A naponta elfogyasztott kávé után visszamaradó zacc rendszerint a szemétben végzi, pedig ausztrál kutatók szerint értékes építőipari alapanyaggá alakítható. A Melbourne-i RMIT Egyetem kutatói olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel a felhasznált kávézaccból készült szénben gazdag anyag hozzáadásával akár 30 százalékkal is növelhető a beton szilárdsága. A felfedezés egyszerre kínálhat megoldást a kávéhulladék mennyiségének csökkentésére és az építőipar növekvő nyersanyagigényére.
Becslések szerint évente mintegy 10 milliárd kilogramm kávéhulladék keletkezik világszerte, amelynek jelentős része hulladéklerakókba kerül. A szerves hulladék lebomlása során metán és szén-dioxid szabadulhat fel, így a kávézacc kezelése környezetvédelmi szempontból is fontos kérdés. Eközben a beton előállításához hatalmas mennyiségű homokra van szükség, amelyet gyakran folyómedrekből és folyópartokról termelnek ki. Ez károsíthatja az élőhelyeket, és hosszú távon a természetes erőforrások kimerüléséhez vezethet.
A kutatók megoldása az úgynevezett pirolízis alkalmazása. Ennek során a kávézaccot oxigénszegény környezetben, 350 Celsius-fok fölé hevítik. A folyamat során szénben gazdag, porózus anyag, úgynevezett biochar, vagyis bioszén keletkezik, amely megfelelő tulajdonságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a cement szerkezetébe beépüljön. A kísérletek során a kutatók azt is megvizsgálták, mi történik, ha a kávézaccot 500 Celsius-fokon dolgozzák fel. Az így keletkező részecskék azonban kevésbé bizonyultak erősnek, ami arra utal, hogy a feldolgozás hőmérséklete döntően befolyásolja a végeredményt.
A kávézaccot ugyanakkor nem lehet egyszerűen, feldolgozás nélkül a betonhoz keverni. A szerves anyagok ugyanis olyan vegyületeket bocsáthatnak ki, amelyek gyengíthetik az építőanyag szerkezetét. A megfelelő hőkezelés ezt a problémát segít kiküszöbölni, miközben lehetővé teszi a hulladék hasznosítását.
A technológia jelentős előnye, hogy két környezeti problémát kezelhet egyszerre: csökkentheti a hulladéklerakókba kerülő szerves anyagok mennyiségét, és mérsékelheti az építőipar természetes homok iránti igényét. A kutatók elképzelése jól illeszkedik a körforgásos gazdaság szemléletéhez, amely szerint a hulladéknak tekintett anyagok más területeken értékes nyersanyagként hasznosíthatók.
Az eljárás gyakorlati alkalmazása már meg is kezdődött Ausztráliában. 2024-ben az ausztráliai Gisborne településen olyan járdaszakasz készült, amelynek betonja kávézaccból előállított bioszenet is tartalmazott. Ugyanebben az évben a Pakenham Roads Upgrade útépítési projektben is alkalmazták az anyagot. A kivitelező becslése szerint az utóbbi beruházás során mintegy 140 ezer kávéadagnak megfelelő zaccot sikerült eltéríteni a hulladéklerakóktól, miközben több mint három tonna homok felhasználását takarították meg.
A technológia széles körű elterjedéséhez azonban további vizsgálatokra van szükség. A szakembereknek még fel kell mérniük, hogyan viselkedik a kávézaccal módosított beton hosszú távon, különösen a fagyás és olvadás ismétlődése, a vízfelvétel és a kopás hatására. A kutatócsoport emellett más szerves hulladékokból, például fából, élelmiszer-maradékokból és mezőgazdasági melléktermékekből is szeretne hasonló bioszenet előállítani.
Ha a további vizsgálatok is kedvező eredményeket hoznak, a reggeli kávé után megmaradó zacc a jövőben nem feltétlenül a szemetesben végzi majd: akár tartósabb utak és járdák építéséhez is hozzájárulhat - írja a ScienceAlert.
