A társadalomnak feladata van az ügynökakták nyilvánosságra kerülésével, kérdés, hogy meglesz-e az ehhez szükséges érettség - erről beszélt Szekér Nóra történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) kutatási osztályvezetője és Orvos-Tóth Noémi pszichológus, traumakutató
Kedd este ment le a Duna TV-n az Ügynökakták, a hallgatás ára című háromrészes beszélgetéssorozat első epizódja.
A műsorban Szekér Nóra azt mondta, hogy az 1990 előtti állambiztonság erősen csonka nyilvántartásában fennmaradt sok tízezer egykori ügynök nevét az ÁBTL válogatás nélkül hozza nyilvánosságra szerdán.
Orvos-Tóth Noémi szerint a társadalomnak feladata van az új információkkal. A befogadó dolga, hogy ne azonnal ítélkezzen, "lassítson". Önmérséklettel vizsgálja az információkat és a körülményeket. Ugyanakkor fel kell készülni arra is, hogy az aktákon keresztül szembesülhetünk az "emberi gyarlósággal". Kérdés, hogy mindehhez kellő érettséggel tud-e viszonyulni a társadalom.
Lesznek olyan családok, amelyeknek át kell írniuk narratívájukat, előfordulhat identitáskrízis. A szülőkbe, nagyszülőkbe vetett hitet rombolhatják le a most lelepleződő családi titkok - tette hozzá a pszichológus.
Szekér Nóra is azt hangsúlyozta, hogy dolga lesz a társadalomnak a napvilágra kerülő információkkal: meg kell érteni az iratokat, aztán párbeszéd szükséges majd egymással.
A történész arra figyelmeztetett, hogy egy diktatúra állambiztonsága "furmányos intézmény". Amikor például azt olvassuk egy dokumentumban, hogy az ügynököt hazafias alapon szervezték be, egyáltalán nem biztos, hogy ez az igazság.
A diktatúra állambiztonsága a beszervezni kívánt személyt gyakran zsarolta, például gyermeke jövőjével, azzal, hogy gyermeke nem kapja meg a szükséges gyógyszert, vagy hogy nem tanulhat tovább. Ugyanakkor olyan ügynök is volt, aki helyzetével visszaélve akart bosszút állni valamiért a megfigyelt emberen. A diktatúrában az egyének megtörése vezetett a társadalom megtöréséhez - mondta Szekér Nóra.
Orvos-Tóth Noémi hozzáfűzte: a diktatúra kifejezetten kereste az egyének érzelmi zsarolásának lehetőségét, a fájdalompontjaikat.
Szekér Nóra azt mondta: sokan nem tudtak együtt élni azzal a teherrel, hogy erkölcstelen cselekedetekre kényszerítette őket az állambiztonság, és alkoholhoz fordultak, elmenekültek a hazájukból, vagy véget vetettek életüknek.
A műsorban elhangzott, hogy a két szakember tagja annak a bizottságnak, amelynek feladata segíteni az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának társadalmi, lelki feldolgozását. A testületet a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kérte fel.
