HIRDETÉS

Drónról indul a drónvadász, megint egy új ukrán megoldás döbbent meg mindenkit

A magasban engedték volna útjára, de hozzáfagyott a hordozójához. Át kellett tervezni a szerkezetet

Tudomány
  • 2026.11.17. - 16:59
Cikk borítókép
Az ukrán Brave1 októberben külön pályázatot hirdetett drónról indítható légiharc-rakéták fejlesztésére is. A repülő hordozók gondolata tehát más programokban is megjelent (képünk illusztráció)Valentin Zickner / Unsplash

A fejlesztők tervei szerint a nagyobb drón felviszi a kisebbet a magasba, az leválik róla és üldözőbe veszi a közeledő támadót. A kísérleti próbákon azonban közbeszólt a hideg. Az elfogódrón hozzáfagyott a hordozó indítószerkezetéhez. Az ukrán fejlesztőknek előbb ezt kellett megoldaniuk, hogy kiderülhessen, mire képes, egyáltalán működőképes-e a levegőből indított drónvadász.

A történetet a Quantum WIY Industries munkatársa osztotta meg a Militarnyi szakportállal. A november 17-i beszámoló szerint a cég SPYS nevű elfogódrónjának légi indítását teszteli, a hordozó elvégezné az emelkedés feladatát, hogy kisebb társa energiát takaríthasson meg.

Az ötlet mögött az akkumulátor hétköznapi korlátja áll. A rendelkezésre álló energia véges, a magasba kapaszkodás pedig ugyanabból a készletből fogyaszt, amelyre később az üldözésnél is szükség lesz. A hordozóval ezt a terhet lehet levenni az elfogódrónról. Hogy a megtakarítás a gyakorlatban mennyivel hosszabb vagy eredményesebb bevetést tesz lehetővé, arról egyelőre nincs nyilvános összehasonlító mérés.

„Jelenleg három-négy kilométeres magasságban dolgozunk” – mondta a gyártó képviselője. Elmondása szerint itt tudják megbízhatóan megismételni a leválasztást. A légi indítást külön prototípusokkal tesztelik és többféle hordozó használatával számolnak.

HIRDETÉS

A hideg miatt jelentősen módosítani kellett a szerkezetet. A pontos változtatásokat nem részletezték, de a követelmény világos, a két gépnek biztonságosan el kell válnia egymástól, a kisebbnek pedig repülés közben működésbe kell lépnie.

Mindez azért vált sürgetővé, mert a támadó drónok is változnak. A légcsavaros Shahedek mellett megjelentek a gyorsabb, sugárhajtású változatok, amelyek ellen új elfogókra és új alkalmazási módokra van szükség. Az ukrán védelmi miniszter november 13-án arról beszélt, hogy ezek ellen jelenleg a harci repülőgépek és a légvédelmi rakétarendszerek a leghatékonyabbak, miközben olcsóbb megoldásokat is fejlesztenek.

A feladat nehézségét könnyű alábecsülni. Attól, hogy egy elfogó elér egy látványos csúcssebességet, még nem biztos, hogy időben odaér a célponthoz. Előbb észlelni kell a támadót, követni kell a mozgását, majd megfelelő helyzetbe kell juttatni az ellene küldött eszközt. A légi indítás ebben a folyamatban adhat előnyt, ha a működése elég megbízhatóvá válik.

A SPYS közben maga is átalakult. A Militarnyi november 16-i gyártói interjúja szerint az új változat a tesztpályán elérte az óránkénti ötszáz kilométeres sebességet. A közölt felszállótömege 4,6 kilogramm. Ezek a továbbfejlesztett drón gyártói adatai, nem bizonyítják, hogy a hordozóról indított prototípus ugyanezekre az értékekre képes.

HIRDETÉS

A mérnököknek ráadásul a hideg mellett a meleggel is meggyűlt a bajuk. A korábbi fekete burkolat a nyári napsütésben a cég szerint akár nyolcvan Celsius-fokosra forrósodott, miközben a levegő hőmérséklete harmincnyolc-negyven fok körül alakult. Ez túlzottan megterhelte a belső elektronikát, ezért a gép burkolata fehér lett. A drónvadász történetében így a téli jég és a nyári napsütés egyaránt fejlesztési feladatot adott.

Az új változatnál a gyárthatóságra, sorozatgyártásra is figyeltek. Kevesebb különálló alkatrészből, könnyebben ellenőrizhető egységekből épül fel. A gyártó szerint pedig, ha nem talál célpontot, visszatérhet, leszállhat, és az akkumulátor feltöltése után újra elindulhat. Ha végül elmarad az elfogás, a drónt még nem kell feltétlenül leírni.

A légvédelem gazdaságosságában ez fontos szempont lehet. Egy támadás elhárításának árát az elfogó beszerzése mellett az is alakítja, hány eszközt kell elindítani, mennyi vész el, és hány használható újra. A hordozógép viszont maga is pénzbe kerül, kezelést és karbantartást igényel. A megtakarítást tehát a teljes rendszer üzemeltetésében kell majd megmutatni.

HIRDETÉS

Az ipari háttér közben erősödik. Paul Strobel, a német Quantum Systems szóvivője október 28-án a Janes szaklapnak több ezer SPYS leszállítását helyezte kilátásba 2027 második negyedévéig. A német–ukrán közös vállalat szerinte havonta több ezer elfogó gyártására képes. Ez a SPYS-program egészére vonatkozó közlés, nem a légi indítású változat megrendelése.

Az ukrán Brave1 októberben külön pályázatot hirdetett drónról indítható légiharc-rakéták fejlesztésére is. A repülő hordozók gondolata tehát más programokban is megjelent.

A nyilvános hírből egyelőre nem derül ki, hány sikeres légi indítást végeztek, milyen találati arányt értek el, vagy mennyibe kerülne egy ilyen bevetés. A gyártói beszámoló egy fejlesztés fontos állomását mutatja meg. A rendszeres harctéri alkalmazás eredményeit még külön kell megismernünk.

HIRDETÉS

A következő lépést a rendszeresen megismételhető repülések jelentik: működik-e a leválasztás, megbízható-e az elfogás, és vissza lehet-e hozni a fel nem használt gépet? A fejlesztés akkor ér igazán sokat, ha a kezelői rossz időben is számíthatnak rá. A próbákon megtalált hiba kijavítása ehhez éppúgy hozzátartozik, mint egy sebességrekord.

 

 

HIRDETÉS

Források: Militarnyi – a Quantum WIY Industries fejlesztői interjúján alapuló beszámolók (2026. november 16–17.). Janes – a Quantum Systems szóvivőjének tájékoztatása. Az ukrán védelmi minisztérium november 13-i és a Brave1 október 30-i közleménye.

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS