A hirosimai atomtámadás után keletkezett tűzvihar füstoszlopának magasságára egy alig észrevehető, két szóból álló bejegyzés derített új fényt. A kutatók az Enola Gay bombázó repülési naplójának egyik sorából kiindulva arra jutottak, hogy a füst és a korom legalább 11,3 kilométeres magasságba emelkedhetett, ami fontos bizonyíték a nukleáris tél kialakulásának lehetőségére.
Az Egyesült Államok 1945. augusztus 6-án, helyi idő szerint reggel 8 óra 15 perckor dobta le a Little Boy nevű atombombát Hirosimára. A robbanás és a keletkező hatalmas hő hatására a városban pusztító tüzek lobbantak fel, amelyek idővel összeolvadtak, és hatalmas tűzvihart hoztak létre. Miközben az Enola Gay bombázó elhagyta a térséget, a város fölött egyre magasabbra emelkedett a füst és a korom.
A repülőgép navigátora, Theodore Van Kirk 97 perccel a robbanás után, a repülési naplóba mindössze két szót írt: „CLOUD GONE”, vagyis „A felhő eltűnt”. A bejegyzés sokáig nem kapott különösebb figyelmet, ám David Romps, a Kaliforniai Egyetem berkeley-i kutatója és munkatársai később felhasználták a tűzvihar füstoszlopának magasságára vonatkozó számításaikhoz.
A kutatók a repülőgép helyzetét, magasságát és a Föld görbületét vizsgálták, hogy meghatározzák, milyen messziről lehetett még látni a füstoszlopot. Egy korabeli katonai feljegyzés szerint a látást ekkor már a légköri pára és köd korlátozta, nem pedig a Föld görbülete. Ez arra utal, hogy a füstoszlop még a látóhatár fölött emelkedett, csak a légköri viszonyok miatt vált láthatatlanná.
A számításokhoz a tudósok rekonstruálták az 1945-ös légköri körülményeket, figyelembe vették a fény légköri törését, majd százezer szimulációt végeztek. Eredményeik szerint 95 százalékos bizonyossággal a hirosimai tűzvihar füstoszlopa legalább 11,3 kilométeres magasságot ért el.
A felfedezés azért jelentős, mert a nukleáris háború egyik lehetséges következménye a nukleáris tél: ha nagy mennyiségű korom jut a magas légkörbe, hónapokig vagy akár évekig is ott maradhat, elzárva a napfény egy részét, és lehűtve a bolygót. Ez súlyos következményekkel járhat a mezőgazdaságra és az élelmiszer-ellátásra.
Hirosima önmagában nem idézett elő nukleáris telet, és a jelenség kialakulásához egyetlen robbanás nem elegendő. A kutatás azonban azt mutatja, hogy egy nukleáris robbanás nyomán kialakuló tűzvihar képes a kormot olyan magasra juttatni, ahol az már a globális éghajlatot is befolyásolhatja - írja a ScienceAlert.
