Soha nem mértek még ilyen alacsony vízállást a Dunán Budapestnél. Kedden egyetlen centimétert mutatott a hivatalos vízmérce. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a folyó mindössze egy centiméter mély, a rekord azonban jelzi, milyen rendkívüli állapot alakult ki a magyarországi Duna-szakaszon. A kérdés pedig már messze túlmutat azon, mennyi víz látszik a rakpartról.
Budapest egyik állandónak hitt látványa változott meg az elmúlt hetekben. A Duna visszahúzódott, zátonyok, kövek és máskor víz alatt fekvő mederrészek kerültek felszínre, kedden pedig történelmi rekord született: a hivatalos budapesti mércén mindössze egy centimétert mértek.
A szám első hallásra félrevezető lehet. Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője hangsúlyozta, az egycentiméteres vízállás nem a folyó tényleges mélységét jelenti. A Duna Budapestnél továbbra is átlagosan mintegy 3–3,5 méter mély, a vízmérce ugyanis egy rögzített viszonyítási ponthoz képest jelzi a vízállást.
Ettől azonban a helyzet még rendkívüli.
Szerda hajnalban a Duna FIS hivatalos adatai már 3 centiméter körüli budapesti értéket mutattak. A vízügyi előrejelzés alapján a következő napokban a felső vízgyűjtőre érkező csapadék miatt lassú emelkedés kezdődhet, és a hétvégére számottevően magasabb vízszint alakulhat ki.
A rekord ugyanakkor rávilágít valamire, amivel Magyarországnak hosszú távon is számolnia kell.
A Duna nem egyszerűen tájképi elem. Magyarország egyik stratégiai infrastruktúrája.
Rajta közlekednek teherszállító hajók, vizét használja az ipar és a mezőgazdaság, a folyó meghatározza több térség ökológiai állapotát, és kulcsszerepe van Magyarország villamosenergia-termelésében is.
Erre az idei nyár már fájdalmas példát adott. Július végén az alacsony dunai vízállás miatt a Paksi Atomerőmű blokkjainak teljesítményét több lépcsőben csökkenteni kellett. Az MVM július 30-án már azt közölte, hogy a vízállás további csökkenése miatt a teljes leállás lehetőségére is fel kellett készülni.
Végül műszaki beavatkozásokkal – többek között a folyómeder módosításával és ideiglenes megoldásokkal – sikerült megfelelő vízszintet biztosítani az erőmű vízkivételénél, és augusztus második felében megkezdődhetett a korábban leállított egységek visszaindítása.
Ez azért lényeges, mert a mostani budapesti rekord nem jelenti automatikusan azt, hogy Paks ismét közvetlen veszélyben lenne. A különböző dunai mércék értékei ráadásul nem hasonlíthatók össze egyszerűen egymással.
Az idei eseményekből azonban egyértelmű tanulság következik.
A vízgazdálkodás többé nem csupán környezetvédelmi kérdés. Energia-, közlekedés-, agrár- és nemzetbiztonsági ügy is.
Magyarország évszázadokon keresztül arra rendezkedett be, hogyan védekezzen a túl sok víz ellen. A XXI. század egyik legnagyobb kihívása ezzel szemben egyre inkább az lehet, hogyan tartsa meg azt a vizet, amely megérkezik az országba.
Az egycentiméteres Duna ezért nem csupán rekord, hanem figyelmeztetés.
