Forsthoffer Ágnes felszólalásával kezdődött az országgyűlés keddi ülése. Szerinte egy demokráciában vannak különböző vélemények, ezért nem meglepő, hogy nem tetszik mindenkinek Sulyok Tamás leváltása. Arról is beszélt, hogy a nemzeti egység megteremtése valamennyiőnk feladata, és hogy a politikusoknak is jobban oda kell figyelniük magukra.
A házelnök arra is utalt, hogy Polgár Judit remek köztársasági elnök lehetett volna, de az internetes gyűlöletkeltés miatt nem vállalta a felkérést. Szerinte a személyeskedés, az alpári stílus egyik politikai oldalnak sem válik hasznára. Majd azt ígérte: az államfői jogkörök gyakorlása közben arra fog törekedni, hogy mérsékelje az indulatokat.
Magyar Péter válaszában azt kifogásolta, hogy az ellenzék nem vett részt Forsthoffer Ágnes beszédén.
Magyar Péter napirend előtti felszólalásában a nándorfehérvári diadalról emlékezett meg. Szerinte minden jel arra mutatott, hogy Magyarország elveszíti azt a csatát. De az emberek összefogtak, és győztek. – Nándorfehérvár a hazaszeretet és az összefogás szimbóluma – mondta, és lényegében párhuzamba állította magát Hunyadi Jánossal, a Tisza Pártot pedig a török felett diadalmaskodó sereggel.
A miniszterelnök szerint a déli harangszó, amely a győzelmet hirdeti a mai napig, kérdést intéz minden magyarhoz: mit teszünk mi a hazánkért?
Hozzátette: szimbolikus, hogy 1956 a csata ötszázadik évfordulóján történt, a Tisza Párt pedig 2026-ban győzte le a Fideszt. Majd azt mondta, hogy olyan országot kell építeniük, amely méltó Nándorfehérvár és '56 emlékéhez.
Toroczkai László (Mi Hazánk) válaszában rámutatott, hogy Magyar Péter sokat beszélt a déli harangszóról, amit épp most vett le a Kossuth Rádió a műsoráról. Szerinte a miniszterelnöknek nem kéne a szájára venni Hunyadi vagy Kapisztrán János nevét, mert elfogadta a migrációs paktumot és támogatja a homoszexuálisok örökbefogadását. Aztán a kormányzat teljesítményét kritizálta. Úgy fogalmazott: nem nándorfehérvári, hanem mohácsi vész előtti hangulat van az országban.
Rétvári Bence (KDNP) azt emelte ki, hogy fontos megemlékezni mindenkiről, aki az elmúlt 1100 évben a keresztény Magyarországért, a magyar szuverenitásért küzdött. Ő is szóba hozta a déli harangszó eltörlését, amit csak a közfelháborodás miatt állítottak vissza. Aztán rámutatott, Forsthoffer Ágnes a tiszteletre méltó tiszás politikusok közé tartozik, az ellenzéki kivonulás ezért nem a személyének szólt, hanem pozíciójának – tehát az alaptörvény 17. módosítása ellen tiltakoztak ezzel. Polgár Judit visszalépését pedig Magyar Péter első kudarcának nevezte.
Bóka János (Fidesz) arról beszélt, hogy nemzeti egység csak alkotmányos keretek között lehetséges, az alaptörvény 17. módosítása viszont ex lex állapotot teremtett Magyarországon. – Ettől még kormányozhatnak, ha akarnak. De kormányzás alatt nem a Facebook-kormányzást értem – fogalmazott. Rámutatott arra, hogy a Tisza-kormány kivezette a védett árat, mára pedig drágábban tankolnak az emberek, mint a kormányváltás előtt.
Magyar Péter válaszában arról beszélt, hogy ő biztosan többet tud Kapisztrán Jánosról, mint Toroczkai Lászlónál, majd számon kérte rajta, hogy az általa vezetett vizsgálóbizottság még egy végrehajtót sem küldött börtönbe. Bóka Jánoson azt, hogy 2023-ban hetekig 700 forint fölött volt a gázolaj ára. Majd Rétvári Bencéhez fordulva azt mondta: hibázni nem szégyen, és ha hibázni fog, bocsánatot fog kérni, egyúttal azt állította, hogy az ellenzék holdudvara verbális lincselést követett el Polgár Judittal szemben. Aztán számon kérte a Fideszen és a KDNP-n, hogy nem hívták meg őt Tusványosra, és arra szólította fel a két frakciót, hogy beszéljék rá Orbán Viktort.
Toroczkai László (Mi Hazánk) a napirend előtti felszólalását azzal kezdte, hogy a nagyotmondások helyett a kormánynak tettekkel kellene bizonyítani az alkalmasságát. Ezek után felhívta a figyelmet, hogy a vizsgálóbizottságok közül egyedül az általa elnökölt testület működik.
Magyar Péter válaszában arról beszélt, hogy közbeszerzést fognak kiírni egy „valódi '56-os emlékmű” létesítésére, és méltányolta, hogy Toroczkai László Ásotthalmon polgármesteréként szobrot állított Szilágyi Mihálynak. Ezt a példát követni fogják.
Juhász Hajnalka (KDNP) az uniós helyreállítási tervről szólva rámutatott, hogy a pénz egy része az Orbán-kormány által elvégzett beruházásokra érkezik, egy másik része pedig EU-s projektekre fordítódik, tehát annak ellenértéke lényegében Brüsszelnél marad. Kitért a szélerőművekre is, rámutatva, hogy a kormány döntően külföldi cégektől fog bizonytalan, időjárásfüggő kapacitást vásárolni.
Magyar Péter válaszában védelmébe vette a szélerőműveket, és hozzátette: az uniós forrásokból bérlakásokat is fognak építeni, valamint megújítják a vasúti gördülőállományt.
Zsigó Róbert (Fidesz) napirend előtti felszólalásában a védelmébe vette az előző kormányok eredményeit, majd azzal vádolta a Tiszát, hogy az intézkedései a megszorítások irányába mutatnak. Erre példaként felhozta az üzemanyag védett árának megszüntetését, a kamatstop eltörlését és azt is, hogy a kampányban 800 ezer gyerek után ígértek 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, de végül az összeget csak a felük kapja meg, ők is két részletben.
Magyar Péter a válaszában azzal foglalkozott, hogy szerinte Zsigó Róbert egyéni képviselőként sikertelen volt. Ezért aztán a képviselő személyes megtámadtatásra hivatkozva szót kért, és azt mondta: ha egy bohóc beköltözik egy palotába, attól még nem lesz belőle király, a palotából viszont könnyen cirkusz lehet.
Szimon Renáta (Tisza) a magyar vasút 180 évéről, és a szükséges fejlesztésekről beszélt. A kormány részéről Tárkányi Zsolt válaszolt, és azt ígérte, hogy elhozzák a magyar vasút aranykorát.
Ezek után Rétvári Bence kért szót, mert egy tiszás képviselő a nőiességében alpári módon megsértette Juhász Hajnalkát. Erre az érintett, Hatala-Orosz Csaba (Tisza) is szót kért, és bocsánatot kért, de hozzátette, hogy neki is megterhelőek lelkileg az ellenzéki beszólogatások.
