Két fiatal egymásra halmozott kockaformákat dönt le a Városmajori Gimnázium dísztermének színpadán. A nem hétköznapi jelenet a rombolást szimbolizálja, valamint azt, milyen könnyű pusztítani, míg építeni mily fáradságos munka. A nagyteremben rendhagyó interaktív tanóra zajlik, amelynek keretében több mint száz diáknak vetítik le Lackfi János és Cakó Ferenc felnőtteknek szóló meséjét, a Világzabáló és a visszacsinálókat.
A kisfilm a világban pusztító gonoszról szól, amely időről időre felébred és rombol, áldozatokat szed, családok életét teszi tönkre. A film ugyanakkor szól a segítséget nyújtó jóról is, amely, amint lehet, támogat, újjáépít, gyógyulást, reményt és jövőt hoz a szenvedőknek. Embereken keresztül, az összefogás erejével. A film célja, hogy minél több emberhez közelebb hozzák, miért és miként is dolgoznak a segélyszervezetek Irakban, hogy a háború után segítsék a helyi és menekült családokat az újrakezdésben, a helyben boldogulásban. Az Ökumenikus Segélyszervezet helyszínen gyűjtött történeteket, azok alapján született meg a film, amelyben Cakó Ferenc homokanimációval keltette életre a helyiek történeteit.
A vetítést követő pódiumbeszélgetés során Pusztai Réka, a segélyszervezet munkatársa arra kéri a tanulókat, hogy mondják el, milyen kifejezések jutnak eszükbe, ha a háború szót hallják. Fájdalom, hiány, éhezés, felelik a fiatalok. Pusztai Réka hozzászólásaikat kiegészíti azzal, hogy a háború elmúltával is gyakran ingadozik az áram- és a vízellátás, ezért előfordulhat, hogy lemerül a mobilkészülék, és a családtagok nem tudják egymással tartani a kapcsolatot, esetleg leolvad a hűtőszekrény. Mindig kell gondoskodni palackozott vízről, arra az esetre, ha nem folyna a vezetékes víz. Rossz vagy teljesen hiányzik az infrastruktúra, nincs munka, nem működnek a kórházak, az iskolák. Ezért a segélyszervezet – francia, spanyol és német kollégákkal egyetemben – azon dolgozik, hogy e hiányosságokat orvosolják, illetve helyben biztosítsanak munkát az embereknek. Szakképzést biztosítanak, fejlesztik a mezőgazdaságot.
Ezután Pusztai Réka azt kérdezi a diákoktól, mit gondolnak, ők mit tehetnek, hogyan lehetnének Visszacsinálók? Egy leány azt feleli, talán az is segítséget jelent, ha beszélnek a problémáról. A segélyszervezet munkatársa helyesel, és hozzáteszi, hogy fenn kell tartani a figyelmet, meg kell osztani különböző csatornákon az információkat. De akár adakozhatunk is.
Közben négy diák vagy tíz percig építi vissza a kockákat, amelyek kiadják a film szereplőinek fényképét. Ők ugyanis valós személyek. A három főhős, Ali, Emad és Avin története ugyanis valós. A Ökumenikus Segélyszervezet nekik is adott esélyt arra, hogy helyben maradva folytathassák életüket a pusztító háború évei után. A szíriai háború miatt 2014 óta több mint kétszázötvenezer ember veszítette életét, több mint 13,5 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát. Becslések szerint jelenleg 17 millió ember szorul humanitárius segítségre.
A menekültek nyolcvan-kilencven százaléka hivatalos menekülttáborokon kívül él, folyamatos bizonytalanságban. Ez a második világháború óta a legjelentősebb humanitárius krízis, amelynek enyhítéséhez széles körű nemzetközi összefogásra van szükség.
Pusztai Réka kérdésünkre elmondja, napjainkban Törökországban körülbelül hárommillió, Libanonban 650 ezer, Jordániában nyolcszázezer, Irakban 4,4 millió, úgynevezett belső menekült iraki él. A pusztító szíriai háború nyomán indult nemzetközi Qudra (arab szó, jelentése erő, ellenálló képesség) program célja, hogy esélyt adjon a háború elől elmenekült családoknak a visszatérésre, az újjáépítésre. Az Európai Unió és a Német Szövetségi Gazdasági, Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium által támogatott Qudra program a Szíriával szomszédos négy országra (Irak, Libanon, Jordánia, Törökország) terjed ki, és a szíriai háború elől elmenekült családok, valamint az iraki belső menekültek visszatelepülését, újrakezdését és helyben boldogulását segíti hosszú távú fejlesztésekkel. A Qudra programban nyolcvanmillió euró ráfordítással igyekeznek segítséget nyújtani, ebből a magyar félre eső rész hárommillió euró.
Az Ökumenikus Segélyszervezet a nemzetközi program végrehajtó partnereként 2018 januárjától csaknem egymilliárd forint értékű programot hajtott végre Irakban, ezzel közvetlenül nyolcezer emberen segít, többek között képzésekkel, mezőgazdasági és állattenyésztési fejlesztésekkel, kis- és középvállalkozások fejlesztésével. A filmben is megjelenített Emad CNC-esztergályos szakmát kapott, rajta kívül hétszáz embernek biztosítottak már szakmát. Képzéseiken óvónő, nővér, patikus, fodrász, mobiltelefon-, légkondicionáló-szerelő, gépkocsi-karbantartó képesítéseket szerezhettek, de angol nyelvet és számítástechnikai ismereteket is oktattak.
A filmben is látható mezőgazdasági segítségnyújtás keretében egy kurdisztáni kormányzóságban található falunak létesítettek egy tavat, persze a helyiek bevonásával. Ez egyébként is jellemzi minden projektjüket, hiszen ezzel számos embernek tudnak megélhetést biztosítani – mondja Pusztai Réka, aki már többször megjárta Irakot.
Időközben dolgoznak azon is, hogy ahol a biztonság helyreállt, ott fejlesszék az infrastruktúrát, és munkahelyeket teremtsenek. A segélyszervezet a magyar kormányzati keretprogram, a Hungary Helps projekten keresztül is tevékenyen részt vesz a térség helyreállításban, a menekültek és az őket befogadó országok lakossága életminőségének javításában. Az együttműködés keretében a szervezet több iskolát, házat újított fel, víztározót épített, valamint számos alkalommal osztott ételt a rászorulóknak. Moszulban törmelékeltávolításban vettek részt, Szindzsárban a mezőgazdaság újraindításának keretében állatokat osztottak a családoknak. És a sort még hosszan lehetne folytatni.
