A csillagászat történetében először sikerült egyértelműen bizonyítani, hogy egy Naprendszeren túli égitesten folyamatosan változik a vízfelhők vastagsága. Az Arizonai Egyetem friss jelentése szerint a bravúrt a hozzánk viszonylag közel elhelyezkedő WISE 0855 nevű barna törpe vizsgálata során hajtották végre.
A Brittany Miles által irányított kutatócsoport tizenegy órán keresztül követte nyomon a kozmikus objektum sugárzását a James Webb űrtávcsővel. A műszerek negyedóránként rögzítettek új spektrális adatokat, ami lehetővé tette a szakemberek számára, hogy egymástól elkülönítve elemezzék a hőmérséklet, a légköri kémia és a felhőzet dinamikájának hatásait.
A mérések kimutatták, hogy a törpecsillag felső atmoszféráját egyenetlen eloszlású vízpára uralja. Az égitest forgásának köszönhetően a távcső látóterében folyamatosan eltérő sűrűségű felhőrétegek bukkantak fel, miközben a mélyebb rétegekből felszálló konvektív áramlatok forró gázokat – többek között foszfint és szén-monoxidot – sodortak a felszín közelébe.
A Jupiterhez hasonló méretű WISE 0855 a jelenleg ismert leghidegebb barna törpe, felszíni hőmérséklete mindössze mínusz 8 Celsius-fok körül mozog. Mark Marley, a tanulmány társszerzője az égitest atmoszféráját egy finom szűrőajtóhoz hasonlította, amely a fénynek csak egy töredékét engedi át. A csillagászok éppen ennek az átszűrődő sugárzásnak a befogásával képesek feltérképezni a mélyben zajló meteorológiai folyamatokat.
A friss adatgyűjtés ugyanakkor egy új tudományos dilemmát is teremtett az égitest forgási sebességével kapcsolatban. Míg a korábbi, Spitzer űrteleszkóppal végzett megfigyelések 9,33 órás ismétlődést mutattak, a James Webb sokkal sűrűbb, 5,4–5,6 órás kilengéseket rögzített. A szakértők egyelőre nem tudták kétséget kizáróan megállapítani a törpecsillag pontos tengely körüli forgási idejét; a rejtély megoldásához további, hosszabb távú vizsgálatokra lesz szükség – írja a Gismeteo.
