Szokás szerint Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődött az Országgyűlés nyári szünet utáni első ülése. A miniszterelnök szerint Magyarország a nyáron egyszerre nézett szemben több olyan válsággal és nehézséggel, amelyekre egy modern államnak „több évtizeden keresztül kellett volna készülnie”.
A kormányfő felidézte, hogy a hőség és a szárazság egymást erősítő problémákat idéztek elő, hiszen a meleg miatt nőtt az energiahasználat, de a Duna alacsony vízszintje miatt éppen akkor csökkenteni kellett a paksi atomerőmű termelési kapacitását.
– Cselekedni kellett, és mi cselekedtünk – jelentette ki Magyar Péter, aki az ellenzéket kritizálta, miközben a veszélyhelyzet kezelésében résztvevők áldozatos munkáját dicsérte.
A miniszterelnök hangsúlyozta: Paksnál szó szerint minden centiméterért folyt a küzdelem. Ezek után részletezte a kormány intézkedéseit, és felelevenítette a fenékküszöb építésének első napjait. Külön kiemelte, hogy a munka végül gyorsabban haladt és olcsóbb lett a tervezettnél.
– A válság sikeres kezelése Magyarország közös sikere – vont mérleget Magyar Péter, majd az ellenzéki padsorok felé fordulva újabb kritikákat fogalmazott meg. A címzett kifejezetten Orbán Viktor volt, mivel a kormányfő szerint elődjét terheli a felelősség az idén nyáron kialakult helyzetért. Később már a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk képviselőit sem kímélte, akik szerinte alapvetően nem csináltak semmit, időnként pedig kifejezetten arra törekedtek, hogy megnehezítsék a védekezést.
Végül levonta a tanulságot: az országnak fel kell készülnie arra, hogy a jövőben gyakoribbá és tartósabbá válhatnak a hőhullámok, ezért az ősszel beterjesztik az új vízügyi és klímatörvényt. Emellett felülvizsgálják a korábbi évek intézkedéseit, és azt is, hogy bizonyos beruházások miért nem indultak el.
A miniszterelnök ezek után azt állította, hogy két Magyarország van: az egyik, amelyik dolgozott, és egy másik, amelyik beszélt, amikor baj volt.
Toroczkai László (Mi Hazánk) válaszát azzal kezdte, hogy köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a munkálatokban, és külön kitért a Homokhátság önkénteseire, akik szerinte semmilyen kormányzati segítséget nem kapnak. Szóba hozta azt is, hogy a Mi Hazánk elsőként vetette fel azokat a megoldási javaslatokat, amelyeket a kabinet a kezdeti elutasítás után később jóvá hagyott. A korábbi kritikára válaszul pedig visszaszúrt, jelezve, hogy Magyar Péter a NATO-csúcs után Törökországban maradt nyaralni.
Beszélt az elmúlt időszakk „botrányairól”: az egypárti köztársasági elnökválasztásról; a Független Közmédia Testület felállításának elhalasztásáról; hogy több mint 100 nap után még csak két vizsgálóbizottság működik; az augusztus 20-i visszaélés gyanújáról.
Rétvári Bence (KDNP) ugyancsak köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a paksi védekezésben. Ezek után viszont számon kérte Magyar Péteren, hogy dilettáns kóklereknek nevezte az ellenzéket. Ennek kapcsán külön kitért arra, hogy hetekkel a baj beállta előtt Magyar Péter az ellenzék minden javaslatát lesöpörte az asztalról. Azt is leszögezte, hogy a válság átvészelésében komoly segítséget jelentettek a korábbi évek fejlesztései, például a naperőművi kapacitás.
Bóka János (Fidesz) azzal kezdte, hogy „valóban szerencsés az az ország, ahol hősök születnek, amikor szükség van rájuk”, és ezzel lényegében hősnek nevezett mindenkit, aki részt vett a veszélyhelyzet kezelésében. Szerinte Magyarország számíthatott a magyar emberekre, de ugyanez nem mondható el a kormányról. Mint mondta: az Orbán-kormányok alatt a lakosság vagy a cégek fogyasztásának korlátozása nélkül sikerült elkerülni a hasonló helyzetek kialakulását. Ezek után tételesen felsorolta, miben látja a Magyar Péter vezette kabinet hibáit és mulasztásait.
Bóka János beszélt arról is, hogy szerinte a kormány megszorításokra készül, és több területen vissza fogja vágni azokat a kedvezményeket, amelyeket az előző kormányok biztosította a magyar embereknek, illetve különböző társadalmi csoportoknak, miközben – mint most is – majd visszafelé mutogat.
Bujdosó Andrea (Tisza) több évtizedes vezetői múltjára hivatkozva arról beszélt, hogy vannak fejlődőképes és fejlődésre képtelen emberek. Az ellenzéket az utóbbiak közé sorolta, mert szerinte sokat beszélnek, de nem csinálnak, nem csináltak semmit.
Magyar Péter viszontválaszában ismét a Pakson és a Paks körüli védekezésben dolgozókat méltatta. Úgy fogalmazott: rengeteg összefogást látott már, de ilyet még nem. Ezek után ismét az ellenzéket bírálta, a kritikákra pedig azzal válaszolt, hogy minden döntést alaposan elő kellett készíteni. A miniszterelnök külön kitért a Covid-válság kezelésre, és elítélte az ország lezárását valamint a lélegeztetőgépek beszerzését.
Takács Péter (Fidesz) erre személyes érintettség okán szót kért, mivel a járvány során őt is lélegeztetőgépre kellett kapcsolni, mint mondta, több ezer magyarhoz hasonlóan, és egy közkorházban, Kínából beszerzett készülék tartotta életben. Ezzel együtt védelmébe vett mindenkit, akik a pandémia idején azon dolgoztak, hogy minél több életet mentsenek meg.
Toroczkai László (Mi Hazánk) a napirend előtti felszólalásában sérelmezte, hogy Magyar Péter nem beszélt augusztus 20-ról, amely kapcsán a Mi Hazánk feljelentést tett hűtlenkezelés, versenykorlátozó megállapodás és más visszaélések miatt. A frakcióvezető szerint a Tisza párt nem megerősíti, hanem minden korábbinál súlyosabban leépíti a fékek és ellensúlyok rendszerét. Ennek kapcsán szóba hozta, hogy három, Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata által is finanszírozott szervezetet vontak be a vagyonvisszaszerzési hivatal elnökének kiválasztására.
Magyar Péter erre azzal vágott vissza, hogy a Mi Hazánk szerinte kétszer is megsértette a magyar cigányságot, és nem kért bocsánat. Valamint azt is Toroczkai szemére vetette, hogy tavaly nem tett feljelentést az állami ünnepség miatt.
A személyeskedésre válaszul Toroczkai leszögezte: a roma holokausztról szóló megemlékezésen ott állt, a felszólalásában is elítélte a népírtást, majd figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy ezzel csak terelni akar.
Rétvári Bence (KDNP) napirend előtti felszólalását azzal kezdte, hogy emlékeztette Magyar Pétert: pár éve a Karmelita teraszártól nézte a tűzijátékot. Ezek után megdöbbenésének adott hangot, amiért a miniszterelnök a Covid kezelését bírálta. Aztán rátért arra a hírre, amely szerint a Tisza egyik képviselője megfenyegetett egy plébánost, nem sokkal azután, hogy a közösségi médiában a tiszás szimpatizánsok alpári stílusban támadták Erdő Péter bíborost.
Magyar Péter erre azzal reagált, hogy szerinte az ellenzéknek az a baja, hogy állami gondozott gyerekek nézték idén a műsort a korábbi miniszterelnökség teraszáról, majd felsorolta, hogy szerinte milyen Rétvárihoz köthető szervezetek mekkora összegeket kaptak az elmúlt években.
Szűcs Gábor (Fidesz) szintén az állami ünnepséggel foglalkozott, és jelezte: a közbeszerzési botrányt a Telex robbantotta ki, nem a jobboldali lapok – majd idézett is a cikkből. Mellékesen azt is megjegyezte, hogy Radnai Márkon nem kérte számon Magyar Péter, hogy a paksi védekezés alatt Abbáziában nyaralt. Jelezte továbbá, hogy a gyanús szervezés miatt közérdekű bejelentést tettek a köszbeszerzési hatóságnál.
Magyar Péter válaszában közölte, hogy az ügyben a Belügyminisztérium vizsgálatot rendelt el. Majd arról kezdett beszélni, hogy megszüntetik a Batthyány Lajos Alapítványt, a Kék Bolygó Alapítványt és az MCC-t is, a vagyonukat és a feladataikat pedig államosítják.
Balatincz Péter (Tisza) arról beszélt, hogy az Orbán-kormány szerinte óriási összegekkel támogatott Fidesz-közeli civil szervezeteket, és ezek közül kiemelte a Kommentár Alapítványt.
Erre Tarr Zoltán válaszolt a kormány részéről, és azt hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány a „hatalma alá hajtotta” az egyházakat és a civil szervezeteket – utóbbiakat az állami pénzek „kicsatornázására” is használta. Arról is beszélt, hogy a „valódi civil szervezetek” ezért forráshiánnyal küzdöttek, majd ígéretet tett, hogy a Tisza-kormány rendet tesz majd ezen a területen is.
