Tíz évvel ezelőtt a szakma még legyintett a négyévszakos gumira: se nem téli, se nem nyári — kompromisszum. Ma ugyanezek a független tesztlaborok két számjegyű mezőnyöket versenyeztetnek a kategóriában, és az élmezőnynek „jó” minősítést osztanak. Mi történt tíz év alatt — és hol tart valójában a négyévszakos abroncs a szezonálisokhoz képest?
A fejlődés, számokban
A fordulatot maga a német ADAC mondta ki: friss tesztösszefoglalójában a klub szó szerint rácáfol a berögzült sztereotípiákra — a négyévszakos mint „elavult kompromisszum” képe a mérések szerint már nem érvényes. A kategória legutóbbi, 205/55 R16 méretben futtatott tesztjén tizenhat modell versenyzett, és az élen végzett Pirelli Cinturato All Season SF2 száraz, nedves és téli körülmények között egyaránt kiváló biztonsági szintet hozott. A 2025-ös, 225/45 R17-es teszten pedig — a kategória történetében szokatlan módon — két győztest is hirdettek: a Goodyear Vector 4Seasons Gen-3 és a Continental AllSeasonContact 2 egyaránt „jó” (2,3-as) összminősítést ért el, előbbinél az ADAC becslése szerint akár 68 ezer kilométeres futásteljesítménnyel — ami már a jó szezonális abroncsok szintje.
A technológiai háttér: az elmúlt évtizedben a gyártók a keverék-kémiában és a mintázattervezésben is áttörést értek el. A modern négyévszakos hidegben rugalmas maradó, mégis kopásálló keveréket kap, a futófelületen pedig a téli abroncsok lamellái és a nyáriak merev blokkjai zónánként osztoznak — a kompromisszum tehát nem eltűnt, hanem sokkal okosabb lett.
Hol maradt a lemaradás?
A tisztánlátáshoz az érem másik oldala is hozzátartozik. A tesztek két területen következetesen kimutatják a szezonálisok előnyét. Extrém téli körülmények — tartós hó, jég, hegyi utak — között a legjobb négyévszakos is elmarad egy jó téli abroncstól: a hótapadásra optimalizált keverék és a sűrűbb lamellázás előnye ilyenkor mérhető méterekben jelentkezik. A másik irányban a nyári kánikula a gyenge pont: nagy melegben, dinamikus vezetésnél a lágyabb keverékű négyévszakos gyorsabban kopik és hosszabb féktávot ad, mint egy nyári abroncs. A tesztek tanulsága szerint továbbá a kategórián belüli szórás óriási: miközben az élmezőny a szezonálisok nyomában jár, a mezőny vége helyenként kifejezetten gyenge — a négyévszakosnál tehát a modellválasztás még fontosabb, mint a szezonálisoknál.
A magyar klíma mint négyévszakos-terep
Van egy szempont, amelytől a nemzetközi teszteredmények itthon még kedvezőbben olvasandók: a magyar síkvidéki tél. A hazai telek túlnyomó része nem a tesztek extrém hó-modulját idézi, hanem a nedves-latyakos-fagypont körüli sávot — pontosan azt a tartományt, ahol a jó négyévszakosok a legkevésbé maradnak el a téli abroncsoktól. Ehhez jön a jogi oldal: a 3PMSF (alpesi) szimbólumos négyévszakos a szomszédos országok téligumi-előírásainak is megfelel, vagyis az osztrák vagy szlovák utakra sem kizáró ok.
Mit kezdjen ezzel a vásárló?
A friss 4 évszakos gumi teszt eredmények alapján a kategória élmezőnye mérsékelt éves futásteljesítmény és jellemzően városi-síkvidéki használat mellett ma már teljes értékű, biztonságos alternatíva — a vásárlásnál a tesztgyőztes és dobogós modellek környékén érdemes keresgélni, a 3PMSF jelölés pedig kötelező minimum. Akinek viszont hegyvidék, nagy éves futás vagy sportos használat a profilja, annak a két szezonális szett maradt a jobb válasz.
A tíz évvel ezelőtti kérdés — „ér-e valamit a négyévszakos?” — tehát elavult. A mai kérdés személyre szabott: az én használatomban éri-e utol a szezonálisokat? És erre a tesztek ma már sokaknak igennel felelnek.
