Szokás szerint Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődött az Országgyűlés nyári szünet utáni első ülése. A miniszterelnök szerint Magyarország a nyáron egyszerre nézett szemben több olyan válsággal és nehézséggel, amelyekre egy modern államnak „több évtizeden keresztül kellett volna készülnie”.
A kormányfő felidézte, hogy a hőség és a szárazság egymást erősítő problémákat idéztek elő, hiszen a meleg miatt nőtt az energiahasználat, de a Duna alacsony vízszintje miatt éppen akkor csökkenteni kellett a paksi atomerőmű termelési kapacitását.
– Cselekedni kellett, és mi cselekedtünk – jelentette ki Magyar Péter, aki az ellenzéket kritizálta, miközben a veszélyhelyzet kezelésében résztvevők áldozatos munkáját dicsérte.
A miniszterelnök hangsúlyozta: Paksnál szó szerint minden centiméterért folyt a küzdelem. Ezek után részletezte a kormány intézkedéseit, és felelevenítette a fenékküszöb építésének első napjait. Külön kiemelte, hogy a munka végül gyorsabban haladt és olcsóbb lett a tervezettnél.
– A válság sikeres kezelése Magyarország közös sikere – vont mérleget Magyar Péter, majd az ellenzéki padsorok felé fordulva újabb kritikákat fogalmazott meg. A címzett kifejezetten Orbán Viktor volt, mivel a kormányfő szerint elődjét terheli a felelősség az idén nyáron kialakult helyzetért. Később már a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk képviselőit sem kímélte, akik szerinte alapvetően nem csináltak semmit, időnként pedig kifejezetten arra törekedtek, hogy megnehezítsék a védekezést.
Végül levonta a tanulságot: az országnak fel kell készülnie arra, hogy a jövőben gyakoribbá és tartósabbá válhatnak a hőhullámok, ezért az ősszel beterjesztik az új vízügyi és klímatörvényt. Emellett felülvizsgálják a korábbi évek intézkedéseit, és azt is, hogy bizonyos beruházások miért nem indultak el.
A miniszterelnök ezek után azt állította, hogy két Magyarország van: az egyik, amelyik dolgozott, és egy másik, amelyik beszélt, amikor baj volt.
Toroczkai László (Mi Hazánk) válaszát azzal kezdte, hogy köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a munkálatokban, és külön kitért a Homokhátság önkénteseire, akik szerinte semmilyen kormányzati segítséget nem kapnak. Szóba hozta azt is, hogy a Mi Hazánk elsőként vetette fel azokat a megoldási javaslatokat, amelyeket a kabinet a kezdeti elutasítás után később jóvá hagyott. A korábbi kritikára válaszul pedig visszaszúrt, jelezve, hogy Magyar Péter a NATO-csúcs után Törökországban maradt nyaralni.
Beszélt az elmúlt időszakk „botrányairól”: az egypárti köztársasági elnökválasztásról; a Független Közmédia Testület felállításának elhalasztásáról; hogy több mint 100 nap után még csak két vizsgálóbizottság működik; az augusztus 20-i visszaélés gyanújáról.
Rétvári Bence (KDNP) ugyancsak köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a paksi védekezésben. Ezek után viszont számon kérte Magyar Péteren, hogy dilettáns kóklereknek nevezte az ellenzéket. Ennek kapcsán külön kitért arra, hogy hetekkel a baj beállta előtt Magyar Péter az ellenzék minden javaslatát lesöpörte az asztalról. Azt is leszögezte, hogy a válság átvészelésében komoly segítséget jelentettek a korábbi évek fejlesztései, például a naperőművi kapacitás.
Bóka János (Fidesz) azzal kezdte, hogy „valóban szerencsés az az ország, ahol hősök születnek, amikor szükség van rájuk”, és ezzel lényegében hősnek nevezett mindenkit, aki részt vett a veszélyhelyzet kezelésében. Szerinte Magyarország számíthatott a magyar emberekre, de ugyanez nem mondható el a kormányról. Mint mondta: az Orbán-kormányok alatt a lakosság vagy a cégek fogyasztásának korlátozása nélkül sikerült elkerülni a hasonló helyzetek kialakulását.
