Egy közel 4500 éves aranysisakot fedeztek fel csaknem száz évvel ezelőtt a dél-iraki Ur városának királysírjaiban. A különleges régészeti lelet a sumer uralkodói hatalom egyik legrégebbi ismert jelképe lehet. A tárgyat Leonard Woolley brit régész találta meg 1928-ban, és Meskalamdugi sumer uralkodóhoz kötik, bár a pontos tulajdonosa mindmáig nem bizonyított.
A sisak egyetlen, 15 karátos aranylemezből készült, és a hajviseletet utánozza: hullámos tincsek, hátrakötött konty és díszes fejpánt látható rajta. A kutatók szerint aligha használták valódi harci felszerelésként, mivel túl törékeny volt a védekezéshez, és hiányoznak róla a katonai sisakokra jellemző rögzítések és megerősítések. Sokkal valószínűbb, hogy ünnepi vagy szertartási alkalmakkor viselték, a hatalom és a magas társadalmi rang kifejezésére.
A sisak és Meskalamdugi kapcsolata azért bizonytalan, mert az uralkodó nevét és királyi címét egy másik sírban találták meg, nem ott, ahol a sisak előkerült. A tárgy stílusa is eltér a sumer királyok szokásos ábrázolásaitól, ami arra utalhat, hogy viselője különleges státusszal rendelkezett.
Az eredeti aranysisakot ma a bagdadi Iraki Nemzeti Múzeumban őrzik, másolatai pedig többek között a londoni British Museumban és a philadelphiai Penn Museumban láthatók. A lelet a korabeli mezopotámiai aranyművesség fejlettségét is bizonyítja: az arany megmunkálása már több mint négy évezreddel ezelőtt rendkívül magas színvonalon állt - írja a Verkkouutiset.
