2010-ben régészek egy építkezést megelőző feltárás során négy római kori férfi maradványaira bukkantak a skóciai Musselburgh közelében, az egykori invereski római erőd térségében.
A leletek különlegessége, hogy a férfiak közül többet a haláluk után fejeztek le. A régészek máig nem tudják biztosan, miért végezték el ezt a szokatlan temetkezési rítust: elképzelhető, hogy büntetésként, vallási szertartás részeként vagy a halottakkal kapcsolatos természetfeletti hiedelmek miatt történt.
A kutatók most egy digitális arcrekonstrukció segítségével próbálták meg felidézni, hogyan nézhetett ki az egyik férfi életében. A vizsgálatok szerint az illető valamikor Kr. u. 140 és 165 között, ötvenes évei elején halhatott meg. Feltehetően Dél-Britanniában született, majd több száz kilométert utazott északra, a Forth folyó partvidékére. A szakértők DNS-vizsgálatok, izotópelemzések és a csontváz részletes vizsgálata alapján alkották meg a rekonstrukciót.
A férfi külsejét a barna szem, az őszülő sötét haj és az arcán megjelenő, életkorából fakadó ráncok jellemezhették. Csontjai arra utalnak, hogy fizikailag aktív, nehéz életet élt. Korábban eltört az orra és az egyik bordája, a jobb könyökénél pedig olyan csontelváltozást találtak, amelyet valószínűleg fertőzéses ízületi gyulladás okozott. Emiatt a jobb karját csak korlátozottan használhatta, így a kutatók szerint halálakor aligha lehetett harcos. Elképzelhető, hogy a római hadsereg valamely nem harcoló beosztásában dolgozott.
A férfi koponyáját és digitális arcrekonstrukcióját a skóciai Nemzeti Múzeum „Roman Scotland: Life on the Edge of Empire” című kiállításán mutatják be Edinburgh-ban, 2026. november 14-től 2027. április 18-ig. A tárlat a római birodalom északi határvidékén élők mindennapjait, a katonák és a helyi közösségek kapcsolatát, valamint a római hódítás következményeit ismerteti.
A rekonstrukció nem csupán egy kétezer évvel ezelőtt élt ember arcát idézi fel, hanem közelebb hozza a múlt hétköznapi szereplőit is: azokat, akiknek életéről a régészeti leletek segítségével ma már egyre többet tudhatunk meg - írja a Smithsonianmag.
