Retúrjegy nélküli út a Mars meghódítása

Több százezren jelentkeztek, végül a napokban negyvenen kerültek be az első csapat marsi utazók körébe, akik várhatják az indulást a Mars One-projekt keretében. A kiválasztással nem volt gond, sokkal inkább a feltételekkel, eszközökkel, amelyek egyelőre fényévekre vannak tőlünk.

Azonfelül, hogy nem látszik a visszaút lehetősége, bőven lesz veszély a több száz napig tartó Mars-utazás során. Az űrhajósok a jelenlegi tudásunk alapján három évet tölthetnek el az űrben. Ez az egyik legnagyobb különbség az Apollo-programhoz képest, hiszen ott néhány napot voltak csak a Föld mágneses védelmén kívül az utazók – ismertette a veszélyeket lapunkkal Várhalmi László villamosmérnök, aki több nemzetközi űrprogramban vett részt szakértőként. A bulvárhírek ritkán szólnak például arról, hogy a marsi utazás alatt a résztvevők igen komoly sugárzásnak lesznek kitéve, emiatt megnövekszik a rák kialakulásának esélye. A NASA jelenlegi szabályai szerint egy űrhajós legfeljebb annyi terhelést kaphat egész karrierje során, ami három százalékkal növeli a rákbetegség kialakulásával járó halálozás kockázatát. Ezt sokszorosan lépné túl a több száz napos marsi utazás során a dózis. További gond, hogy a súlytalanság fokozná a csontritkulást és az immunrendszeri problémák is gyakrabban jelentkeznének – mondta Várhalmi. Véleménye szerint tehát igen nagy kockázatról van szó, az megint más kérdés, hogy az eredmények megérik vagy nem érik meg a kockázatot.

Néhány NASA-szakértő is elismeri, hogy évek alatt a felelősök képtelenek voltak egy olyan, koherens tervvel előállni, ami legalább nagy vonalakban leírta volna, hogyan is telik majd el a következő másfél-két-három évtized a Mars-projekt szempontjából. Várhalmi László szerint is a megoldandó problémák között szerepel az indulás, az utazás, a landolás és esetlegesen egyszer a visszaérkezés kérdése, noha a Földön már lemodellezték a „telepesek” életét.

Mindezek alapján immár sokadszor pontosította a NASA a Mars-utazást lehetővé tevő, hosszú távú terveit. Az amerikai űrhivatal egy harminchat oldalas dokumentumban rögzítette a Mars-stratégia lazább kereteit, melynek lényege, hogy embert küldeni a Marsra megoldható, de a pontos dátum nem ismert. Talán 2025 és 2040 között kerülhet rá sor. Félmegoldások és ötletek már majdnem mindenre vannak, de míg az Orion űrhajó pár éven belül készen áll az első, 2023-ra tervezett emberes útjára, addig a Marsra készülő Space Launch Systemnek (SLS) nevezett hordozórakéta-rendszer még csak a tervezőasztalon létezik, a Marsról való visszatérést segítő rakéta pedig még ott sem. Annyit tudni, hogy az SLS a valaha épült legerősebb rakéta lehet, amely alkalmas a Föld körüli pályán túli célpontok felfedezésére is – mondta korábban a NASA egyik szóvivője.

Mindenesetre nem árt sietniük, hiszen már nemcsak az amerikai űrügynökség, a NASA, de az orosz űrhivatal is szemet vetett a Marsra, amely nyolc év múlva lesz ismét Föld-közeli pályán.

---

Könnyen távoznának a kilogrammok

A Mars légköre százszor ritkább, mint a Földé, kilencvenöt százalékban szén-dioxid alkotja, a fennmaradó rész zöme nitrogén és argon. Annyi vízgőzt tartalmaz, mint a Balaton, az oxigén szintje viszont igen alacsony, a légnyomásról nem is beszélve. Ennek átlagos értéke tíz millibar alatt van, míg a Földé a tengerszintben 1013,25. A hőmérséklet nagymértékben függ az évszakoktól és a földrajzi szélességtől, de szélsőséges értékekkel: a marsi egyenlítő környékén eléri a +27 Celsius-fokot, míg a téli fél év során a sarkok vidékén –138 Celsius-fok van. A ritka légkör miatt a napi hőingadozás akár 60 Celsius-fok is lehet, míg a napi átlagos hőmérséklet –40 Celsius-fok körül van. Egy nyolcvankilós ember a Mars felszínén huszonhét kilót nyomna. Egy marsi év két év földinek felel meg. Az oda-vissza utazás ötszáz nap lenne.