Tudomány
A lábak figyelmeztető jelzést adhatnak a szívelégtelenségre
A vérkeringés mint jelzés

A lábizmok vérkeringési zavarai a szívelégtelenség korai figyelmeztető jelei lehetnek. Különösen a megőrzött ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFpEF) esetében, amely egy nehezen diagnosztizálható betegség, ez a megközelítés lehetővé teszi a korai kezelést.
Eddig a diagnosztika a szívre összpontosított, például a szívfalak megvastagodására vagy a bal pitvar megnagyobbodására. Az ilyen eltérések azonban csak későn jelentkeznek, míg a korábbi figyelmeztető jelek, mint például a mikrovaszkuláris diszfunkció, gyakran észrevétlenek maradtak - írja a focus.de.
Az erek mint korai figyelmeztető rendszer
A Torontói Egyetem 2025 tavaszán készült tanulmánya többek között azt mutatta, hogy a lábizmok véredényei esetleg jobb korai figyelmeztető rendszert jelentenek, mint a szív. Korábbi vizsgálatok már rámutattak arra, hogy a lábak vérkeringési problémái gyakran járnak együtt olyan tünetekkel, mint a gyors kimerülés vagy a csökkent terhelhetőség.
A kutatócsoport egy speciális MRI-technikával vizsgálta, hogyan viselkednek az erek terhelés alatt. Egy patkányokon végzett kísérletben kiderült, hogy a cukorbetegséghez kapcsolódó HFpEF esetén a lábizmok vérkeringésében zavarok jelentkeztek – és ez már hónapokkal azelőtt, hogy az első szívproblémák észrevehetővé váltak volna.
Elkerülhetők-e a visszafordíthatatlan szívkárosodások?
Az alkalmazott módszer egy speciális vérpool-kontrasztanyagot használ, hogy láthatóvá tegye a mikrocirkuláció legkisebb változásait is. Eddig hasonló eljárásokat elsősorban a szív vizsgálatára alkalmaztak. Most a kutatók bebizonyították, hogy ugyanaz a technika a lábizmokra is alkalmazható.
Ha az orvosi személyzet a vizsgálat során nem csupán a szívre, hanem a lábizmokra is összpontosít, a jövőben megbízhatóbb diagnózisokat lehet majd korábban felállítani. Sok esetben ezzel elkerülhetők a szív visszafordíthatatlan károsodásai.
Sadi Loai, a tanulmány vezető kutatója kifejti: „Eredményeink azt mutatják, hogy a lábak véráramlásának figyelembevételével sokkal korábban felismerhetjük a problémákat, mintha csak a szívre koncentrálnánk.”
Nemi különbségek
Érdekes módon a mérésekben nemi különbségek mutatkoztak. Míg a HFpEF-ben szenvedő hím példányoknál a véráramlás fokozatos romlása volt megfigyelhető, a nőstény állatok esetében az eredmények kevésbé voltak egyértelműek.
Különösen a cukorbetegség kiváltását követő első hónapokban a hím patkányok fokozott vazokonstrikciót – azaz érszűkületet – mutattak, míg a nőstény állatoknál kevésbé egyértelmű mintázatok voltak megfigyelhetők. Ez felveti a kérdést, hogy vajon hormonális tényezők játszanak-e szerepet, vagy pedig eltérő küszöbértékekre van szükség a korai HFpEF diagnózishoz férfiak és nők esetében.
