Voltunk mi már ennél nehezebb helyzetben, és akkor is eredményesek tudtunk lenni – ezzel konferálta fel Németh Zsolt Orbán Viktort és Tőkés Lászlót.
Tőkés László beszéde elején felidézte, hogy Romániában nem rég kilakoltattak egy premontrei atyát. Aztán vallási és demográfiai kérdésekről beszélt: évtizedről évtizedre körülbelül száz-százezer fővel csökken a reformátusok száma. Ezzel együtt fogyatkozik a magyarság is. A magyarok Erdélyben veszélyeztetett kisebbséggé váltak. Majd arra kért mindenkit, egy perc néma csönddel adózzanak az elvándorlókra.
Szóbahozta azt is, hogy változatlanul szorgalmazzák Székelyföld területi és az erdélyi Magyarság személyi autonómiájának biztosítását.
Orbán Viktorról szólva azt mondta, láthatóan erőt vett rajta a stratégiai nyugalom, a választási vereség ellenére hű maradt önmagához és a közösségéhez. Hozzátette: bár egyesek most a múltat végképp el akarják törölni, az Orbán-kormányok eredményeit, jótéteményeit nem lehet meg nem történté tenni.
Kitért arra is, hogy Márton Áron emlékév van – Márton Áron püspökként nemcsak a keresztényekért, hanem a magyarság egységéért, megmaradásáért is rendíthetetlen hittel küzdött. Hozzátette: a területi revíziónak ma már nincs realitása, de a nemzetiségi jogok megerősítésére igenis szükség van.
Végül arról is beszélt, hogy a világot, a békét számtalan veszély egyszerre fenyegeti, ezért különösen fontos most az összefogás.
– Az idei az különleges alkalom, 16 év után ellenzéki politikusként kaptam meghívást – ezzel kezdte beszédét Orbán Viktor. Magyarország helyzete, szerinte, könnyen áttekinthető volt: munkaalapú társadalom, keresztény-nemzeti értékek, szuverén külpolitika. Ma viszont a magyar helyzet is alapos elemzésre szorul, ezét a fókusz kevésbé a geopolitikán és globális gazdaságon lesz – vetette előre a volt miniszterelnök.
– Azt akarjuk, hogy Magyarország magyar maradjon. Keresztény országot akartam, mert csak ennek van jövője. Nem leszünk bevándorlóország, sem brüsszeli gyarmat – a szavai szerint ezek voltak a vezérelvek, és ezek nem változnak.
Mint mondta: április 13-án új valóságra ébredtünk. Személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotással az ellenzék felét, legismertebb vezetőit kizárták a politikából. Ezzel szerinte felszámolták a demokráciát, ugyanis, ha nem az emberek dönthetik el kire szavaznak, hanem a hatalom mondja meg nekik, hogy kire szavazhatnak, akkor a demokráciának befellegzett. Sulyok Tamás és több alkotmánybíró lemondását, a legfőbb ügyész lemondásra kényszerítését ugyanakkor a jogállamiság végeként értelmezte.
Szóba hozta az amerikai útját, és azt mondta, a nem nyilvános tárgyalásain beszélt a hazai tapasztalatokról, ezeket az amerikai partnerei latin-amerikai módszereknek nevezték. – Magyarország az új Venezuela, csak jelentős kőolajvagyon nélkül – fogalmazott Orbán Viktor.
A vagyonvisszaszerzési hivatalt ezek után az ÁVH-hoz hasonlította annak túlhatalma miatt.
Szerinte azt, ami Magyarországon történik, egyesek neokommunizmusnak hívják, mások new age kommunizmusnak vagy liberális autoriter rendszernek. Orbán Viktor egyelőre csak önkénynek.
Hangsúlyozta: ez a rendszer kizárólag Brüsszel támogatásával jöhetett létre. Majd leszögezte: fel kell lépni ellene, és nem azért, mert „ez egy másik párt”, hanem azért, mert a működésének súlyos gazdasági és társadalmi következményei lesznek.
Orbán Viktor szerint a most épülő rend elmossa a határokat a köz- és magántulajdon között, elmossák a határt a valóság és „mozi” között. Ez a rendszer olyan világot teremt, amelyben senki sem érezheti biztonságban magát, mert a jelszava az, hogy „aki nincs velünk, az ellenünk van”.
Azt mondta: A Fidesz leváltása után most fizikailag is el akarják törölni az ellenzéket, és úgy véli, a Tisza-szavazók egyelőre azt hiszik, a Tisza önkénye csak a volt kormánypártok ellen irányul, de rá fognak jönni, hogy nem lesz korlát.
– Akik a Tiszára szavaztak, többségükben jóhiszemű emberek voltak, akik csak jobb kormányzást, nagyobb gazdasági növekedést akartak, de nem a szabadság leépítését – állapította meg Orbán Viktor, majd elnézést kért, mert Magyar Péter a Fideszből érkezett.
Leszögezte: a jelen helyzetben nem ellenzéki, hanem ellenállási politikára van szükség.
– Mi a teendő? – tette fel a kérdést, majd azzal folytatta: az első, hogy fel kell szólalni a hazugságok ellen. Példaként felhozta, hogy azzal vádolták az Orbán-kormányt, hogy ki akarja vezetni az országot az EU-ból, pedig nem, az EU-tagság soha nem volt kérdés, de az EU reformokra szorul. Az orosz érdekek szolgálatáról szólva rámutatott: az előző kormány ahhoz ragaszkodott, hogy a NATO egy védelmi szövetség, éppen ezért a NATO-n kívüli háborúk esetében semlegesnek kell maradnunk, mert ez a magyar érdek.
