Nyolc új helyszínnel gazdagodott az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) világörökségi listája – tette közzé honlapján a szervezet vasárnap.
A július 9–12-ig ülésező világörökségi bizottság felvette a listára a németországi Sváb-Alb-hegység hat barlangját, ahol az 1860-as években felfedezték a jégkori ember egyik legkorábbi ismert kultúráját: a barlangokban talált, több mint negyvenezer éves rajzok a világ legrégibb művészeti alkotásai közé tartoznak. Felkerült a listára a 16–17. században épült velencei erődvonal tizenöt építménye is, amelyek Észak-Itáliától Montenegróig ezer kilométeren védelmezték a velencei dózsék szárazföldi és tengeri birtokait.
A lengyelországi Tarnowskie Góry történelmi ezüst-, ólom- és cinkbányái és felszín alatti vizei miatt került a listára. Világörökség lett az Iráni-fennsíkon, Iszfahántól délkeletre fekvő Jazd település, a zoroasztrizmus központja, amelynek hagyományos építési stílusa megmenekült a modernizációtól; valamint a japán Okonosima szigete, ahol a régészeti ásatás megmutatja, hogyan változtak a szigeten végzett rituálék a 4. és a 9. század között. Az új helyszínek között szerepel továbbá a Francia Polinéziában fekvő Taputapuatea szentély, Grönland Kujataa nevű területe, ahol az északi sarkvidéki földművelés első emlékei láthatók, valamint a Tatár Köztársaság Szvijazsszk szigetén álló katedrális. A tanácskozáson hét természeti, huszonhét kulturális és egy vegyes helyszín nevezését vizsgálja meg a bizottság. Magyarország az idén nem jelölt helyszínt a listára.
