Rendkívül érdekes leletre bukkantak a régészek az oroszországi Sztaraja Russza történelmi városában: egy 11. századból származó, meglepően jó állapotban fennmaradt fa sütőlapátra, amelynek hátoldalába egy középkori társasjáték mintáját vésték. A felfedezés nemcsak a korabeli kézművességről, hanem az emberek mindennapi szórakozásáról is új információkkal szolgál.
A tölgyfából készült eszköz körülbelül 30 × 40 centiméteres, és a nyele is részben megmaradt. Eredetileg kenyérsütéshez használták, ám a régészek a lapát hátoldalán három, egymásba rajzolt négyzetet fedeztek fel. A mintázat a malomjáték hagyományos táblájának felel meg, amelyen a játékosok stratégiai gondolkodást igénylő játszmákat vívhattak. A leletről a Velikij Novgorodi Állami Egyetem kutatói számoltak be.
A malomjáték, amelyet angolul Nine Men's Morris néven is ismernek, az emberiség egyik legrégebbi logikai játékának számít. A játékosok a táblára helyezett bábukkal igyekeznek három bábut egy vonalba rendezni, miközben megpróbálják megakadályozni ellenfelüket ugyanezen cél elérésében. A középkorban nem feltétlenül készítettek külön játéktáblát: gyakran hétköznapi használati tárgyak sima felületére karcolták vagy vésték a játékmezőt. A játékhoz apró köveket is használhattak bábuként.
A régészeti kutatást vezető Szergej Toropov szerint a korabeli emberek gyakran már használaton kívüli vagy sérült tárgyakat alakítottak át rögtönzött játéktáblává. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy a most megtalált sütőlapát még használható állapotban volt, amikor a játékmezőt belevésték. Ez különösen érdekessé teszi a leletet, hiszen arra utalhat, hogy a munka és a szórakozás akár ugyanahhoz a hétköznapi tárgyhoz is kapcsolódhatott.
A társasjátékok története több ezer évre nyúlik vissza. Az English Heritage brit örökségvédelmi szervezet szerint a legkorábbi ismert játékok közé tartozó táblás játékok már mintegy 5500 évvel ezelőtt megjelentek Egyiptomban, a malomjáték pedig feltehetően körülbelül 5000 éves múltra tekint vissza. A játéktáblákat fába, kőbe vagy akár a földbe is bevéshették.
A 11. században Sztaraja Russza a középkori Novgorodi Fejedelemség térségéhez tartozott, amely szoros kapcsolatban állt a keleti szláv világ más központjaival. A kereskedelmi útvonalak révén a térség összeköttetésben állt a Balti-tengerrel, a Fekete-tengerrel és a Bizánci Birodalommal. Bár a korszak társadalmát alapvetően a mezőgazdaság és a vallás határozta meg, a kézművesség, a kereskedelem és a szabadidős tevékenységek szintén fontos szerepet játszottak az emberek életében.
A kivételesen jó állapotban fennmaradt sütőlapát ezért jóval több egyszerű konyhai eszköznél: ritka bizonyítéka annak, hogyan kapcsolódott össze a középkori emberek mindennapi munkája és kikapcsolódása. A tárgyba vésett játéktábla pedig arra emlékeztet, hogy a stratégiai játékok öröme már évszázadokkal ezelőtt is része volt az emberi életnek - írja a English Heritage.
