A brókerbotrányokról és a paksi atomerőmű-beruházásról beszélt tegnapi, másfél órás sajtótájékoztatóján Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. A kormányülések után heti rendszerességgel ilyen tájékoztatásokra lehet mostantól számítani, a kezdeményezés elnevezése Kormányinfo.
Hol van a pénz? – ez a legfontosabb, eddig megválaszolatlan kérdés merül fel Lázár János szerint a brókerbotrányok kapcsán. Hangsúlyozta viszont, hogy a Fidesz parlamentnek benyújtott törvénytervezete – amelyet a kormány támogat – végre rögzíti, hogy aki a pénzt ellopja, az vissza is adja. A választók véleményét idézve azt mondta, az elmúlt huszonöt évben mindig megúszták az elkövetők. Most viszont közelebb van az ország ahhoz, hogy e cégek vezetői, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai, könyvvizsgálói a személyes vagyonukkal is felelősséget viseljenek. Kifejtette, a bankárok, uzsorások, brókerek politikai oldalaktól függetlenül mindent elkövetnek azért, hogy politikusokkal, pártokkal, döntések befolyásolására képes emberekkel kapcsolatba kerüljenek. „Ez nem jelenti azt, hogy politikusoknak bármi közük lenne a pénzek ellopásához” – mondta. Szerinte sokkal fontosabb lenne azt megvizsgálni, hogy a brókercégek az elmúlt tíz évben hogyan működhettek, miért kaphattak működési engedélyt, és milyen volt az ellenőrzési folyamat.
Tudatta, a március eleji kormányülésen, amikor a Buda-Cash-botrány már ismert volt, a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatta a kormányt a helyzetről, arról, hogy nem önálló jelenségről lehet szó. A miniszter nyomatékosította, nem hangzott el olyan információ, amely előnyt biztosított volna a kabinetnek. Csak olyan értesüléseket elemeztek, amelyek a nyilvánosság számára ismertek voltak. Azzal folytatta, akkor azzal már mindenki tisztában volt, hogy a Buda-Cashhez kötődő bankokban több önkormányzatnak ragadt benn a pénze, a titkosszolgák, rendészeti dolgozók egy részének, vagy épp a katonák egészségbiztosítási megtakarítása is a Buda-Cash kezelésében volt.
Ezután az „egyszerű életösztön működött”, amikor Orbán Viktor miniszterelnök felvetette, hogy van-e állami pénz, megtakarítás, vagyon a brókercégeknél. Az egyes állami szervezetek államkötvényekbe, és nem rizikós befektetésbe tették a pénzüket. A kormányfő azon az állásponton volt, hogy ez ebben a helyzetben megengedhetetlen, kockázatos dolog, ezért ezeket ki kell vonni ezektől a vállalatoktól. Lázár János hangsúlyozta, ez körültekintő döntés volt, amely az adófizetők pénzének megóvását jelentette. A miniszter épp ezért alkalmatlannak nevezte az ellenzéki pártokat, amelyek e döntés miatt lemondásra szólították fel a miniszterelnököt. Lázár János nem tudott arról, hogy a titkosszolgálatnak lett volna bármilyen előrejelzése az ügyben. A politikus arról is szólt, az állami források kihelyezésére szigorú szabályok vonatkoznak, ezeket betartották, de tovább szűkítik az ilyen lehetőségeket.
Giró-Szász András megjegyezte, most összesítik, s napokon belül nyilvános lesz, mely állami szerveknek voltak ilyen kihelyezései. Azt is elmondta, a külügyminisztérium állampapírjainak, illetve az Eximbank tulajdonlásához szükséges nem piacképes kötvényeknek a kivétele nem járulhatott hozzá a Quaestor bedőléséhez.
Lázár János kifejtette, a Paksi Atomerőmű bővítése kapcsán minden akadály elhárult az elől, hogy az Európai Bizottság (EB) két héten belül hozzájárulását adja a magyar–orosz fűtőanyag-szállítási szerződés megkötéséhez. A kapacitás-fenntartást a finn–orosz megoldás mintájára valósítják meg. Az EB-tárgyalások következő körében a versenyjogi és közbeszerzési kérdésekkel foglalkoznak majd. A politikus a március elsején életbe lépett új segélyezési rendszert a visszajelzések alapján sikeresnek minősítette. Elmondta, egyre többen szeretnének bekapcsolódni a közfoglalkoztatásba, meggyőző érvként említette, hogy ebben a körben negyven–hatvanezer forinthoz lehet hozzájutni, míg a jövedelempótló támogatás húsz–harmincezer forintot jelent.
A Hír Tv kérdésére válaszolva cáfolta, hogy kormányoldali bojkott lenne velük szemben. A reklámadóról legkésőbb április 8-án döntenie kell a kormánynak. Az egyik variáció szerint nullától egy meghatározott összegig terjedne az első sáv, a második kulcs öt–tíz százalék közé esne. A második változat alapján a nulla és az öt százalék közé még sávokat tennének be.
Tanácsi állásfoglalás
Lázár János szólt arról is, úgy tudja, korábbi felvetése után az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) megvizsgálta, hogy a vidéki orvosképző egyetemeket le kellene választani a most működő intézményekről, és a Semmelweis Egyetem mintájára önálló egyetemekké kellene alakítani. Szerinte az ETT-ben vita bontakozott ki az ügyben, mielőtt írásos állásfoglalás született. Lázár hozzátette, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság korábban szintén tárgyalt a magyar orvosképzésről. „Mindezek megerősítik a felvetésem jogosságát” – tette hozzá a tárcavezető. Mint hangsúlyozta, az ország óriási lehetősége, hogy nálunk működik Európa egyik legmagasabb színvonalú orvosképzése, ezért a kormánynak és a szakmai szervezeteknek tárgyalni kell annak megerősítéséről. A miniszter továbbra is azon az állásponton van, a vidéki orvosi egyetemeknek jobbat tenne a kiválás a mostani, integrált intézményekből.
