A csillagok színét általában a hőmérsékletük határozza meg, ezért a legtöbbjük fehéres, kékes, sárgás vagy vöröses árnyalatban ragyog. Egy új kutatás azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az univerzum ennél jóval változatosabb látványt is tartogathat: a csillagászok egy olyan fehér törpét azonosítottak, amely az emberi szem számára különleges, zöldes színben jelenhetne meg.
A WD J1330+6435 jelű égitest példája azt mutatja, hogy a csillagok légkörének kémiai összetétele jelentősen módosíthatja a belőlük érkező fény érzékelt színét. A felfedezésről a RAS Techniques and Instruments című tudományos folyóiratban számoltak be.
A különleges jelenség megértéséhez a kutatóknak a fehér törpék légkörét kellett alaposabban megvizsgálniuk. Ezek az égitestek rendkívül sűrű csillagmaradványok, amelyek akkor keletkeznek, amikor egy, a Naphoz hasonló csillag fejlődésének késői szakaszában ledobja külső rétegeit, és visszamarad a forró magja. Bár egy fehér törpe mérete nagyjából a Földéhez hasonlítható, tömege megközelítheti a Nap tömegét. A színüket rendszerint a felszíni hőmérsékletük határozza meg, a légkörükben található különböző elemek azonban eltéríthetik ezt a megszokott mintázatot.
A WD J1330+6435 felszíni hőmérséklete körülbelül 4000 Celsius-fok. A csillag különlegessége, hogy a kutatók szerint korábbi bolygórendszeréből származó kőzetes anyagot nyelt el, amelynek következtében nátrium halmozódott fel a légkörében. Ez az elem elnyeli a beérkező fény spektrumának narancssárga tartományába eső részét, így a visszamaradó fény összhatása zöldes árnyalatúvá válhat. A kutatást vezető Mark Hollands, a Warwicki Egyetem csillagásza szerint az ilyen rendkívül sűrű csillagmaradványok a korábban vártnál jóval szokatlanabb színeket is produkálhatnak.
A kutatók ugyanakkor nem egyszerűen lefényképezték a csillagot, majd megállapították a színét. A megfigyelésekből származó spektrális adatokat számítógépes modellek segítségével elemezték, amelyek azt is figyelembe vették, hogyan érzékeli az emberi szem a különböző hullámhosszúságú fényeket. Ennek alapján számították ki, milyen színűnek láthatnánk az égitestet. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a fehér törpék megfelelő körülmények között rózsaszínes, sárgás, ciánkék vagy ibolyás árnyalatokat is mutathatnak.
A fehér törpék a csillagok életciklusának fontos állomását képviselik. Kezdetben akár 100 ezer kelvines felszíni hőmérsékletet is elérhetnek, ezért jellemzően fehéres vagy kékes fényűek. Mivel életüknek ebben a szakaszában már nem termelnek energiát a korábbiakhoz hasonló módon, fokozatosan hűlnek ki, méghozzá több milliárd év alatt. Elméletileg végül úgynevezett fekete törpévé válhatnak, bár az univerzum még nem elég idős ahhoz, hogy ilyen teljesen kihűlt csillagmaradványok kialakulását megfigyelhessük. A Nap is hasonló fejlődési úton halad majd a távoli jövőben.
A zöldes fényű fehér törpe felfedezése nem pusztán látványos érdekesség: azt is megmutatja, hogy a csillagok színének értelmezésekor nem elegendő kizárólag a hőmérsékletüket figyelembe venni. A légkör kémiai összetétele és a csillag által elnyelt bolygóanyagok maradványai olyan tulajdonságokat tárhatnak fel, amelyek segítségével a kutatók a csillagok múltjáról és egykori bolygórendszereikről is többet tudhatnak meg - írja a focus.de.
