A svájci kutatók egy új, zöldebb megoldással kísérleteznek: mikroműanyagot kibocsátó szintetikus anyagok helyett juhgyapjúból készült takarókkal fedték be az egyik gleccsert, hogy így lassítsák a jég pusztulását. A módszer ugyanolyan hatékonynak bizonyult, mint a hagyományos geotextíliák alkalmazása, ráadásul megoldást kínálhat a svájci gyapjúhulladék újrahasznosítására is.
A svájci Alpokban dolgozó szakemberek minden nyáron hatalmas, fehér ponyvákkal terítik be a gleccserek jégfoltjait, hogy lassítsák az olvadást. Ezek a takarók hagyományosan szintetikus anyagokból készülnek, amelyek használata során szennyező mikroműanyag-szálak juthatnak a környezetbe.
Idén egy nyugat-svájci kutatócsoport alternatív megoldással próbálkozott: juhgyapjúból szőtt takarókat vetettek be. A „Keep It Wool” projekt első eredményei alapján a Tsanfleuron-gleccser tesztterületén a jég olvadása a gyapjú alatt ugyanolyan mértékben mérséklődött, mint a szokásos szintetikus huzatok esetében. A kutatók ugyanakkor egyértelművé tették: a módszer kizárólag a kisebb jégfoltok lokális védelmére alkalmas, és önmagában nem nyújt megoldást a globális felmelegedés megállítására.
Négy egyetemista ötlete
A kezdeményezést a Summit Foundation nevű svájci környezetvédelmi nonprofit szervezet vezeti a Lausanne-i Egyetemmel együttműködésben. A koncepciót négy mesterszakos hallgató dolgozta ki.
A mintegy 3000 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő Tsanfleuron-gleccser nagyjából 3,5 kilométer hosszan húzódik. Egy része a Glacier 3000 síközpont területéhez tartozik, Les Diablerets falu közelében.
A kutatócsapat 2026 júniusának végén két, egyenként körülbelül 100 négyzetméteres gyapjútakarót rögzített a jégmezőn.
A sajtóbeszámolók alapján a projekt tudományos felügyeletét a lausanne-i intézmény és a svájci gleccsermegfigyelő hálózat (GLAMOS) biztosította.
Timothee Steiner projektmenedzser elmondta, hogy a cél egy biológiailag lebomló alternatíva kifejlesztése, amellyel párhuzamosan a svájci gyapjú hasznosítására is megoldást találnak – utóbbinak ugyanis jelenleg évente 40–70 százaléka végzi hulladékként.
A takarókat a svájci Fisolan gyapjúfeldolgozó cég gyártotta, bár kezdetben még a beszállítónak is megvoltak a maga kétségei.
„Azt hittem, az anyag nem lesz elég stabil ehhez a feladathoz” – ismerte el a vállalat képviseletében Niklaus Saegesser.
A gyapjúponyvák teszteredményei
A nyár folyamán a kutatócsoport kéthetente végzett méréseket a helyszínen. A gyapjú teljesítményét egy hagyományos, a svájci gleccsereken már rutinszerűen alkalmazott geotextília borítással hasonlították össze.
A híradások szerint mindkét anyag egyaránt sikeresen korlátozta a jégveszteséget. A Summit Foundation adatai megerősítik, hogy a fedett zónákban a takarók 50–70 százalékkal csökkentették az olvadás mértékét.
„Végre van egy kézzelfogható, sőt, megtapintható eredményünk. A módszer hihetetlenül jól működött” – értékelte a tapasztalatokat Elliot Gaffiot, a projekt egyik hallgatója.
A gyapjúnak van egy másik vitathatatlan előnye is: míg a műanyag alapú huzatokból mikroszálak válhatnak le, addig a juhgyapjú biológiailag teljesen lebomló és megújuló erőforrás. Az alapítvány szakértői hangsúlyozták, hogy a gyapjúból származó természetes részecskék nem jelentenek semmilyen veszélyt a víz körforgására.
Miért takarják be a gleccsereket?
A svájci jégmezők mesterséges takarása nem új keletű gyakorlat. Az első ilyen helyszínt, a Gemsstock-hegyen található Gurschenfirn-gleccsert már 2004 óta védik ezzel a technológiával.
Egy 2021-es, Matthias Huss gleccserkutató által vezetett átfogó tanulmány nyolc svájci helyszínen vizsgálta a 2250 és 3250 méter közötti magasságban kihelyezett ponyvákat. Ezeket az eszközöket elsősorban síterepek és kiemelt turisztikai látványosságok megóvására használják.
„A fehér ponyvák alatt mintegy 60 százalékkal kevesebb jég és hó olvad el a szomszédos, fedetlen területekhez képest” – állítja a Svájci Szövetségi Erdő-, Hó- és Tájkutató Intézet (WSL).
Svájc-szerte a gleccserek betakarásával évente akár 350 ezer köbméter jeget is megmentenek. Jelenleg azonban mindössze 44 hektárnyi területet fednek be, ami az ország teljes gleccserállományának csupán 0,02 százaléka.
A művelet ráadásul rendkívül költséges: a kutatók becslései szerint az összes svájci gleccser befedése évente több mint egymilliárd svájci frankot emésztene fel.
2026 rekordolvadási év volt
A kísérletet az alpesi jégtakaró szempontjából egy kifejezetten kritikus időszakban hajtották végre. A Fribourgi Egyetem által közzétett GLAMOS-adatok szerint 2026-ban a svájci gleccserek elveszítették térfogatuk több mint 5 százalékát.
A kevés csapadékot hozó, hóhiányos telet egy forró és rendkívül száraz nyár követte. A fagypont 76 napon keresztül 4000 méteres magasság felett maradt, ami több mint kétszerese a történelmi átlagnak.
Az elmúlt öt év szélsőséges időjárásának következtében Svájc a gleccserjegének közel 20 százalékát veszítette el a sajtóbeszámolók szerint.
Néhány kisebb jégmező, köztük a Bella Tola-gleccser, mára teljesen eltűnt. A szakértői modellezések segítségével ma már az is előrejelezhető, mikorra várható a megmaradt gleccserek felszámolódása.
Az olvadó jég a hegyvidéki településekre is közvetlen kockázatot jelent: 2025-ben például egy hatalmas gleccseromlás temette maga alá a svájci Blatten falu jelentős részét.
Nem megoldás a felmelegedésre
A „Keep It Wool” csapata nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a takarók nem fordítják vissza a globális klímaváltozást, csupán a nyári szezonban lassítják a kisebb jégfoltok pusztulását.
Matthias Huss gleccserkutató ugyanerre a következtetésre jutott a mesterséges jégtakarókkal kapcsolatban.
„A gleccserek globális visszahúzódásának hatékony mérséklésére az egyetlen valódi esély az üvegházhatású gázok kibocsátásának, és ezáltal a légkör felmelegedésének a csökkentése” – szögezte le a szakember.
A jégtömeg zsugorodása ráadásul a magashegységeken túl is érezteti hatását: az olvadás a gleccserek által táplált folyóktól függő térségek ivóvízellátását is súlyosan veszélyezteti.
Egyelőre a gyapjúkísérlet egy tisztább alternatívát kínál a svájci síközpontok által már alkalmazott védekezési gyakorlatra. A jövőbeli kutatások feladata annak tisztázása, hogy a módszer nagyobb léptékben, több szezonon keresztül is fenntarthatóan működhet-e – írta az Earth.com.
