A nyelvek hangzásbeli eltérései részben az emberi anatómiai különbségekre vezethetők vissza. A Neuchâtel Egyetem kutatói feltárták, hogy az egyéni biológiai adottságok leküzdésére alkalmazott kompenzációs mozgások a beszédben egyedi akusztikai nyomot hagynak, ezek a mintázatok pedig a különböző nyelvek fejlődésében is visszaköszönnek.
A nyelvek hangzásbeli eltérései részben az emberi anatómiai különbségekre vezethetők vissza. Erre a következtetésre jutottak a svájci Neuchâtel Egyetem tudósai, akik a hangképző szervek felépítésének kiejtésre gyakorolt hatását vizsgálták – derül ki a tudományos sajtóbeszámolókból.
Stephen Moran, Tiena Danner és kollégáik 32 emberről beszéd közben készített MRI-felvételeket elemeztek. Megállapították, hogy az azonos magánhangzók kiejtésekor a résztvevők eltérően használták a nyelvüket, az ajkaikat és a hangképző szerveik más részeit. Például azok, akiknek rövid, íveltebb szájpadlásuk volt, kerekebb formát képeztek a kiejtéshez, míg a hosszú, lapos szájpadlással rendelkezők a nyelvüket formálták másképp.
Ezeknek az adaptív mozgásoknak köszönhetően az emberek az egyéni anatómiájuktól függetlenül is képesek felismerhető hangokat képezni. Az anatómiai adottságok hatását azonban lehetetlen teljesen kiküszöbölni, így minden ember beszéde megőrzi jellegzetes akusztikai jellemzőit.
A következő lépésben a kutatók tíz nyelv – köztük az orosz, a hindi, az olasz, a török és a vietnámi – fonetikai adataival vetették össze az eredményeiket. Azt találták, hogy az egyének közötti kiejtési különbségek mintázatai nagyfokú hasonlóságot mutatnak azokkal az eltérésekkel, amelyeket a különböző nyelvek összehasonlításakor figyeltek meg.
A tanulmány szerzői szerint a hangképző szervek szerkezeti adottságai természetes alapot teremtenek a fonetikai sokszínűséghez. Ezek a különbségek az idők során fokozatosan rögzülhetnek az egyes nyelvi közösségekben. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a nyelvek fejlődését a biológiai tényezők mellett a történelmi, kulturális és társadalmi folyamatok is formálják – írja az Earth.com.
