A magyar nemzethez tartozás és a vajdasági szülőföld szeretete elválaszthatatlan egymástól, a szabadság megbecsülése pedig együtt jár a másik ember iránti figyelemmel – hangsúlyozta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett pénteki vajdasági megemlékezésen Szabadkán.
A legnagyobb vajdasági magyar párt elnöke kiemelte: az 1956-os forradalom nemcsak Magyarország, hanem a határon túli magyar közösségek történelmének is meghatározó eseménye volt. A vajdasági magyarok közül többen személyesen részt vettek a szabadságharcban, mások a megtorlás elől menekülőknek nyújtottak segítséget.
Pásztor Bálint közölte, hogy az 1956-os eseményekre idén Vajdaság 11 településén emlékeznek meg, méltósággal és – a vasárnapi szerbiai előrehozott parlamenti választások előtt – a választási jogszabályok maradéktalan betartásával. Hangsúlyozta, hogy a szabadság mindenek felett áll, a hősiesség és a bátorság értékeit pedig nem szabad napi politikai bejegyzésekkel és olcsó demagógiával lejáratni.
Felidézte több vajdasági származású forradalmár történetét, köztük a Zentán született Rajki Mártonét, aki az Újpesti Forradalmi Bizottság első elnökeként a lakosság biztonságáért dolgozott, és akit 1959-ben kivégeztek. Megemlékezett a temerini Sörös Imréről is, aki élelmiszert szállított a budapesti felkelőknek, majd Ausztriából többször visszatért, hogy üldözötteket segítsen át a határon. Huszonöt éves korában végezték ki.
A VMSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy 1956-ban és 1957-ben csaknem húszezer magyarországi menekült érkezett Jugoszláviába. Vajdaságban négy menekülttábor és tizenöt átmeneti befogadóközpont működött, a menekültek ellátásában pedig a helyi magyar közösség is jelentős szerepet vállalt.
Pásztor Bálint kitért a korabeli jugoszláv vezetés szerepére is. Felidézte, hogy Josip Broz Tito jugoszláv elnök a brioni titkos találkozón hozzájárult a szovjet katonai beavatkozáshoz, a jugoszláv hatóságok pedig kezdetben számos menekültet visszaküldtek Magyarországra. Mint fogalmazott, az államhatalom döntései és a helyiek segítőkészsége eltérő történetet mutatnak: a vajdasági magyarok kezdettől a szabadságharc és az üldözöttek mellett álltak.
A politikus hangsúlyozta: a szabadság a vajdasági magyarság számára az anyanyelv használatát, a magyar oktatást, a kulturális intézmények megőrzését és a nemzeti identitás szabad vállalását is jelenti. Hozzátette, hogy a közösség erejét az egység, nem pedig a széthúzás adja.
Pásztor Bálint szerint a hetvenedik évforduló arra is alkalmat ad, hogy a ma élők számot vessenek saját felelősségükkel, és a következő nemzedékeknek továbbadják a szabadságért küzdők, valamint a menekülőket segítő emberek történetét, fogalmazott az MTI.
„A történet folytatása már a mi felelősségünk" – zárta beszédét a VMSZ elnöke.
