Minőségkorlátozó jellegzetességek

A felsőoktatási koncepció szerint a kancellárok kinevezése nem old meg számos problémát, ezért még módosításokra van szükség

Belföld
  • 2014.10.30. - 16:02

Sem a rektorokra, sem a kancellárokra nem vonatkozna a jövőben bérplafon, ha a kormány elfogadja a felsőoktatási koncepciót. A dokumentum szerint versenyképes bérezést kell kialakítani az oktatóknak, felül kell vizsgálni a közalkalmazotti státust, s anyagi forrásokat kell biztosítani a bérkiegészítés és jutalmazás területén.

hallgatók 20141030
A dokumentum szerint a rohamvizsga tanuláspedagógiai értéke mérhetetlen (képünk illusztráció) (Fotó: Csudai SándorFotó: Csudai Sándor)

Jóllehet a napokban megnevezik, hogy kik lesznek a miniszterelnök által megbízott kancellárok, de a Fokozatváltás a felsőoktatásban címet viselő dokumentum szerint kinevezésükkel számos gond még nem oldódik meg. A koncepció leszögezi, hogy az egyetem legfőbb irányító szerve továbbra is a szenátus, amely „önkormányzati módon választott, és alapvetően az egyetemen belüli érdekeltségi köröket jeleníti meg, és ilyen módon az intézmény belső »erőviszonyait« képezi le”. Az egyetemek szakmai-tudományos (az autonómia körébe tartozó) és stratégiai-gazdasági irányításának szétválasztásában az iromány a német példára (Hochschulrat) és az angolszász országokra (Board of Trustees) hivatkozik, mondván, az intézményi felügyelőbizottságok és tanácsok „kifejezetten magas elismertséget élveznek”.

Feleleveníti, hogy hazánkban már az 1770-es Norma Studiorum „egyértelműen szétválasztotta az akadémiai és a gazdasági irányítást”, és hasonlóan rendelkezett a későbbi Ratio Educationis is. A dokumentum alapján sürgető, hogy a tisztán akadé­miai-tudományos ügyek a rektorból és a választott kari képviselőkből álló magisztrátus döntési kompeten­ciájába kerüljenek, a kancellár felelősségi körébe tartozó, jelenleg szenátusi jogkörök az ő elnökletével, a fenntartó által delegált gazdasági-társadalmi megbízottak részvételével felállítandó konzisztóriumhoz.

A két testület együttes ülése – kiegészülve a hallgatók, a dolgozók és egyéb szervezeti egységek képviselői­vel – alkotná a jövőben a szenátust.

A koncepció alapján ki kell dolgozni mind a rektorokra, mind a kancellárokra vonatkozó teljesítményalapú minősítési rendszert, a „célkitűzésen alapuló ösztönző bérrendszert”, és lehetőséget kell teremteni a „bérplafon” feloldására. (A rektorok esetében ez jelenleg bruttó 2,1 millió forint, de korábban előfordultak négymillió forint feletti havi juttatások is – a szerk.) A stratégia lazítana az államháztartási gazdálkodási kötöttségeken, s új szabályozást szorgalmaz a saját bevétel felhasználása, zárolás, éven túli felhasználás, beszerzési stop, vagyongazdálkodás, vagyonkezelés, szellemi tulajdonkezelés, vállalkozás esetében. Rugalmasabbá tennék a foglalkoztatás rendjét, felülvizsgálva a nem oktatók, kutatók, tanárok közalkalmazotti státusát, továbbá mozgásteret, anyagi forrásokat biztosítva a bérkiegészítés és jutalmazás területén.

Az oktatói kiválóság növelése érdekében szükséges bevezetni a teljesítmény-központú előmeneteli rendszert, az oktatói teljesítmény mérését, és versenyképes bérezést kell teremteni. Növelnék az oktatásba bevont gyakorlati szakemberek számát is.

A koncepció „minőségkorlátozó jellegzetességnek” nevezi a kontaktóra-központúságot, a magas oktatói óraszám előírását, az önálló hallgatói munkavégzés alacsony mértékét, mert „az ebből fakadó »rohamvizsga« tanulás, az egy nap alatti felkészülés pedagógiai értéke mérhetetlen”. A dokumentum szerint a hosszú vizsgaidőszak kihasználatlan és túlterhelt ciklusokat okoz, mind az infrastruktúra, mind a hallgatók és oktatók életvitele szempontjából. A szorgalmi és vizsgaidőszak, valamint az „elméleti” és „gyakorlati” tárgyak viszonyrendszerét ezért újra kell gondolni.


Szóbelikre készülnek az őszi érettségizők

Rendben lezajlottak a 2014. évi őszi érettségi írásbeli vizsgák – közölte tegnap az Oktatási Hivatal. Az elmúlt több mint két hét során mintegy nyolcezren tettek le több mint tízezer írásbeli vizsgát. Ezeknek 35 százaléka javító, 28 százaléka rendes, 17 százaléka szintemelő, 14 százaléka ismétlő, négy százaléka kiegészítő, egy százaléka pedig pótló vizsga. A feladatlapok és a hozzájuk tartozó javítási-értékelési útmutatók már mind a 217 vizsgaanyag esetében megtekinthetők az Oktatas.hu oldalon. Az emelt szintű szóbeli vizsgákat november 6–10., a középszintű szóbeliket pedig november 17-22. között rendezik.

Reklám