Tovább nőtt a foglalkoztatottak száma a második negyedévben. Ezzel párhuzamosan egy év alatt mintegy százezren kerültek át az elsődleges munkaerőpiacra. Jelentős munkaerő-tartalékot képeznek a képzett, negyvenes éveikben járó nők, aki a szülési szabadságot követően nem álltak munkába, valamint azok a fiatalok, akik éppen befejezték tanulmányaikat.

Folytatódik a munkaerőpiac növekedése, 2010 óta már nem 750, hanem 765 ezerrel dolgoznak többen. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 475 ezer volt a második negyedévben, 55 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ez a rendszerváltás óta a legmagasabb szám mondta – Simon Attila István, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataira reagálva. A statisztikai arányokat tekintve elmondta, a több mint háromnegyed millió emberből 610 ezren a munkaerőpiacon dolgoznak. Kiemelte, történelmi mélyponton van a munkanélküliségi ráta, amely 3,6 százalékos. E tekintetben Csehország előz meg minket három százalék alatti átlaggal, Németország 3,4 százalékkal, Lengyelországgal pedig folyamatos holtversenyben vagyunk – mondta.
Mind a férfiak, mind a nők foglalkoztatottsági mutatói javultak, előbbieké 76 százalék fölött van, utóbbiaké pedig 62,5 százalékra emelkedett, és csökkent a különbség a két nem között; a nők foglalkoztatottságának növelése egyben kormányzati szándék is. Simon Attila István kitért rá, az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma egy év alatt százezerrel nőtt, akik közül minden második ember az építőiparban, minden harmadik pedig a feldolgozóiparban tevékenykedik.
A helyettes államtitkár a költségvetés kapcsán elmondta, a 2019-es büdzsé a biztonságos növekedést tűzte ki célul. A hatéves bérmegállapodásban foglaltak szerint jövőre újabb két százalékponttal, 17,5 százalékra csökken a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó, a kétgyermekes családok adókedvezménye pedig negyvenezer forintra emelkedik, és egyszerűsödik az öregségi nyugdíjban részesülők továbbfoglalkoztatása.
Simon Attila István a Magyar Hírlap kérdésére elmondta azt is, az országban félmillió fős munkaerő-tartalék van, bár rendkívül heterogén összetételben és földrajzilag is szétszórtan. Két nagy tábort emelt ki, egyik azoké a negyven év körüli nőké, akik átlag feletti képzettségűek, azonban a szülési szabadságot követően nem tértek vissza a munkaerőpiacra. Ők elsősorban rugalmas foglalkoztatással, illetve a bölcsődei férőhelyek számának növelésével motiválhatók. A másik a fiatalok csoportja, akik nem szereztek szakképzettséget vagy nem piacképes a tudásuk, azonban őket gyakorlatorientált programokkal, módszerekkel kell vissza-, illetve bevezetni a munka világába vagy a felnőttképzésbe.



