, majd a Tisza eredményei közül ismét kiemelte a vényköteles gyógyszerek ÁFÁ-jának csökkentését és azt ígérte, hogy duplájára emelik a szociális tűzifára fordítható keretet, miközben a januári szinten rögzítik az árakat. Ezzel együtt hazugságnak nevezte az ellenzék kritikáját, és védelmébe vette a vagyonvisszaszerzési hivatalt, majd jelezte, hogy a megszüntetett szuverenitásvédelmi hivatal költségvetéséből megmaradt összeget átcsoportosítják a most felálló NVVH-hoz, és átírják az eljárási törvényeket annak érdekében, hogy a korrupciós ügyek kivizsgálását felgyorsítsák. Azt is elmondta, hogy a Tisza frakcióülésén felvetődött, hogy a hivatalt vezető testület mellé létrehoznak még egy grémiumot.
Napirend előtti felszólalásában Novák Előd (Mi Hazánk) a rongyosgárdáról és a Nyugat-magyarországi felkelés kirobbanásának 105. évfordulójáról emlékezett meg. Végül kifogásolta, hogy a házbizottság leszavazta az indítványukat, amelyben azt kérték: a pénteki ülésen egy perces főhajtással emlékezzenek meg a képviselők a mohácsi csata évfordulójáról. Magyar Péter ezen megdöbbent, majd arra kért mindenkit, hogy álljanak fel – így végül mégis lett tiszteletadás.
Latorczai Csaba (KDNP) napirend előtti felszólalásában kifogásolta, hogy Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter megfenyegette az ellenzéki képviselőket (állítólag dokumentáltan azt mondta: „Féljetek, féljetek!”). Ezek után azzal vádolta a Tiszát, hogy önkényesen kormányoz.
Tarr Zoltán erre a kormány részéről azt felelte, hogy így működik a demokrácia: vannak vélemények, ellenvélemények, van, amit a képviselők megszavaznak, és van, amit nem. A közmédiáról szólva a korábbi évek gyakorlatát az észak-koreai sajtóéval állította párhuzamba. Egyébként leszögezte, hogy a közmédiában átmeneti vezetés van, amíg az irányításáért független testület fel nem áll. Szerinte ehhez a kormánynak nincs köze, mert a jelölés a közszolgálati tanács hatásköre, egyébiránt pedig annyi történt, hogy a Tisza párt kérte a döntés elhalasztását, mert meg akarja ismerni a jelölteket.
Palóc André (Fidesz) arról beszélt, hogy a GKI legfrissebb felmérése alapján a vállalatok és a családok is egyre borúsabban látják az ország helyzetét. Más adatokat is idézett, többek között azt, hogy az építőiparban az új szerződések volumene 41,9 százalékkal marad el a tavalyitól. Kitért a bonyhádi zománcgyár és a tószegi kerékpárgyár bezárásról, miközben nincs foglalkoztatásért felelős államtitkár a kormányban. A dízel átlagára 62 forinttal magasabb most, mint a védett ár – tette hozzá, majd kitért a telefon- és internetszolgáltatások 7%-os, a banki szolgáltatások átlagosan 4%-os emelkedésére.
Kármán András pénzügyminiszter erre azt válaszolta, hogy a probléma szerinte az elmúlt 15 év pazarló és hibás gazdaságpolitikájának következménye. Egyébként szerinte nem ezt kell nézni, hanem az állampapírok hozamait, és ezen a területen javulás történt. – A gazdasággal nem lehet csodát tenni – mondta, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az ipari termelés is javult. Ami pedig az üzemanyagárakat illeti, azt mondta, hogy azt olyan tényezők befolyásolják, amely a kormány hatókörén kívül esik, és annál többet nem lehet az autósokért tenni, amit eddig megtettek.
Schummer Orsolya (Tisza) ezek után a kegyelmi botrány történetét idézte fel, és a felelősök elszámoltatását sürgette. A kormány részéről Bódis Péter, az igazságügyi tárca államtitkára válaszolt, kiemelve, hogy „ez volt az az ügy, amibe az Orbán-kormány erkölcsileg belebukott”.
A napirendelőtti felszólalások után az országgyűlés szavazott a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetőjéről. A Fidesz és a KDNP képviselői ennél a napirendi pontnál kivonult az ülésteremből, nem vettek részt a a voksoláson. Végül Unger Annára 137-en szavaztak igennel, 7 képviselő nemmel, egyvalaki pedig tartózkodott. Tasnádi Katalint pedig hasonló szavazati arányok mellett nyomozati elnökhelyettessé választották.
