Több, mint ötezer éves bizonyítékot találtak a pestisre

A szerdán közzétett tanulmányban kiemelték, hogy a kutatás mintegy 200 évvel korábbra tolta a pestis első bizonyított kitörését a halálos fertőző betegség megjelenésének korábbi idővonalához képest. A pestis évezredeken át szedte áldozatait, a 14. században Európa lakosságának jelentős része halt ki a fekete halálként emlegetett járvány idején. A pestis ma is létezik, de antibiotikumokkal gyógyítható. „Saját történelmünk megértéséhez, úgy gondoljuk, hogy rendkívül fontos megérteni a pestis történetét” - hangsúlyozta a tanulmány vezető szerzője, Eske Willerslev, a Koppenhágai Egyetem evolúciógenetikusa. Willerslev több kutatóval együtt kereste a pestist okozó baktériumok nyomait a szibériai Bajkál-tó környékén lévő négy temetőben feltárt maradványokban.

A pestis kórokozóját, a Yersinia pestis nevű baktériumot 46 megvizsgált halott maradványaiból 18 ember fogaiban mutatták ki, ami magasabb arány, mint amit néhány középkori pestises halottakat őrző sírgödörben találtak. A csontok szénizotópos kormeghatározásából kiderült, hogy a járvány első áldozatai mintegy 5500 évvel ezelőtt éltek. Ruairidh Macleod, az Oxfordi Egyetem evolúciógenetikusa, a tanulmány másik vezető szerzője rámutatott, hogy csak az ősi DNS tanulmányozásának új módszereivel vált lehetővé annak bizonyítása, hogy a pestis sokkal régebb óta létezik, mint amit a történelmi feljegyzésekből korábban meg lehetett tudni.

Sokáig azt feltételezték, hogy jelentős pestisjárványok csak a mezőgazdaság és a nagyobb lakosságú, zsúfolt települések megjelenésével törtek ki. Azt is gondolták, hogy a pestis korai törzsei enyhébb hatásúak lehettek, ám a felfedezés, hogy a pestis már ősi vadászó-gyűjtögető csoportokat is elpusztított, ellentmond ezeknek a feltételezéseknek.

„Nagyon meglepő volt” a halálos pestisjárvány bizonyítékainak megtalálása ezek között a vadászó-gyűjtögető emberek között - mondta el Macleod. A tudóscsoport megállapította, hogy az őskori pestis szakaszokban fejlődött ki, és több kis családot is megfertőzött. A járvány valószínűleg mormoták révén kezdett terjedni az emberi közösségben, amikor nyers húsukat fogyasztották, vagy a fertőzött állatok bőrét megérintették. A tanulmány szerzői szerint a betegség kórokozóit köhögés és tüsszentés útján is átadhatták egymásnak az emberek.

Az elhunytak között sok 8 és 11 év közötti kisgyerek volt. Ezt azzal magyarázták a kutatók, hogy a gyerekek nagyobb veszélyben lehettek, mert az immunrendszerük nem volt olyan erős. A kutatók azt is megállapították, hogy az általuk vizsgált ősi pestisbaktérium jóval a középkori Európát sújtó fekete halálért felelős bubópestis kórokozója előtt fejlődött ki. A bizonyítékok azonban arra utalnak, hogy a korábbi járványok ugyanolyan halálosak voltak. A kutatás segíthet a pestisbaktérium evolúciójának megértésében, és ez a jövőre vonatkozóan is fontos ismeret lehet a kórokozók megjelenésével kapcsolatban.